Tahiti nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tahiti nyelv
Reo Tahiti
Kiejtés Reo Mā'ohi
Beszélik Tahitiek
Beszélők száma 124 000 (1977) fő
Nyelvcsalád Ausztronéz
   Maláj-Polinéz
    Óceániai
     Polinéz
      Kelet-polinéz
       Tahitic
Nyelvkódok
ISO 639-1 ty
ISO 639-2 tah
ISO 639-3 tah

A tahiti nyelv (Reo Mā`ohi vagy Reo Tahiti tahitiül) egy bennszülött nyelv, amelyet főként Francia Polinéziában beszélnek a Társaság-szigeteken. Ez egy kelet-polinéziai nyelv, amely szoros kapcsolatban áll Francia Polinézia egyéb bennszülött nyelveivel. Ilyenek a marquise, a tuamotua, a mangareva és az ausztrál-szigetek nyelvei. Ezen túl kapcsolatban áll még a rarotonga, a maori és a Hawaii nyelvekkel is, valamint távolabbi rokonságban áll a malájjal, a tagalog nyelvvel és a malagaszi nyelvvel.

A tahiti beszélt nyelvet először a 19. század elején írták át a London Misszionárius Társaság (London Missionary Society) hittérítői.

Francia Polinéziában a polinéz nyelvek (reo mā’ohi)[1] közül ez a nyelv tűnik ki leginkább. Alá tartozik még:

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai írás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amikor az európaiak először érkeztek Tahitire a 18. század végén, nem volt még Tahitiben írásrendszer, csupán beszélt formában létezett a nyelv. 1797-ben protestáns misszionáriusok érkeztek a szigetre a Duff nevű brit hajón, amelynek James Wilson felfedező volt a kapitánya. A hittérítők között volt Henry Nott (1774–1844), aki először tanulta meg külföldiként a tahiti nyelvet. II. Pomare király segítségével lefordította a Bibliát tahiti nyelvre. Ehhez 5 magánhangzót és 9 mássalhangzót használt. A polinézek számára a tahiti biblia szövege fontos tananyaggá vált, amelyen keresztül meg tudtak tanulni írni és olvasni.

Ábécé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tahiti ábécében kevés fonéma szerepel: 5 magánhangzó és 9 mássalhangzó, nem számítva a hosszú magánhangzókat és a kettőshangzókat.

betű név kiejtés megjegyzés
IPA Megközelítőleg
angolul
a ’ā /a/, /ɑː/ a: butter, ā: father
e ’ē /e/, /eː/ e: late, ē: ugyanaz csak hosszabb
f /f/ friend bilabiálissá válik [ɸ] after o and u
h /h/ house átalakul [ʃ] hanggá (mint az angol shoe) i után és o vagy u előtt
i ’ī /i/, /iː/ mint az angol machine ai kettős-hanggá válhat olyan szavaknál, mimnt rahi
m /m/ mouse
n /n/ nap
o ’ō /ɔ/, /oː/ o: nought, ō: go
p /p/ sponge (nem hehezetes)
r /r/ - alveoláris trilla
t /t/ stand (nem hehezetes)
u ’ū /u/, /uː/ u: foot, ū: moo erős ajakformálással
v /v/ vine bilabiálissá válik ([β]) o és u után
’eta /ʔ/ uh-oh glottális stop minden szótag előtt

A glottális stop vagy ’eta egy teljes értékű mássalhangzó (a tahiti nyelvben kevésbé jártas ember elsőre azt gondolná, hogy az aposztróf csak egy elírás). Ez jellemző a polinéz nyelvekre (mint például a hawaii okina glottális stop). Azonban a tahiti nyelvben a glottális stop hangokat ritkán írják le, olyankor is egyenes (írógépes) aposztróffal ', hajlított helyett. Az ábécé felsorolásából a szótárak teljesen kihagyják a glottális stopot. Kétségkívül a tahiti glottális hang nem erős, kivéve az olyan szavaknál, mint a i’a (hal), amelyet egy külföldi edzetlen füle akár meg sem hall.

