Mesz Ajnak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mesz Ajnak
Ország Afganisztán
Tszf. magasság2112 m
Elhelyezkedése
Mesz Ajnak (Afganisztán)
Mesz Ajnak
Mesz Ajnak
Pozíció Afganisztán térképén
é. sz. 34° 24′, k. h. 69° 22′Koordináták: é. sz. 34° 24′, k. h. 69° 22′
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesz Ajnak témájú médiaállományokat.

Mesz Ajnak (pastu nyelv) / újperzsa nyelv: مس عينک, jelentése: "kis rézforrás"), más néven Mis Ainak vagy Mis-e-Ainak, 40 km-re délkeletre Kabultól, Afganisztán egy kopár régiójában található Logar tartományban. Mesz Ajnakon van Afganisztán legnagyobb rézlelőhelye, mintegy 11 és fél millió tonna kiaknázatlan rézérccel, valamint egy ősi település maradványai, több mint 400 buddhaszoborral, sztúpával és egy 40 hektáros kolostorkomplexummal. A régészek egy 5000 éves bronzkori hely maradványait is felfedezték a buddhista szint alatt.

Mesz Ajnak területén hatalmas kiterjedésű buddhista építmények, kolostorok, lakóépületek és kereskedelmi célú területek találhatók. A lelőhelyen a bronzkorból származó tárgyak is előkerültek és néhány feltárt műtárgy több mint háromezer éves is lehet. A helyszín a selyemút mentén fekszik, a feltárások Kínából és Indiából származó leletek változatos együttesét hozták napvilágra. Mesz Ajnak lakosainak gazdagságát szemlélteti a térség hatalmas mérete. Az afgán kormányzatnak a telephely alatti réz feltárására vonatkozó tervei inkább a hely pusztulásához, mintsem megőrzéséhez vezethetnek. A régészek nagy erőfeszítéssel dokumentálják a helyszínen feltárt emlékeket, amelyet a bányaművelés mellett a fosztogatók is veszélyeztetnek.[1]

Története[szerkesztés]

Buddha-szobor Mesz Ajnakból, 3. – 4. század
Buddhista sztupa
Régészeti tábor
Egy Buddhista monostor feltárása

A 10. században a várost Brahman Sahi, Kabul királya igazgatta. A gaznavida invázió során a várost a hódítók leigázták és felégették. A település elpusztítása után a gaznavidák számára már könnyű volt átjutni a Hindukuson, és megtámadni India fő erődjeit.

Mesz Ajnak polgárai egyformán követték a buddhista és a hindu tanításokat. Ahogy a neve is sugallja, a réz jelenléte a területen már régóta ismert, a 3. században ipari méretekben olvasztották a keresett ércet. A hely régészeti gazdagságáról az orosz és afgán geológusok 1973 – 1974-es felfedezése óta van tudomásunk.[2] A legkorábbi buddhista maradványok a Kusán-korszakból származnak, bár ezek fokozatosan helyet adtak kínai és ujgur hatásoknak. Mesz Ajnak az ötödik és hetedik század között volt fejlődése csúcspontján. A nyolcadik században lassú hanyatlásnak indult, és a települést végül 200 évvel később teljesen elhagyták.[3]

Bányaművelés[szerkesztés]

2007 novemberében a bánya kiaknázására 30 évre szóló bérleti szerződést vásárolt a China Metallurgical Group (MCC) 3 milliárd dollár értékben az afgán kormánytól. Ez a legnagyobb külföldi befektetés és magánvállalkozás Afganisztán történelmében. Egyes vélemények szerint az akkori bányászati miniszter nagy összeget fogadott el a kínai vállalattól, hogy az egyéb pályázókat kizárja az üzletből.[4]

Az afgán bányászati minisztérium becslése szerint a térség bányái körülbelül hat millió tonna rezet tartalmaznak és a kitermelt rézmennyiség várhatóan több tízmilliárd dollár értékű lesz. Ez munkahelyeket és jövedelmező gazdasági tevékenységeket generál az ország számára, de veszélyezteti a hely régészeti értékeit. A helyszínt egy 15 km-es útszakasz köti össze a Kabul és Gardez közötti úttal.[5] A bányát bérlő tulajdonosok vasútépítést javasolnak a rézbánya kiszolgálására.[6][7][8]

2012 júliusától fogva az MCC nem dolgozott ki környezeti hatástervet, és titokban maradtak a megvalósíthatósági tanulmányok is a bánya nyitására és bezárására vonatkozóan.[9] Nem ismertek továbbá a szerződésben foglalt garanciák betartásával kapcsolatos konkrét lépések sem. A nemzetközi szakértők figyelmeztetnek, hogy a projektet felfüggeszthető, mert az MCC nem tett eleget az afgán kormánynak tett ígéreteinek, például a megfelelő lakóépületek kialakításának az áthelyezett falusiak számára. A még teljesítendő beruházások közé tartozik a vasút, és a 400 megawattos erőmű amit a közeli szénbányára alapoztak.[10] A Global Witness, a természeti erőforrások kiaknázására összpontosító független érdekképviseleti csoport jelentése szerint „nagy rés van” a kormány átláthatósági ígérete és annak megvalósítása között.[10][11]

