Madeleine-templom (Párizs)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Madeleine-templom
Világörökség
Façade fronton madeleine Paris.jpg
A Madeleine-templom homlokzata
Adatok
Ország Franciaország
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, II, IV
Felvétel éve 1991
Elhelyezkedése
Madeleine-templom (Párizs)  (Párizs)
Madeleine-templom (Párizs)
Madeleine-templom (Párizs)
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 52′ 12″, k. h. 2° 19′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 12″, k. h. 2° 19′ 27″
Nike-templom rekonstrukciója
A Madeleine-templom belső tere

A párizsi Madeleine-templom elsősorban Pierre Alexandre Barthélemy Vignon (17631828) francia építész műve, amely klasszicista stílusban épült. Érződik rajta a dél-franciaországi nîmes-i Maison Carrée, sőt a Periklész korában épült athéni Thészeion hatása is.

I. Napóleon 1806-ban a jénai csata után győzelmi templomot építtetett hadserege számára, az ehhez szükséges tervek elkészítéséhez Pierre Alexandre Vignon kapott megbízást. Párizsban a francia forradalom idején befejezetlenül maradt Madeleine-templomot kellett felépítenie, amelyen már Contant d’Ivry (1698-1777), majd Guillaume Couture dolgozott. Vignon görög minta szerint tervezett, ötvenkét, egyenként 20 méter magas korinthoszi oszloppal övezte a templomot.

1828 körül Vignon meghalt, így addigi segítőtársa, Jacques Marie Huvé (1783-1852) fejezte be az építkezést 1842 körül. A templom felszentelésére talán csak 1845-ben került sor, de már építése idején is templomnak tekintették. (Korábban, a tervezésekor merült fel, hogy az épületből parlament vagy bank is lehetne.) A nyugat-európai mérnökök legjobbjai ekkorra már nemcsak a római, hanem a görög építészetet és szobrászatot is behatóbban ismerték, hiszen 1719-ben feltárták Herculaneum romjait, majd 1748-ban megkezdték Pompeji területén az ásatásokat. James Stuart és Nicholas Revett 1751-ben görög műemlékek felkutatására indult, öt esztendőt töltöttek Görögországban, s kiadták 1762-ben első kötetüket az emberi léptékű athéni műemlékekről, ahol minden templom aránya más. További rajzok, metszetek, elméleti munkák adtak valóságos képet nemcsak a római, hanem a görög művészetről is.[1] A Madeleine (épült 1764-1842) éppen elkészültekor nyilván monumentálisnak hatott, de a Szajna túlsó partján ellensúlyozta a Palais Bourbon (ma a nemzetgyűlés helye).

A Madeleine bronzkapuját a Tíz parancsolatot ábrázoló domborművek díszítik, melyek Henri de Triqueti alkotásai. A gazdagon díszített márvány és arany dekorációjú templombelsőben a kupola freskója Jules Claude Ziegler alkotása, találunk értékes szobrokat, köztük François Rude (1784-1855) Krisztus megkeresztelését ábrázoló szobrát, ugyancsak ő, Rude alkotta Az önkéntesek harcbaindulása 1792-ben c. domborműcsoportját a párizsi Diadalív számára, amely aztán Marseillaise néven vált ismertté.[2]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A rokokótól 1900-ig. (Historia Del Arte, tomo 8.) Budapest : Corvina, 1989. ISBN 963-13-2815-5 Klasszicizmus l. 103-118., Madeleine l. 104.
  2. A romantika enciklopédiája. i.m. François Rude l. 151-152. o.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Madeleine-templom (Párizs) témájú médiaállományokat.
  • A romantika enciklopédiája. Összeáll. Francis Claudon. Budapest : Corvina, 1990. ISBN 963-13-2665-9 A napóleoni császárság építészetéről l. 166. o.
  • Művészeti lexikon /szerk. Éber László. Budapest : Győző Andor, 1926. François Rude szócikkét l. 697. o.