Málaga
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Málaga | |||
 | |||
| Málaga híres bevásárlóutcája, a Calle Larios | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Andalúzia | ||
| Tartomány | Málaga | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Málaga City | ||
| Polgármester | Francisco de la Torre Prados | ||
| Irányítószám | 29001–29018 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 586 384 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 1456 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 18 m | ||
| Terület | 385,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 36° 43′, ny. h. 4° 25′36.716667°N 4.416667°WKoordináták: é. sz. 36° 43′, ny. h. 4° 25′36.716667°N 4.416667°W | |||
| Málaga weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Málaga témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Málaga kikötőváros Spanyolország Andalúzia autonóm közösségének déli részén, a Földközi-tenger partján. Az azonos nevű Málaga tartomány fővárosa és Andalúzia 2. legnagyobb városa. Costa del Sol, azaz a napos part központja és egyik kedvelt turistacélpontja, ami talán kiváló borainak, enyhe éghajlatának, és a napsütéses órák rendkívül magas számának köszönhető. Picasso szülővárosa is, de a híres festő csak 10 éves koráig élt itt.
A 2007-es népszámlálási adatok szerint népessége 561 250 (a környező peremvárosokkal együtt több mint egymillió) fő. Ezzel Spanyolország ötödik legnagyobb városa.
Zászlaja és címere
A malagai zászló alapszínei a zöld és a szederlila. A két színt középen egy függőleges vonal választja el. A bal oldalon a lila, a jobb oldalon a zöld szín található, középen a város címerével. A címer tartalmaz egy sziklára épült várat, alul egy kikötővel és a tenger kék és ezüst hullámaival. A címer jobb sarkában található két alak, akik a város védőszentjeit szimbolizálják: Szent Ciriaco és Szent Paula. A keretet íjjak és nyílvesszők díszítik.
Fekvése
Délen a Földközi-tenger által határolt azonos nevű tartomány fővárosát északról a Betikai-kordillerák hegység szegélyezi, melynek legmagasabb pontja a 3478 m magasan fekvő Mulhacén hegycsúcs. Két folyója a Guadalmedina - amelynek bal partján fekszik a történelmi városrész - és a Guadalhorce - amely a várostól nyugatra éri el a Földközi-tengert.
Népesség
2018-ban Málaga lakossága 571 ezer fő volt, ebből 527 ezer spanyol és 43 ezer külföldi állampolgár.[2] Az itt lakó külföldi állampolgárok száma az 1970-es évek óta jelentősen nőtt.[3]
A város lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 534 207 | 547 731 | 561 250 | 568 305 | 568 030 | 566 913 | 569 009 | 571 026 | 577 405 | 586 384 |
| 2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Éghajlata
A város éghajlata mediterrán, enyhe, csapadékos téllel és meleg, száraz nyárral. Az évi középhőmérséklet 19 °C. Az évi napfénytartam magas, 2 900 óra. Az átlag hőmérséklet augusztusban 26 °C.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 16,8 | 17,7 | 19,6 | 21,4 | 24,3 | 28,1 | 30,5 | 30,8 | 28,2 | 24,1 | 20,1 | 17,5 | 23,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 7,4 | 8,2 | 9,8 | 11,1 | 14,2 | 18,0 | 20,5 | 21,1 | 18,8 | 15,0 | 11,3 | 8,9 | 13,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 69 | 60 | 52 | 44 | 20 | 6 | 0 | 6 | 20 | 57 | 101 | 100 | 535 |
| Havi napsütéses órák száma | 181 | 180 | 222 | 244 | 292 | 329 | 347 | 316 | 255 | 215 | 172 | 160 | 2913 |
| Forrás: Agencia Estatal de Meteorología[4] Agencia Estatal de Meteorología | |||||||||||||
Története
A mai város területén i. e. 1000-ben a föníciaiak alapítottak települést, Malaka néven. Később a rómaiak foglalták el a területet a karthágóiaktól, a 6. században pedig a vizigótok ellenőrzése alatt állt.
A 8. században Spanyolországot meghódították az arabok, Málaga pedig fontos kereskedelmi központ lett, a córdobai kalifa tulajdonában. A város arab neve Mālaqah (مالقة) - jelentése só - lett, mivel a kikötőben halászott tengeri állatokat továbbszállításuk előtt sóval tartósították.
A várost 1487-ben foglalták el a spanyolok.
A modern korban megkímélték az 1936 és 1939 között dúló spanyol polgárháború bombázásai.