Régészeti örökség[szerkesztés]

Mesz Ajnak jelentős történelmi örökség. Philippe Marquis francia régész szerint, aki 2009 és 2014 között az ásatásokat vezette, a selyemút mentén az egyik legfontosabb terület volt ez a térség fénykorában.[12] Az eddigi feltárások alapján úgy tűnik, hogy 19 különálló régészeti lelőhely található a völgyben, köztük két kis erőd, egy fellegvár, négy erődített kolostor, több buddhista sztúpa és egy zoroasztriánus tűztemplom, valamint ősi rézkohók, olvasztóműhelyek, pénzverde és bányásztelepek. A már azonosított buddhista kolostorok és egyéb buddhista leletek mellett Mesz Ajnak a korábbi civilizációk maradványait is őrzi, amelyek valószínűleg i. e. 3. század előttre nyúlnak vissza. A történészeket különösen izgatja az a kilátás, hogy ennek a helynek a feltárásával többet megismerhetnek a kohászat és a bányászat korai tudományáról. Ismertek érmék, üveg és ezek készítéséhez szükséges eszközök, amelyek eredete több ezer évre nyúlik vissza.[3]

Mindezt a leletanyagot fenyegeti a területet érintő bányászati törekvés. A sajtóban elhangzott negatív jelentésekre reagálva, amelyekben a kínai bányászati társaságot összehasonlították azokkal, akik elpusztították a Bámiján-völgy buddháit, a minimális régészeti ásatások tervét elkészítették. Ez a terv továbbra is számol a telephely megsemmisítésével, de lehetővé teszi, hogy bármilyen tárgyat eltávolíthasson a területről egy kis régészeti csapat, amelyet a DAFA, az afganisztáni francia régészeti misszió vezet.

2010. május és 2011. július között a régészek mintegy 400 leletet ástak ki. A terület nagyjából 400 000 négyzetméter, különálló kolostorokat és egy kereskedelmi területet is tartalmazott. Úgy tűnik, hogy a buddhistákat, akik majdnem két évezreddel ezelőtt kezdték el a terület rendezését, a réz jelenléte inspirálta.[13] 2010-ben találtak egy kőszobrot, amelyet Sziddhártha herceg ábrázolásaként azonosítottak, készítése a buddhizmus helyi jelenléte előtti időszakra datálható. Felmerült az a lehetőség, hogy itt ősi szerzeteskultusz volt Sziddhártha megvilágosodás előtti életének szentelve.[14]

2012 júniusában a geológia, a bányászat, a régészet, a történelem és a gazdasági fejlődés szakértőinek konferenciáját tartották Washingtonban, ahol Mesz Ajnak helyzetének felmérése volt a téma. Az akkori megállapítások óvatosan biztatóak voltak: mivel a bányászat ténylegesen megkezdődhet a helyszínen (körülbelül öt éven belül), lehetséges a régészek és a bányászati mérnökök közötti együttműködés Mesz Ajnak kulturális kincseinek megmentése érdekében. A helyszín az ásványkinyerés pozitív modelljévé válhat a kulturális örökség megőrzését tekintve, de helyrehozhatatlan kudarc is lehet. Először azonban számos, jelenleg még nem létező intézkedést kell meghozni.[15][16][17]

A legújabb fejlemények[szerkesztés]

Az Egyesült Államok kabuli nagykövetsége millió dolláros katonai támogatást nyújtott a buddhista emlékek megmentésének elősegítésére.[18] 2013 júniusától 67 régészből álló nemzetközi csapat működik a helyszínen, köztük francia, angol, afgán és tádzsik. Körülbelül 550 helyi munkás is dolgozik itt, és számukat várhatóan 650-re növelik. Amikor ez megtörténik, Mesz Ajnak lesz a világ legnagyobb régészeti mentőakciója. A személyzetet száznál több őrhelyen 200 fegyveres őr védi, akik számát rfokozatosan 1500-ra szándékoznak emelni. A csapat földi behatolású radart, georektifikált fényképeket és 3D-s légi képeket használ a romok átfogó digitális térképének elkészítéséhez.[3]

A mentési munka a nehézségek ellenére 2014. júniusától folytatódik. Mintegy 10 nemzetközi szakértő dolgozott a helyszínen, és nem kevesebb, mint 20 afgán régész dolgozik a leletmentésen Kabul Régészeti Intézetében. Hét tádzsik régészből álló csapat is segített. Marek Lemiesz, a helység vezető régésze azt mondta, hogy további segítségre van szükség. A biztonság szintén aggodalomra ad okot.[19][20]

Sietni kell a feltárással, hiszen a csökkenő rézárak miatt a kitermelést egyelőre késleltetik, a réz világpiaci árának emelkedése után azonban a terület pusztulása a kitermeléssel párhuzamosan felgyorsulhat.

