Moorea
| Moorea | |
| Moorea látképe az égből | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Tengerentúli terület | |
| Legnagyobb település | Pao Pao - Maharepa |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Népsűrűség | 121 fő/km² |
| Pao Pao - Maharepa népessége | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Csendes-óceán |
| Terület | 134 km² |
| Legmagasabb pont | 1207 (Tohivea-hegy) |
| Elhelyezkedése | |
Moorea vagy Mo'orea(tahiti nyelven: \ˌmō-ō-ˈrā-ä, ˈmō-ō-ˌrā-\[1]) egy hegyes sziget Francia Polinéziában, a Társaság-szigetcsoportban, Tahiti szigetétől mintegy 17km-re északnyugatra. Moorea jelentése tahiti nyelven "sárga gyík". A sziget egyik korábbi neve ʻAimeho, amelyet olykor 'Aimeo vagy ʻEimeo néven is megtalálni (mivel a korai idelátogatók még nem ismerték a helyi nyelvet eléggé és félreértették). A korai nyugati gyarmatosítók és utazók York-szigetként is utaltak Mooreára. Az elnevezésekben található aposztrófok a magánhangzók közötti glottális stop hangra utalnak, amely a polinéziai nyelvekre jellemző.
Tartalomjegyzék |
Közlekedés [szerkesztés]
Tahiti fővárosából, Papeetē-ből naponta három komp megy a mooreai Vai'are rakpartra. A Vai'are rakodópart a Vai'are öbölben található. A három komp közül az egyik az 'Aremiti 5. A legnagyobb méretű az 'Aremiti komp, a harmadik pedig a Moorea komp. A kompok a Mo'oreai zátonyokon átkelnek, majd az óceánon át Papeetē irányába a Tahiti lagúnába érkeznek. A Vai'are öböl Mo'orea keleti részén van. A mo'orea Temae repülőtérről (MOZ) el lehet jutni a Papeete melletti nemzetközi reptérre és onnan tovább a Társaság-szigetek bármelyikére, például Bora Bora szigetére. Az Air Tahiti repülőtársasággal lehet nemzetközi járatokkal külföldre repülni a Faaa Nemzetközi Repülőtérről, amely Tahiti szigetén található. A mo'oreai reptér a Vai'are öböl északi részén van. A szigeten egészen körbevisz egy út. Az út mentén a kilométerek meg vannak számozva 1-től 35-ig. Az első a reptér közelében van. A 35. Ha'apiti közelében. Fehér táblák jelzik, amint az utazó egy másik kommunába érkezett.
Földrajz [szerkesztés]
Mo'orea 16km széles nyugattól keletig. Az északi parton van két, majdnem egészen szimmetrikus öböl. A nyugatra lévőt Opunohu-öbölnek, a másikat Cook-öbölnek (vagy más néven Pao Pao-öböl) nevezik. Az előbbi kevésbé lakott, azonban sok turista érkezik ide. A legfőbb itteni kommunák a keleten lévő Pihaena és a nyugati Papetoai. Mo'orea legnagyobb települése a Cook-öböl legalacsonyabban fekvő részén épült. Erre felé található még Piha'ena és Maharepa kommuna is. A sziget legmagasabb pontja a Tohivea-hegy, a sziget közepe felé. Mindkét öbölből ez a hegy uralja a látképet, sőt a csúcs még Tahitiből is látható. A hegyekben számos túraútvonal van. A keleti partvonalon lévő Vai'are-öböl egy keskeny öböl, sokkal kisebb mint a két nagy. Ez az öböl sokkal forgatagosabb, ahol az üzleti tevékenység nagy része folyik. A fő falu az öböl déli részén fekszik.
Turizmus [szerkesztés]
Lélegzetelállító tájképe és a Papeetē-hez való közelsége miatt a szigetre sok nyugati turista látogat, akik Francia Polinéziába érkeznek. Előszeretettel töltik itt nászútjukat a fiatal párok. Moʻorea emiatt gyakran szerepel az amerikai esküvői magazinok hirdetései között. Arthur Frommer, híres úti író a Frommer's útikalauzában írta, hogy Moorea a világ leggyönyörűbb szigete.[2]
Leírása [szerkesztés]
A sziget keleti és nyugati részén található közel szimmetrikus öblei miatt felülről nézve a sziget alakja valamelyest egy szívre emlékeztet. A vulkanikus bazalt kőzetű sziget mintegy másfél-két és fél millió évvel ezelőtt alakult ki egy forrópont révén. Ugyanez a forrópont hozta létre az egész Társaság-szigetcsoportot. Bizonyos elméletek szerint a jelenlegi öblök korábban folyómedrek voltak, amelyek feltöltődtek a holocén vízszintemelkedéskor.
Története [szerkesztés]
Ahogy Polinézia szigetei közül számtalan másik sziget, Mo'orea szigetét is a polinézek telepítették be először a tőle nyugatra eső területek felől. Kenukkal érkeztek dél-Ázsia felől, hogy újabb szárazföldeket hódítsanak meg. Mo'oreara 1000 évvel ezelőtt érkeztek. Vannak ősi maradványok a szigeten, mint például a Marae. Ez ősi sziklákból áll, amelyek piramis formájúak. Az ezeken a sziklákon található sziklába vésett ábrákból következtetni lehet, hogy mikor mutattak be náluk áldozatokat. A legrégibb marae az 'Āfareaitu Marae a sziget fő falujában található. A korai polinézek készítették 900-ban. Ezt a marae-t a turistáknak egyszerűen meg lehet nézni. Az első európaiak a 18. században érkeztek a szigetre. Az első két nyugati ember Samuel Wallis és James Cook kapitány volt. Tahiti felől érkeztek a szigetre és a mai Cook-öbölben kötöttek ki.
A franciák által megnyert francia-tahiti háborúban a tahitiek többsége Papeto'ai-ből származott. Mo'orea Francia Polinézia részévé vált. Charles Darwin a korál atollok képződésével kapcsolatos elméletének megalkotása előtt megihlette a látvány, amint Tahiti egyik csúcsáról Moʻorea szigetét nézte. Úgy jellemezte, hogy az egy kép egy keretben ("picture in a frame"), amely a szigetet körbezáró korál zátonyra utalt. Ezen a szigeten élt egy ideig Don the Beachcomber amerikai hajós, amíg a hajóját elpusztította egy trópusi tájfun. Az 1900-as évek elejtől az emberek elkezdték elégetni a nem hasznos leveleiket, hogy megfőzzék az ételüket.
Egy 1839-es amerikai expedíció után kezdődött meg Mo'orea fejlesztése. Megépítették a fő utat és a Vai'are rakpartot. A polinézeknek mintegy 4 évig tartott a 3 komp elindítása, amely Mo'orea és Tahiti között közlekedik naponta háromszor. A kompok sebessége különböző. 1967. október 7-én készült el Moorea saját repülőterének épülete, majd egy hónappal később meg is nyitották a Moorea Repülőteret.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
Hivatkozások [szerkesztés]
- Official site (Tahiti Tourisme Board)
- Moʻorea Visitors Bureau
- Moʻorea Travel Information
- Directory: direct links about Moʻorea
- Photogallery of Moʻorea
- Moʻorea Coral Reef Long Term Ecological Research Site
- U.C. Berkelely Richard B. Gump South Pacific Research Station
- "Surgical Strike: Moʻorea Surf Mission" Photos And Video
- The Island of Moʻorea at the Smithsonian Ocean Portal
|
|||||||||||||||||

