Mézgás
| Mézgás (Miezgovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Báni |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1389 |
| Polgármester | Juraj Trgyňa |
| Irányítószám | 957 01 |
| Körzethívószám | 038 |
| Forgalmi rendszám | BN |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 283 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 244 m |
| Terület | 8,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 43′ 14″, k. h. 18° 18′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 43′ 14″, k. h. 18° 18′ 51″ | |
| Mézgás weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mézgás (korábban Miezgóc, szlovákul Miezgovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban. 2011-ben 264 lakosából 257 szlovák volt.
Fekvése
Bántól 4 km-re keletre 240 m magasan fekszik.
Története
1389-ben "Negowycha" néven Luxemburgi Zsigmond adományleveklében említik először, melyben az ugróci uradalmat Stíbor vajdának adja. 1439-ben Albert király oklevele "Myzgoucz" néven említi Beckó várának tartozékaként. Ezután a Bánffy család birtoka, majd 1450-ben a szentmiklósi Pongrácok foglalták el, ami ellen a Bánffyak a nyitrai káptalannak írt levélben tiltakoztak. A Pongrácok után Bánffy András birtoka, halála után pedig özvegyéé. 1502-ben a Bánffyak a Zablathy családnak adták zálogbirtokul. 1547-ben a Zay család szerezte meg, akik a jobbágyság megszüntetéséig voltak a falu urai, 1786-tól azonban megosztoztak a birtokon a Kolonichokkal. 1663-ban a török pusztított a településen, melyet megviseltek Thököly Imre Habsburgellenes harcai is. A feljegyzések szerint a község első haranglába 1757-ben épült. A Za Kostolom és Kostolný háj dűlőnevek azonban arról tanúskodnak, hogy a településnek régebben temploma is volt. Valószínűleg ennek alapjait tárták fel az 1960-as években a temető délkeleti részén. A templom létéről tanúskodik az 1729. és 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is. 1790-ben a községnek 181 lakosa volt, közülük 109 katolikus és 72 evangélikus. 1828-ban 17 házban 183 lakos élt itt, ebből 63 katolikus, 109 evangélikus és 11 zsidó.
Vályi András szerint "MIZGOLCZ. Mizgovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura. G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bánhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű. " [2]
Fényes Elek szerint "Miezgocz, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, az ugróczi uradalomban: 67 kath., 109 evang., 8 zsidó lak. Földje hegyes sovány; fenyves erdeje van."[3]
1910-ben 428, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.
2001-ben 249 lakosából 247 szlovák volt.
Külső hivatkozások
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Báni járás települései | ||
|---|---|---|
Bán (Bánovce nad Bebravou) | ||
Alsóneszte (Dolné Naštice) · Alsószalatna (Slatinka nad Bebravou) · Aranyosd (Zlatníky)· Báncsipkés (Šípkov) · Bánkaraszna (Krásna Ves) · Bánluzsány (Podlužany) · Bánnyíres (Brezolupy) · Bánpecsenyéd (Pečeňany) · Bánruszkóc (Ruskovce) · Bántölgyes (Dubnička) · Bánudvard (Dvorec) · Borcsány (Borčany) · Búzásradosa (Žitná – Radiša) · Csarnólak (Čierna Lehota) · Csermely (Omastiná) · Dezsér (Dežerice) · Eszterce (Otrhánky) · Felsőneszte (Horné Naštice) · Felsőszalatna (Slatina nad Bebravou) · Halács (Haláčovce) · Kesnyő (Kšinná) · Kisradna (Malá Hradná) · Kisvendég (Malé Hoste) · Libáka (Libichava) · Litó (Ľutov) · Mézgás (Miezgovce) · Nagydraskóc (Veľké Držkovce) · Nagyhelvény (Veľké Chlievany) · Nagyvendég (Veľké Hoste) · Nyitranádas (Nedašovce) · Peres (Pravotice) · Pohába (Pochabany) · Poroszi (Prusy) · Ribény (Rybany) · Sissó (Šišov) · Terbók (Trebichava) · Timorháza (Timoradza) · Újülés (Chudá Lehota) · Újvíz (Cimenná) · Viszocsány (Vysočany) · Zayugróc (Uhrovec) · Zayváralja (Uhrovské Podhradie) |  | |
