Málaga

	Málaga
	Málaga híres bevásárlóutcája, a Calle Larios
; Málaga címere	; Málaga zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Andalúzia
Tartomány	Málaga
Rang	spanyol község
Székhely	Málaga City
Polgármester	Francisco de la Torre Prados
Irányítószám	29001–29018
Körzethívószám	95
Testvérvárosok	Lista Türosz; Laâyoune; Faro; Galveston; Melilla; Pasienky; Popayán; Zacatecas; Damaszkusz; Palermo; Manila; Mobile; Miraflores; Passau; Akaba; Barranquilla (2022–);
	Népesség
Teljes népesség	586 384 fő (2023)
Népsűrűség	1456 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	11 m
Terület	385,50 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 36° 43′, ny. h. 4° 25′Koordináták: é. sz. 36° 43′, ny. h. 4° 25′
	Málaga weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Málaga témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 28.) ezen a változaton alapul.

A „Malaga” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Malaga (egyértelműsítő lap).

Málaga kikötőváros Spanyolország Andalúzia autonóm közösségének déli részén, a Földközi-tenger partján. Az azonos nevű Málaga tartomány fővárosa és Andalúzia 2. legnagyobb városa. Costa del Sol, azaz a napos part központja és egyik kedvelt turistacélpontja, ami talán kiváló borainak, enyhe éghajlatának, és a napsütéses órák rendkívül magas számának köszönhető. Picasso szülővárosa is, de a híres festő csak 10 éves koráig élt itt.

A 2007-es népszámlálási adatok szerint népessége 561 250 (a környező peremvárosokkal együtt több mint egymillió) fő. Ezzel Spanyolország ötödik legnagyobb városa.

Zászlaja és címere

A malagai zászló alapszínei a zöld és a szederlila. A két színt középen egy függőleges vonal választja el. A bal oldalon a lila, a jobb oldalon a zöld szín található, középen a város címerével. A címer tartalmaz egy sziklára épült várat, alul egy kikötővel és a tenger kék és ezüst hullámaival. A címer jobb sarkában található két alak, akik a város védőszentjeit szimbolizálják: Szent Ciriaco és Szent Paula. A keretet íjjak és nyílvesszők díszítik.

Fekvése

Délen a Földközi-tenger által határolt azonos nevű tartomány fővárosát északról a Betikai-kordillerák hegység szegélyezi, melynek legmagasabb pontja a 3478 m magasan fekvő Mulhacén hegycsúcs. Két folyója a Guadalmedina - amelynek bal partján fekszik a történelmi városrész - és a Guadalhorce - amely a várostól nyugatra éri el a Földközi-tengert.

Népesség

2018-ban Málaga lakossága 571 ezer fő volt, ebből 527 ezer spanyol és 43 ezer külföldi állampolgár.^[2] Az itt lakó külföldi állampolgárok száma az 1970-es évek óta jelentősen nőtt.^[3]

A város lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 2001 és 2023 között

Lakosok száma	534 207	547 731	561 250	568 305	568 030	566 913	569 009	571 026	577 405	586 384
	2001	2004	2007	2009	2011	2014	2016	2018	2021	2023

Adatok: Wikidata

Éghajlata

A város éghajlata mediterrán, enyhe, csapadékos téllel és meleg, száraz nyárral. Az évi középhőmérséklet 19 °C. Az évi napfénytartam magas, 2 900 óra. Az átlag hőmérséklet augusztusban 26 °C.

Málaga, (reptér, 1981–2010) éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	16,8	17,7	19,6	21,4	24,3	28,1	30,5	30,8	28,2	24,1	20,1	17,5	23,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	7,4	8,2	9,8	11,1	14,2	18,0	20,5	21,1	18,8	15,0	11,3	8,9	13,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	69	60	52	44	20	6	0	6	20	57	101	100	535
Havi napsütéses órák száma	181	180	222	244	292	329	347	316	255	215	172	160	2913
Forrás: Agencia Estatal de Meteorología^[4] Agencia Estatal de Meteorología

Története

A mai város területén i. e. 1000-ben a föníciaiak alapítottak települést, Malaka néven. Később a rómaiak foglalták el a területet a karthágóiaktól, a 6. században pedig a vizigótok ellenőrzése alatt állt.

A 8. században Spanyolországot meghódították az arabok, Málaga pedig fontos kereskedelmi központ lett, a córdobai kalifa tulajdonában. A város arab neve Mālaqah (مالقة) - jelentése só - lett, mivel a kikötőben halászott tengeri állatokat továbbszállításuk előtt sóval tartósították.

