Nádi varangy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nádi varangy
Bufo calamita 3.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Varangyfélék (Bufonidae)
Nem: Bufo
Faj: B. calamita
Tudományos név
Bufo calamita
(Laurenti, 1768)
Elterjedés
Mapa Epidalea calamita.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nádi varangy témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádi varangy témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nádi varangy témájú kategóriát.

Párosodó nádi varangyok
Bufo calamita 01.jpg

A nádi varangy (Bufo calamita) a kétéltűek (Amphibia) osztályának a békák vagy farkatlan kétéltűek (Anura vagy Salientia) rendjéhez, ezen belül a varangyfélék (Bufonidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádi varangy főként homokos területeken honos, Spanyolországtól északon Dél-Angliáig, Németországig, Hollandiáig, Dániáig, Svédországig és a Baltikumig. A nádi varangy Európa-szerte védett faj. Állománya mégis csökken, mivel élőhelye egyre szűkűl, például a kavicsbányák újbóli használatba vétele miatt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádi varangy hossza általában legfeljebb 65 milliméter, ritkán 80 milliméter; a nőstény többnyire nagyobb a hímnél. Bőre száraz, fényes és szemölcsös; sárgás olajzöld színű, zöld foltok tarkítják, és mirigyek fedik, amelyek kellemetlen szagú mérget állítanak elő az ellenség elijesztésére. A nádi varangyot a háta közepén húzódó sárga csíkjai különböztetik meg a barna varangytól. Mellső lábát a kemény talajon ásásra is tudja használni. Az ivarérett hímnek az első három ujján vastag tapadópárna fejlődik ki, hogy jobban meg tudjon kapaszkodni a nőstényen. Hátsó lába a többi béka lábához képest viszonylag rövid, az ujjakat részben úszóhártya fedi. A varangy meglepően gyorsan tud futni. Pupillája éjszaka kikerekedik, hogy a lehető legtöbb fényt tudja felvenni; nappal résnyire szűkül.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádi varangy magányos és éjjel aktív. Az ívási időszakban hínáros tavacskákban él, egyébként a szárazföld lakója. Télen üregekbe húzódik több fajtársával együtt, s csak akkor jön elé amikor kint felmelegedett az idő 12 Celsius fokra. Tápláléka rovarok és férgek. Az állat 15-16 évig él.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ivarérettséget 2-4 éves korban éri el. Az ívási időszak áprilistól júniusig tart. Az udvarlás idején a hímek ívótavacskáikból néha egész éjszaka hívogatják a nőstényeket rövid, nyers trillázással. A nőstény körülbelül 4000 petét rak, több mint egy méter hosszú petezsinórokba adagolva. Ezeket a zsinórokat a vízinövények köré tekeri. Az ebihalak körülbelül 8 nap múlva kelnek ki. Az ebihalakból 6-8 hét múlva fejlődnek ki a felnőtt állatok. Hamarább a mellső lábak, azután a hátsó lábak fejlődnek ki, legvégül elveszítik farkukat.

Rokon fajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nádi varangy két közeli rokona a barna varangy (Bufo bufo) és a zöld varangy (Bufo viridis).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]