Maupiti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maupiti
Maupiti Island.jpg
NASA kép a Maupiti szigetről
Közigazgatás
Ország  Franciaország
Tengerentúli terület  Francia Polinézia
Legnagyobb település Vaiea
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Vaiea népessége ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Fekvése Csendes-óceán
Terület 13,5 km²
Legmagasabb pont 380
Elhelyezkedése
Karta FP Societe isl.PNG
Maupiti  (Francia Polinézia)
Maupiti
Maupiti
Pozíció Francia Polinézia térképén
d. sz. 16° 25′, ny. h. 152° 15′Koordináták: d. sz. 16° 25′, ny. h. 152° 15′
A Wikimédia Commons tartalmaz Maupiti témájú kategóriát.
Teherhajó Maupitin. A kék hordókban nonit szállítanak Papeete-be feldolgozásra.

Maupiti (ősi polinéz neve Maurua) egy kis méretű vulkanikus eredetű atoll a Társaság-szigetcsoporthoz tartozó Szélcsendes szigetcsoportban, 315km-re Tahititől.[1] Maupitit körbeöleli egy korálzátony gyűrű, amelyen csak egyetlen szoroson át lehet bejutni a szigethez.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maupiti Francia Polinéziában található a Szélcsendes-szigetek nyugati részén. Ez a legnyugatibb vulkanikus sziget a szigetcsoportban, 40 km-re nyugatra Bora Borától és 315km-re Tahititől. A központi sziget csúcsa 380 méter magas (Teurafaatui-hegy vagy más néven Nuupure) és a területe 13,5 négyzetkilométer. A legmagasabb hegycsúcsról jól látszik a távolban Bora Bor, kedvező időjárás esetén akár Raiatea ás Tahaa szigetek is. Az északi zátonyon nagy és lapos korallszigetek vannak fehér homokkal, a lagúna déli végén pedig két motu található. Az egyetlen hajózható tengerszoros a sziget belsejéhez Pareao és Tuanai motuk között van. A szoros mindössze 30 méter széles.[2] Motuk a sziget körül: Auira, Tiapaa, Paeao és Marae (a Tefareatii törzsfőnökhöz tartozott).

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2007. augusztusi népszámlálás eredménye szerint a sziget lakossága körülbelül 1200 fő. Maupiti legnagyobb települése, Vaiea házai egy kis templom, a városháza, a postairoda, a rendőrségi épület és egy étterem köré épültek. A falu egy kilométer hosszan fut az óceán partján.[3]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maupiti legfontosabb gazdasági tevékenysége a kávéfélékhez tartozó noni termesztése. Jelentős még a görögdinnye és a kopra termesztés a motukon. A sziget repülőtere a Pareao és Tuanai motuk között lévő tengerszoroson belsejénél van. A szigeten nincsenek hotelek, csupán családi panziók.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maupitin találtak ősi polinéz régészeti műalkotásokat, amelyek i.sz. 850 körül készülhettek. A 16 darab sírhely a Paeao motun találhatók. A maradványok között vannak bárdok és halászkampók, amelyekhez hasonlókat találtak Új-Zélandon is. Ezek is hozzájárultak a polinéz migrációs elmélet igazolásához. A központi szigeten, a Haranae-völgyben teknősöket ábrázoló petroglifákat, sziklába vésett ábrázolásokat találni. A Terama-hegyen erődítmények állnak, A szigetet a nyugat számára a holland Jakob Roggeveen fedezte fel 1722-ben, jóval Tahiti felfedezése előtt. Maupiti sokáig független maradt, amíg a 19. században egyesült Bora Borával. Ekkor szivárgott be a szigetre a protestáns vallás. 1997-ben Maupitit elmosta az Osea ciklon.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maupiti közigazgatásilag a Szélcsendes-szigetekhez tartozik. A fő települése Vaiea.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]