Lovrečan (Zlatar Bistrica)
| Lovrečan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Zlatar Bistrica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Žarko Miholić |
| Irányítószám | 49247 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 362 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 03′ 29″, k. h. 16° 04′ 01″46.058000°N 16.067000°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 29″, k. h. 16° 04′ 01″46.058000°N 16.067000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lovrečan falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Zlatar Bistricához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Zágrábtól 30 km-re északra, községközpontjától 1 km-re nyugatra a Horvát Zagorje területén a Korpona partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Lovrečan a község kétségkívül legrégibb települése. Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomát már 1334-ben a zágrábi káptalan statútumában említik. A mai is álló templomot 1666-ban építtette át kegyura Ivan Gundak. 1857-ben 324, 1910-ben 533 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Zlatari járásához tartozott. 2001-ben 480 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Lőrinc tiszteletére szentelt templomát[2] már 1334-ben említik. A templom egyhajós épület, sokszögzáródású gótikus szentéllyel. Mai formájában 1666-ban épült. A harangtorony a 17. században épített főbejárat felett emelkedik, barokk toronysisakját 1749-ben kapta. A sekrestyét később, 1760-ban építették. A szentély hagyományos késő gótikus boltozású, a hajót festett famennyezet borítja, rajta a Gundak család címerével és az 1666-os évszámmal. A legrégibb ilyen mennyezet egész Észak-Horvátországban. Oltárai 1667-ben, 1742-ben, 1807-ben, a főoltár 1786-ban készült. A padok és a bútorzat 1797-ben készült. Az orgonát 1762-ben Grazban építették, a szószék 1802-ből való.
- A templom közelében áll a Lábas család egyszerű, barokk kúriája.[3] Krešimir Filipec szerint a 16.-17. században erődített udvarház (vagy kastély) állt a helyén, melyet az oszmán fenyegetés megszűnte után a 18. században a késő barokk stílusban teljesen átépítettek. Az uradalom korábban a Kis, a Lábas és a Rauer családok tulajdonában volt. A kastély ma a Nita promet d.o.o. gyár irodáinak ad otthont.[4]
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Zlatar Bistrica hivatalos oldala
- A Keresztelő Szent János plébánia honlapja
- A horvát kulturális örökség
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2791.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2086.
- ↑ Krešimir Regan: Srednjovjekovne obrambene građevine porječja Krapine II. (horvát nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 6.)