A várost 1487-ben foglalták el a spanyolok.

A modern korban megkímélték az 1936 és 1939 között dúló spanyol polgárháború bombázásai.

Gazdasága

Dél-Spanyolország egyik fő gazdasági és pénzügyi központja. A gazdasági tevékenységben a negyedik legfontosabb város az országban Madrid, Barcelona és Valencia után.^[5]

Legfontosabb gazdasági ágazatok a turizmus, az építőipar, a technológiai szolgáltatások, de más szektorok, mint a szállítmányozás és a logisztika is virágzanak.

Közigazgatás

Málaga 11 közigazgatási területre oszlik.^[6]

Nº	Kerület	Nº	Kerület
1	Centro (Városközpont)	7	Carretera de Cádiz
2	Este	8	Churriana
3	Ciudad Jardín	9	Campanillas
4	Bailén-Miraflores	10	Puerto de la Torre
5	Palma-Palmilla	11	Teatinos-Universidad
6	Cruz de Humilladero

Nevezetességei

Alcazaba

A mór erődítmény a 8. században épült, bár számos része a 11. századból származtatható. A malagai Alcazaba a város kormányzóinak palotája volt. A malagai Spanyolország legépebben megmaradt Alcazabája (az Alcazaba szó mór erődöt jelent). Az erődítmény egykor több mint 100 toronyból, valamint három palotából állt, és három fal védte (amelyekből kettő mai napig is áll). Az Alcazaba bejáratánál egy 2. századra datált római amfiteátrum maradványai találhatóak, amelynek néhány részét felhasználták az Alcazaba építéséhez.

Gibralfaro vár

Az Alcazaba fölött magasodó, XIV. századi Gibralfaro várról csodálatos kilátás nyílik a bikaviadal arénára, a kikötőre és a tengerre, illetve másik oldalra nézve a hegyekre. Helyén korábban egy föníciaiak által épített világítótorony állt. A sokáig mór kézen lévő várat a 14. században ostromolták meg a Katolikus Uralkodók (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella) - a malagaiak bukásához végül az éhség vezetett.

Catedral La Manquita

Az óvárosban található, 1528-tól 1728-ig épült, hatalmas, és lenyűgöző szépségű katedrális Európa harmadik legnagyobb temploma. A katedrálisban Murillo, Zurbarán és Goya képei is megtekinthetők. A barcelonai La Sagrada Familiához hasonlóan a La Manquita is befejezetlen: két tornyot terveztek hozzá, de csak egy készült el. Erre utal a neve is, mely spanyolul egykezű hölgyet jelent.

Plaza de la Merced

Ezen a szép téren található Picasso szülőháza. A (főleg éjszaka) igen hangulatos Plaza de la Merceden esténként fiatalok találkoznak, és iszogatnak, mielőtt táncolni mennek. Számos nemzetiséggel lehet itt összefutni. A téren rengeteg remek kávézó, étterem és koktélbár is található.

Calle Larios

Málaga történelmi központjában található a város leghíresebb utcája, amely mindig tele van emberekkel, akik a számos étterem, kávézó és üzlet mellett haladnak el. A sétálóutca üzleteiben remek termékeket lehet vásárolni, vagy csupán az egyik kávézóba beülni, és nézni az elhaladó embereket, és megízlelni valamit a hamisíthatatlan spanyol életstílusból.

Mercado de Atarazanas

Egész Andalúzia egyik legjobb piacán hal, hús, sajt, zöldség, és gyümölcs kapható mindig frissen, a legjobb minőségben, és a lehető legjobb árakon. A folyó mellett, Málaga főutcájához közel található ez a remek mediterrán piac. Mór gyökereket mutató épülete is figyelemre méltó.

Plaza de Toros bikaviadal aréna

A legnagyobb malagai bikaviadal aréna 1874-ben épült, és 14 000 néző befogadására alkalmas. Madonna egyik videóklipjét is itt forgatták. Bikaviadalokat más spanyol városokhoz hasonlóan, itt is vasárnap estenként tartanak. Az arénában egy múzeum is található, ahol egy matador vezeti be az érdeklődőket a bikaviadalok világába.