Gazdasága
Dél-Spanyolország egyik fő gazdasági és pénzügyi központja. A gazdasági tevékenységben a negyedik legfontosabb város az országban Madrid, Barcelona és Valencia után.[5]
Legfontosabb gazdasági ágazatok a turizmus, az építőipar, a technológiai szolgáltatások, de más szektorok, mint a szállítmányozás és a logisztika is virágzanak.
Közigazgatás
Málaga 11 közigazgatási területre oszlik.[6]
| Nº | Kerület | Nº | Kerület | Térkép |
|---|---|---|---|---|
| 1 | Centro (Városközpont) | 7 | Carretera de Cádiz | 
|
| 2 | Este | 8 | Churriana | |
| 3 | Ciudad Jardín | 9 | Campanillas | |
| 4 | Bailén-Miraflores | 10 | Puerto de la Torre | |
| 5 | Palma-Palmilla | 11 | Teatinos-Universidad | |
| 6 | Cruz de Humilladero |
Nevezetességei
A mór erődítmény a 8. században épült, bár számos része a 11. századból származtatható. A malagai Alcazaba a város kormányzóinak palotája volt. A malagai Spanyolország legépebben megmaradt Alcazabája (az Alcazaba szó mór erődöt jelent). Az erődítmény egykor több mint 100 toronyból, valamint három palotából állt, és három fal védte (amelyekből kettő mai napig is áll). Az Alcazaba bejáratánál egy 2. századra datált római amfiteátrum maradványai találhatóak, amelynek néhány részét felhasználták az Alcazaba építéséhez.
Az Alcazaba fölött magasodó, XIV. századi Gibralfaro várról csodálatos kilátás nyílik a bikaviadal arénára, a kikötőre és a tengerre, illetve másik oldalra nézve a hegyekre. Helyén korábban egy föníciaiak által épített világítótorony állt. A sokáig mór kézen lévő várat a 14. században ostromolták meg a Katolikus Uralkodók (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella) - a malagaiak bukásához végül az éhség vezetett.
Az óvárosban található, 1528-tól 1728-ig épült, hatalmas, és lenyűgöző szépségű katedrális Európa harmadik legnagyobb temploma. A katedrálisban Murillo, Zurbarán és Goya képei is megtekinthetők. A barcelonai La Sagrada Familiához hasonlóan a La Manquita is befejezetlen: két tornyot terveztek hozzá, de csak egy készült el. Erre utal a neve is, mely spanyolul egykezű hölgyet jelent.
Ezen a szép téren található Picasso szülőháza. A (főleg éjszaka) igen hangulatos Plaza de la Merceden esténként fiatalok találkoznak, és iszogatnak, mielőtt táncolni mennek. Számos nemzetiséggel lehet itt összefutni. A téren rengeteg remek kávézó, étterem és koktélbár is található.
Málaga történelmi központjában található a város leghíresebb utcája, amely mindig tele van emberekkel, akik a számos étterem, kávézó és üzlet mellett haladnak el. A sétálóutca üzleteiben remek termékeket lehet vásárolni, vagy csupán az egyik kávézóba beülni, és nézni az elhaladó embereket, és megízlelni valamit a hamisíthatatlan spanyol életstílusból.
Egész Andalúzia egyik legjobb piacán hal, hús, sajt, zöldség, és gyümölcs kapható mindig frissen, a legjobb minőségben, és a lehető legjobb árakon. A folyó mellett, Málaga főutcájához közel található ez a remek mediterrán piac. Mór gyökereket mutató épülete is figyelemre méltó.
.jpg)
Plaza de Toros bikaviadal aréna
A legnagyobb malagai bikaviadal aréna 1874-ben épült, és 14 000 néző befogadására alkalmas. Madonna egyik videóklipjét is itt forgatták. Bikaviadalokat más spanyol városokhoz hasonlóan, itt is vasárnap estenként tartanak. Az arénában egy múzeum is található, ahol egy matador vezeti be az érdeklődőket a bikaviadalok világába.
Málaga tengerpartja
Málaga strandjai rendkívül jól felszereltek, és mindenféle vízi sport kipróbálható rajtuk. A strandokat sokszor élő flamenco-zene teszi még jobbá, és tengerparti promenád köti őket össze. A több tucat strandból nehéz választani. Kavicsos-sziklás strandoktól a fehér, és sötét-homokos partokig, az elhagyatott strandoktól a zsúfoltakig minden megtalálható a városban, így mindenki az igényeinek megfelelő helyet találhatja a fürdéshez és a barnuláshoz. Málaga két fő strandja a híres La Malagueta, és a Pedregalejo, vagy más néven Las Acacias. A La Malagueta rendkívül népszerű a helyiek körében. 1200 méter hosszú és 45 m széles, sötétedés után pedig a strand környéki szórakozóhelyeken beindul az éjszakai élet. A Pedregalejo szintén 1200 m hosszú, de szélessége csak 20 m.
