Ugrás a tartalomhoz

Ljeszek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B36Bot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 3., 11:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (turisztikai régió/régió paraméter eltávolítása a Szlovák település infoboxból (WP:BÜ) AWB)
Ljeszek (Liesek)
A ljeszeki római katolikus templom
A ljeszeki római katolikus templom
Ljeszek zászlaja
Ljeszek zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rangközség
Első írásos említés1558
PolgármesterMartin Dreveňák
Irányítószám027 12
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámTS
Népesség
Teljes népesség2962 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság651 m
Terület30,90 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 40″, k. h. 19° 40′ 30″49.361111°N 19.675000°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 40″, k. h. 19° 40′ 30″49.361111°N 19.675000°E
Ljeszek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ljeszek témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ljeszek (szlovákul Liesek) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.

Fekvése

Trsztenától 5 km-re keletre a zakopanei út mellett fekszik.

Története

A falut Thurzó Ferenc alapította 1558-ban Csimhova határában a Lesk nevű dűlőben és az árvai uradalomhoz csatolta. 1564-ben Laszko, 1566-ban Lyezkow, 1625-ben Lieszek néven említik. 1624-ben 220 lakosa volt. A falut 1683-ban lengyel-litván hadak pusztították el, melyet éhínség kísért. A 17. század végén újratelepítették. 1778-ban 620 lakosa volt.

Vályi András szerint "LIEZSEK. Népes tót falu Árva Várm. az Árvai Uradalomhoz tartozik, fekszik Trsztena Városához 3/4 órányira, lakosai katolikusok, Jelesnya, és Oravitza vizek sok károkat okoznak határjában." [2]

Fényes Elek szerint "Lieszek, tót falu, Árva vármegyében, 1389 kath., 10 zsidó lak., kik sok gyolcsot csinálnak, sóval és fával kereskednek. Kőszene nem használtatik. Sessiója: 118 3/8. F. u. az árvai uradalom. Ut. postája Rosenberg."[3]

A 19. században lakói a földművelésen kívül vászon, fa és sókereskedelemmel foglalkoztak. A 20. század elején rövid ideig szénbányázat is folyt itt. A trianoni békeszerződésig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott. 1945-ben a harcok során házainak 85%-a leégett.

Népessége

1828-ban 265 házában 1399 lakos élt.

1910-ben 1124, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 2748 lakosából 2710 szlovák volt.

Nevezetességei

Jegyzetek

Külső hivatkozások