Málaga tengerpartja

Málaga strandjai rendkívül jól felszereltek, és mindenféle vízi sport kipróbálható rajtuk. A strandokat sokszor élő flamenco-zene teszi még jobbá, és tengerparti promenád köti őket össze. A több tucat strandból nehéz választani. Kavicsos-sziklás strandoktól a fehér, és sötét-homokos partokig, az elhagyatott strandoktól a zsúfoltakig minden megtalálható a városban, így mindenki az igényeinek megfelelő helyet találhatja a fürdéshez és a barnuláshoz. Málaga két fő strandja a híres La Malagueta, és a Pedregalejo, vagy más néven Las Acacias. A La Malagueta rendkívül népszerű a helyiek körében. 1200 méter hosszú és 45 m széles, sötétedés után pedig a strand környéki szórakozóhelyeken beindul az éjszakai élet. A Pedregalejo szintén 1200 m hosszú, de szélessége csak 20 m.

Egyéb látnivalók:

A múzeumok
A Szent Szív temploma (Iglesia del Sagrado Corazón)
San Felipe Neri-templom
Szent vértanúk temploma (Iglesia de los Santos Mártires)
La Concepción, botanikus és történelmi kert
Atarazanas piac
A pálmaliget és Muelle Uno, Málaga kikötője
Szent György anglikán temető
San Miguel temető
Pedregalejo, régi halásznegyed .

Nagyítás

Városkép a tengerpart közelében, La Malagueta

Közlekedés

Repülőtér

A város repülőtere a Málagai nemzetközi repülőtér, amely évente több mint 15 millió turistát fogad - ezzel Spanyolország harmadik legforgalmasabb nemzetközi repülőtere.

Kikötők

A város tengeri kikötője legalább Kr.e. 600 óta folyamatosan működik. Ma a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötője, amely kereskedelmi- és személyszállító hajók, valamint kompok fogadására lett berendezkedve.

Vasút

Vasúti pályaudvara a Málaga-Renfe, ahonnan vasúti járatok indulnak többek között Madridba.

Madrid–Málaga nagysebességű vasútvonal

Híres emberek

A városhoz köthető híres emberek:

Salamon ibn Gabirol (1021–1058), filozófus és költő
Ibn al-Baitar (1188–1248), botanikus és gyógyszerész
Ruy López de Villalobos (1500–1544), felfedező
Diego de Montemayor (1530–1611), a mexikói Monterrey alapítója és Nuevo León kormányzója
Francisco de Leiva (1630–1676) dramaturg
Luis de Unzaga (1721–1790), politikus
Bernardo de Gálvez (1746–1786), Gálvez gróf és Galveston vikomt, katonai és gyarmati ügyintéző
María Manuela Kirkpatrick (1794–1879), arisztokrata
José de Salamanca (1811–1883), salamancai márki és Los Llanos grófja, üzletember és politikus
Antonio Cánovas del Castillo (1828–1897), Alfonso miniszterelnöke XII
Manuel Domingo Larios (1836–1895), Larios márki, üzletember és arisztokrata
José Denis Belgrano (1844–1917), festő
José Moreno Carbonero (1858–1942), festő
Pablo Picasso (1881–1973), művész
José Moreno Villa (1887–1955), festő és író
María Dávila (1990–), festő
Bernardo Giner de los Ríos (1888–1970), építész és politikus
Victoria Kent (1898–1987), ügyvéd és politikus
Luis Bolín (1894–1969), ügyvéd és újságíró
Emilio Prados (1899–1962), költő
Manuel Altolaguirre (1905–1959), költő
Antonio Molina (1928–1992), énekes
Antonio Luque (1941–), mérnök és fotovoltaikus úttörő
Juan Madrid (1943–), író és újságíró
Pepe Romero (1944–), klasszikus és flamenco gitáros
Marisol vagy Pepa Flores (1948–), énekes és színésznő
Amparo Muñoz (1954–2011), Miss Universe Spain, 1974, Miss Universe 1974
Jorge Rando (1941–), művész
Antonio Banderas (1960–), színész
Miguel Ángel Jiménez (1964–), profi golfozó
Carlos Álvarez (1966–), bariton
Fernando Hierro (1968–), labdarúgó
Antonio de la Torre (1968–), színész
María del Mar Rodríguez Carnero, La Mari (1975–), énekes
Juan García Postigo (1981–), Mister World 2007
Ana López Rodríguez, Anni B Sweet (1987–), énekes
Pablo Alborán (1989–), énekes
Joe Atlan (1989–), zenész
Isco Alarcón (1992–), labdarúgó
Miguel Herrán (1996–), színész
Millie Bobby Brown (2004–), színésznő
Miguel de Miguel (1975–), színész
Mabel McVey (1996-), énekes