Egyéb látnivalók:
- A múzeumok
- A Szent Szív temploma (Iglesia del Sagrado Corazón)
- San Felipe Neri-templom
- Szent vértanúk temploma (Iglesia de los Santos Mártires)
- La Concepción, botanikus és történelmi kert
- Atarazanas piac
- A pálmaliget és Muelle Uno, Málaga kikötője
- Szent György anglikán temető
- San Miguel temető
- Pedregalejo, régi halásznegyed .
Közlekedés
Repülőtér
A város repülőtere a Málagai nemzetközi repülőtér, amely évente több mint 15 millió turistát fogad - ezzel Spanyolország harmadik legforgalmasabb nemzetközi repülőtere.
Kikötők
A város tengeri kikötője legalább Kr.e. 600 óta folyamatosan működik. Ma a Földközi-tenger egyik legforgalmasabb kikötője, amely kereskedelmi- és személyszállító hajók, valamint kompok fogadására lett berendezkedve.
Vasút
Vasúti pályaudvara a Málaga-Renfe, ahonnan vasúti járatok indulnak többek között Madridba.
Híres emberek
A városhoz köthető híres emberek:
- Salamon ibn Gabirol (1021–1058), filozófus és költő
- Ibn al-Baitar (1188–1248), botanikus és gyógyszerész
- Ruy López de Villalobos (1500–1544), felfedező
- Diego de Montemayor (1530–1611), a mexikói Monterrey alapítója és Nuevo León kormányzója
- Francisco de Leiva (1630–1676) dramaturg
- Luis de Unzaga (1721–1790), politikus
- Bernardo de Gálvez (1746–1786), Gálvez gróf és Galveston vikomt, katonai és gyarmati ügyintéző
- María Manuela Kirkpatrick (1794–1879), arisztokrata
- José de Salamanca (1811–1883), salamancai márki és Los Llanos grófja, üzletember és politikus
- Antonio Cánovas del Castillo (1828–1897), Alfonso miniszterelnöke XII
- Manuel Domingo Larios (1836–1895), Larios márki, üzletember és arisztokrata
- José Denis Belgrano (1844–1917), festő
- José Moreno Carbonero (1858–1942), festő
- Pablo Picasso (1881–1973), művész
- José Moreno Villa (1887–1955), festő és író
- María Dávila (1990–), festő
- Bernardo Giner de los Ríos (1888–1970), építész és politikus
- Victoria Kent (1898–1987), ügyvéd és politikus
- Luis Bolín (1894–1969), ügyvéd és újságíró
- Emilio Prados (1899–1962), költő
- Manuel Altolaguirre (1905–1959), költő
- Antonio Molina (1928–1992), énekes
- Antonio Luque (1941–), mérnök és fotovoltaikus úttörő
- Juan Madrid (1943–), író és újságíró
- Pepe Romero (1944–), klasszikus és flamenco gitáros
- Marisol vagy Pepa Flores (1948–), énekes és színésznő
- Amparo Muñoz (1954–2011), Miss Universe Spain, 1974, Miss Universe 1974
- Jorge Rando (1941–), művész
- Antonio Banderas (1960–), színész
- Miguel Ángel Jiménez (1964–), profi golfozó
- Carlos Álvarez (1966–), bariton
- Fernando Hierro (1968–), labdarúgó
- Antonio de la Torre (1968–), színész
- María del Mar Rodríguez Carnero, La Mari (1975–), énekes
- Juan García Postigo (1981–), Mister World 2007
- Ana López Rodríguez, Anni B Sweet (1987–), énekes
- Pablo Alborán (1989–), énekes
- Joe Atlan (1989–), zenész
- Isco Alarcón (1992–), labdarúgó
- Miguel Herrán (1996–), színész
- Millie Bobby Brown (2004–), színésznő
- Miguel de Miguel (1975–), színész
- Mabel McVey (1996-), énekes
-
-
-
-
-
Pepa Flores
,_Bestanddeelnr_914-4259.jpg)
Panoráma
Jegyzetek
- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ Estadística del Padrón Continuo a 1 de enero de 2018. Datos por municipios. Población por sexo, municipios y país de nacionalidad. 29. Málaga
- ↑ Málaga Population Information. Malaga.com. (Hozzáférés: 2011)
- ↑ Valores extremos. Málaga Aeropuerto. Aemet.es . (Hozzáférés: 2014. július 1.)
- ↑ anuarieco.lacaixa.comunicacions.com
- ↑ Districts. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 31.)
További információk
- Hivatalos oldal (spanyol)
