Bózsvai-szikla
Bózsvai-szikla (Béla-szikla) | |
Ország | Magyarország |
Település | Bózsva |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 28′ 23″, k. h. 21° 28′ 11″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 23″, k. h. 21° 28′ 11″ | |
Bózsván, az Etelka-tó melletti sziklabércről az a legenda járja, hogy IV. Béla amikor megpihent a tatárjárás idején, lovának patkói nyomot hagytak a sziklán, ami még ma is látszik.
Kialakulása[szerkesztés]
A miocén földtörténeti korszakban Zajlott a Zempléni-hegységet létrehozó vulkanizmus, mely Bózsva környékén riodácit kőzetet hozott létre. Ez lávaként nagyon viszkózus volt, így nem terült szét, hanem lávadómot hozott létre a már korábban lerakódott, robbanásos eredetű riolittufák maradványain. A riodácit ellenállóbb volt az idők folyamán a környezeti hatásoknak, így kipreparálódott a környező, puhább kőzetekből.
Kultúrtörténet[szerkesztés]
A monda szerint a IV. Béla a tatárok elől menekülve a sziklánál állt meg pihenni, és lova patkóinak nyomai még mindig látszanak a szikla tetején. A szikla a patakkal Bózsva címerében is szerepel.
Források[szerkesztés]
- Magyar Földtani Egylet: IV. Béla lovának nyomai a Bózsvai-sziklán. palankhir.hu (Hozzáférés: 2021. december 1.) arch