Dokumentumfilm az ásatásról[szerkesztés]

Brent E. Huffman rendezte a Saving Mes Aynak című dokumentumfilmet, amely a régészeti lelőhely történetét, valamint annak veszélyes környezetét mutatja be a régészek, kínai munkások és a helyi afgánok számára. A film több szereplőt is követ, köztük Philippe Marquis-t, egy francia régészt, aki a sürgősségi mentés munkálatait vezeti; Abdul Qadeer Temore-t, afgán régészt az Afgán Nemzeti Régészeti Intézetből; Liu Wenminget, a China Metallurgical Group Corporation ügyvezetőjét; és Laura Tedescót, az United States Department of State-ben (DOS) dolgozó amerikai régészt.[21]

A Saving Mes Aynak dokumentumfilm premierje a 2014-es IDFA filmfesztiválon, Amszterdamban és az Egyesült Államokban, a 2015-ös dokumentumfilm-fesztiválon került bemutatásra.[22]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Klimburg-Salter, Deborah (2018. október 1.). „Contextualizing Mes Aynak”. Afghanistan 1 (2), 213–238. o. DOI:10.3366/afg.2018.0015. ISSN 2399-357X.  
  2. ↑ Aynak Information Package, Afghanistan Geological Survey and the British Geological Survey, 2005
  3. ↑ a b c Dalrymple, William (31 May 2013) Mes Aynak: Afghanistan's Buddhist buried treasure faces destruction guardian.co.uk
  4. ↑ Bailey, Martin (April 2010) Race to save Buddhist relics in former Bin Laden camp Archiválva 2012. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben. theartnewspaper.com
  5. ↑ Aynak Information Package Part I Introduction. Afghanistan Geological Survey and the British Geological Survey, 2005
  6. ↑ Vogt, Heidi (14 November 2010) Chinese Copper Mine In Afghanistan Threatens 2,600-Year-Old Buddhist Monastery The Huffington Post
  7. ↑ Huffman, Brent (17 May 2012)Are Chinese Miners Destroying a 2,000-Year-Old Buddhist Site in Afghanistan? http://asiasociety.org
  8. ↑ „Agreement signed for north-south corridor”, Railway Gazette International, 2010. szeptember 23.. [2020. március 16-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.) 
  9. ↑ Benard, Dr Cheryl (4 July 2012) Afghanistan’s Mineral Wealth Could Be a Bonanza—or Lead to Disaster thedailybeast.com
  10. ↑ a b Nissenbaum, Dion (14 June 2012) Afghanistan mining wealth thwarted by delays The Australian, theaustralian.com
  11. ↑ (24 April 2012)Future of Afghan mining sector threatened by weak contracts
  12. ↑ (15 November 2010) Copper load of this! Company digging mine in Afghanistan unearths 2,600-year-old Buddhist monastery Dailymail.co.uk
  13. ↑ Baker, Aryn (17 November 2011), Deciding Between Heritage and Hard Cash in Afghanistan, <http://www.time.com/time/world/article/0,8599,2099676,00.html>. Hozzáférés ideje: 20 August 2012 Archiválva 2013. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2013. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
  14. ↑ Jarus, Owen (6 June 2012) Ancient Statue Reveals Prince Who Would Become Buddha livescience.com
  15. ↑ Experts Show How to Preserve Ancient Mes Aynak Ruins While Safely Mining Copper Near Kabul, Afghanistan Archiválva 2012. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. ARCH International, archinternational.org
  16. ↑ Huffman, Brent. „Ancient site needs saving not destroying”, CNN, 2012. szeptember 24. (Hozzáférés: 2012. november 3.) 
  17. ↑ Bloch, Hannah (2015. szeptember 1.). „Mega Copper Deal in Afghanistan Fuels Rush to Save Ancient Treasures”. National Geographic. [2015. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)  
  18. ↑ Global Heritage Fund blog article (July 2012) GHF Supports Buddhas of Aynak Documentary Archiválva 2012. július 26-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  19. ↑ Bloch, Hannah: Rescuing Mes Aynak. [2015. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  20. ↑ 24 June 2014, Saving Buddhist statues: Afghanistan’s big dig america.aljazeera.com
  21. ↑ „Saving Mes Aynak comes to Kartemquin”, Kartemquin Films, 2014. július 1.. [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. július 7.) 
  22. ↑ „Filmmakers Launch ‘Saving Mes Aynak’ Campaign for Afghan Archaeological Site”, [[Variety (magazin)|]], 2015. április 26. (Hozzáférés: 2015. április 26.) 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mes Aynak című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mesz_Ajnak&oldid=26824103”