A magyarhoz hasonlóan, a tahiti nyelvben is fonémikus különbséget tesznek a rövid és a hosszú magánhangzók között. A hosszú magánhangzókat makron vagy tārava jelöli, ami az egyes betűk fölött álló vízszintes vonal.

Például a pāto, "felszedni, feltépni" és a pato, "kitörni" szavakat kizárólag a magánhangzó hosszúsága különbözteti meg. Ezeket a makronokat azonban ritkán használják.

Végül létezik egy toro ’a’ï, amely egy tréma az i betű tetején, de csupán az ïa kapcsolatnál szerepel, amikor visszaható névmásként használják. Nincs kiejtésmegkülönböztető szerepe.

Ennek ellenére az ’eta és tārava jeleket hasonlóképpen használják más polinéziai nyelveknél is. Használatukat a Tahiti Akadémia (l'Académie Tahitienne) is támogatja és a területi kormány is elfogadta. Egy tucat egyéb módon lehet a hangsúlyokat jelölni. Van amelyek azonban kikoptak a használatból. Emiatt a használat olykor kusza tud lenni[2]. Jelenleg a tahiti akadémia még nem hozott döntést, hogy az ’etát hajlított () vagy fordított () alakban kell-e feltüntetni.

Ezen felül a tahiti szótagok teljesen nyitottak, ahogy a többi polinéziai nyelvekben is. A tahiti nyelv morfológiája az elhajlás (inflektálás) helyett a "segédszavakra" (például elöljáró szavak, névelők és partikulák) támaszkodik, hogy kifejezzen nyelvtani kapcsolatokat. A tahiti kifejezetten izoláló nyelvnek számít, kivéve a személyes névmások esetében, amelyeknél külön alakja van a nyelvtani egyesszámnak, a többesszámnak és a kettős számnak.

Nyelvtan[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személyes névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ahogy az ausztronéz nyelvek többsége, a tahitiben is külön szó van a többesszám első személynél az exkluzív és az inkluzív (a beszélő beletartozik vagy sem) kifejezésére. Megkülönböztetik a nyelvtani egyesszámot, a többesszámot és a kettős számot. A tahiti nyelvben megkülönböztetik a hímnemű és nőnemű alakot egyesszám harmadik személyben.

Egyesszám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Au – Én, engem; ʻUa 'amu au i te i'a. – Megettem a halat. ; E haere au i te farehapi'ira'a ānānahi – Holnap iskolába megyek.
  • 'oe : te; ʻUa 'amu 'oe i te i'a. – Megetted a halat. ; ʻUa fa'a'ino 'oe tō mātou pereo'o. – Összetörted az autónkat.
  • 'ōna/'oia : ő (hímnemű)/ ő (nőmnemű); ʻUa amu 'ōna i te i'a. – Ő megette a halat. ; ʻEaha 'ōna i haere mai ai ? – Miért van itt?/ Miért jött ide? ; ʻAita 'ona i 'ō nei. – Ő nincs itt.

Kettős szám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tāua (inkluzív) – mi ketten ; ʻUa amu tāua i te i'a : Mi ketten megettük a halat.; Haere tāua. : Gyerünk (mi ketten). ; ʻO tō tāua hoa tē tae mai ra. : A barátunk megérkezett.
  • Māua (exkluzív) – mi ketten ; ʻUa amu māua i te i'a. : Megettük a halat. ;ʻE ho'i māua ma Titaua i te fare. : Titaua és én hazamegyünk. ; No māua tera 'are. : Ez a mi házunk.
  • 'ōrua : ti ketten ; ʻUa amu 'ōrua i te i'a. : Ti ketten megettétek a halat. ; Haere 'ōrua : Ti ketten menjetek. ; Na 'ōrua teie puta. : Ez a könyv a miénk.
  • Rāua : ők ketten ; ʻUa amu rāua i te i'a. – Ők ketten megették a halat. ; Nō 'ea mai rāua ? – Hol vagytok ti mindketten? ; ʻO rāua 'o Pā tei noho i te fare – Ő és Pa otthon maradtak.

