Ugrás a tartalomhoz

Nagy-Milic

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 2a01:36d:a007:4de:74df:6df1:887d:a546 (vitalap) 2020. április 3., 11:12-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (kilátás)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 21.) ezen a változaton alapul.
Nagy-Milic

(szlovákul: Veľký Milič)
Magasság895 m
Hely Magyarország,
 Szlovákia
HegységSzalánci-hegység/Zempléni-hegység, Északi-középhegység
Típusvulkáni maradvány
Elhelyezkedése
Nagy-Milic (Magyarország)
Nagy-Milic
Nagy-Milic
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 34′ 36″, k. h. 21° 27′ 29″48.576667°N 21.458056°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 36″, k. h. 21° 27′ 29″48.576667°N 21.458056°E
Nagy-Milic (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Nagy-Milic
Nagy-Milic
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Térkép

A Nagy-Milic (Nagymilic; helyileg: Milic, olykor Milics; szlovákul: Veľký Milič) hegy az Északi-középhegységben. Az országhatár itt vágja ketté az Eperjes–Tokaji-hegyláncot, amelynek hazai oldalon lévő déli része, a Zempléni-hegység ezen a ponton emelkedik a legmagasabbra (895 méterével Magyarország hegyeinek listáján a 38.). Földtörténeti szempontból a Milic-csoport romvulkán (egy szétrobbant óriási tűzhányó lepusztult maradványa), amely geológiáját tekintve a hegyvonulat északi folytatásához, a Szalánci-hegységhez tartozik.[1][2] A Nagy-Milic vízválasztó és egyben néprajzi határ is, ahol a magyar és szlovák nyelvterület érintkezik.[3]

A csúcson kőoszlop áll, közvetlenül a határkő mellett, a szlovák oldalon. Egykor kilátó is volt itt, de a határsávba került, elhanyagolt faalkotmány a 70-es években összeomlott, és azóta sem építették újjá. A sűrű erdőkkel övezett, köves csúcsról jelenleg nincs kilátás, ellenben a szomszédos Kis-Milicen épült Károlyi-kilátóból[4] remek panoráma nyílik. 2006-ban nappali határátlépési pontot jelöltek ki a Nagy-Milicen a gyalogos turisták számára,[5] Magyarország és Szlovákia schengeni övezethez csatlakozásával az államhatár szabadon átjárhatóvá vált.

A csúcs két ország határán fekszik, és elviekben két másik országra is rálátni: A Kárpátok ukrajnai vonulataira, valamint a Románia területén fekvő Gutin-hegységre is.

Nagy-Milicről, az Országos Kéktúra egykori keleti végpontjáról indult el 1979-ben a Másfélmillió lépés Magyarországon forgatócsoportja, hogy Rockenbauer Pál vezetésével végigjárják a nagy kék jelzést.

Jegyzetek

  1. ↑ Dr. Nyári László: Nagy-Milic natúrpark - a megőrzött értékek világa (magyar nyelven). Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 2005. [2009. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
  2. ↑ A füzéri sasfészek Archiválva 2007. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, Élet és Tudomány
  3. ↑ Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1984. ISBN 963-01-5587-7
  4. ↑ Építtető: Északerdő Zrt., 2015
  5. ↑ 120/2006. (V. 17.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az államhatáron átvezető turistaútvonalakon turisztikai céllal történő államhatár-átlépésről szóló Megállapodás kihirdetéséről
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagy-Milic&oldid=22434805”