Többesszám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tātou (inkluzív) – mi; ʻO vai tā tātou e tīa'i nei? – Kire várunk ? ; E'ore tā tātou amura'a toe. – Van még ételünk.
  • Mātou (exkluzív) – mi, ők és én ; ʻO mātou ma Herenui i haere mai ai. – Herenui-val jöttünk; ʻUa 'ite mai 'oe ia mātou – Láttál/megláttál minket.
  • 'outou – ti ; ʻA haere atu 'outou, e pe'e atu vau. – Ti mind menjetek, én érkezek. ; O 'outou 'o vai mā i haere ai i te tautai ? – Ki ment ti mindnyájatokkal halászni?
  • Rātou – ők; ʻUa pe'ape'a rātou 'o Teina. – Teina-val vitatkoztak. ; Nō rātou te pupu pūai. – Az övék a legerősebb csapat.

Szósorrend[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tipológiailag a tahiti nyelv szósorrendje VSO, azaz ige-alany-tárgy (verb–subject–object), amely jellemző a polinéziai nyelvekre. Néhány példa a szósorrendre:

  • te tāmā'a nei au – "[folyamatos jelen] eszik [folyamatos jelen] én", "Eszegetek"
  • 'ua tāpū vau 'i te vahie – "[befejezett nézőpont] aprít én [tárgy jel] a fa", "Felaprítottam a fát"
  • 'ua hohoni hia 'oia 'e te 'uri – "[befejezett nézőpont] megharap [passzív] ő a kutya által", "Megharapta őt egy kutya"
  • 'e mea marō te ha'ari – "Vannak dolog száraz a kókusz", "Szárazak a kókuszok"
  • 'e ta'ata puai 'oia – "Van ember erős ő", "Ő egy erős ember"

Névelők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Határozott névelő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határozott névelő a te. Beszélgetés közben határozatlan névelőként is használják.[3]

Például:

  • te fare – a ház; te tane – az ember

A határozott névelő te többesszáma te mau.

Például:

  • te mau fare – a házak; te mau tane – az emberek

A te is jelölhet többesszámot

Például:

  • te ta'ata – jelentheti, hogy a személy vagy az emberek

Határozatlan névelő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A határozatlan névelő a te hō'e.

Például:

  • te hō'e fare – egy ház

ʻO[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ʻo névelőt tulajdonnevek és névmások előtt használják.

Például:

  • ʻO Tahiti – (Ez van) Tahiti
  • ʻO rātou – (Ez van) ők

ʻE[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ʻe az ʻo megfelelője és minden köznévnél ezt használják.

Például:

  • ʻe ta'ata – (ez) egy személy
  • ʻ e vahine – (ez) egy nő
  • ʻe mau vahine – (sok) nő


Szókincs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános mondatok és szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tahiti Magyar
ʻIa ora na Szia, üdvözöllek
Haere mai, maeva, manava Isten hozott
parahi viszlát
nana viszlát
ʻE Igen
ʻAita Nem
mauruuru roa Köszönöm szépen
mauruuru köszi
ʻE aha te huru? Hogy vagy?
matai'i hát, jól
matai'i roa nagyon jól
tane férfi
vahine
fenua föld
ra'i ég
vai víz
āuahi tűz
ʻamu eszik
inu iszik
po éjszaka
mahana nappal/nap (égitest)
moana óceán, tenger

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Y. Lemaître, Lexique du tahitien contemporain, 1973. ISBN 2-7099-0228-1
  • same; 2nd, reviewed edition, 1995. ISBN 2-7099-1247-3
  • T. Henry, Ancient Tahiti – Tahiti aux temps anciens
  • D.T. Tryon, Conversational Tahitian; ANU 1970

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]