Lengyel-szakadék
Lengyel-szakadék | |
A Lengyel-szakadék bejárata | |
Hossz | 72 m |
Mélység | 27 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 27 m |
Tengerszint feletti magasság | 209 m |
Ország | Magyarország |
Település | Tatabánya |
Földrajzi táj | Gerecse |
Típus | valószínűleg karsztvízszint alatti oldódással jött létre |
Barlangkataszteri szám | 4630-23 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 18° 25′ 10″47.585956°N 18.419386°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 18° 25′ 10″47.585956°N 18.419386°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel-szakadék témájú médiaállományokat. |
A Lengyel-szakadék a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található látványos bejáratú barlang. Denevérek is előfordulnak járataiban.
Leírás
[szerkesztés]A Gerecse déli peremén, Tatabánya külterületén, a Kő-hegy fennsíkjának kelet–délkeleti részén lévő Lengyel-barlangtól kb. 30 m-re van korláttal körülkerített és függőleges tengelyirányú bejárata. Sík terepen, erdőben helyezkedik el a természetes jellegű és szabálytalan alakú 7,5×3,5 m-es bejárat.
Szakadékszerű bejárati aknájának szélessége 3,5 m és hosszúsága 7 m. Alját szálkő talp alkotja 17,5 m mélységben. Az akna 14,5 m mélységében rövid átjáró indul a 7,5 m mély Fehér-akna tetejére. Az ennek talpáról induló szűk és zegzugos, kis letörésekkel lépcsőzetesen lefelé vezető járat a Zászló-kürtő alsó részébe érkezik. A kürtő 12 m magas és felül van egy rövid oldaljárata. Itt szép cseppkőképződmények figyelhetők meg. A kürtő aljáról vízszintesen induló 0,6–1,2 m széles, átlagosan 0,8 m magas, többször is irányt váltó járat 17 m után szűkületben ér véget.
A barlang felső triász vastagpados dachsteini mészkő ÉK–DNy, ÉNy–DK és K–Ny irányú törésvonalai mentén valószínűleg karsztvízszint alatti oldódással keletkezett. Homokos-kavicsos kitöltése alapján később víznyelőként is működhetett rövid ideig. Levegőjének hőmérséklete átlagosan 7 °C körüli, de még alsó részében is 4–9 °C között változik. Ez a téli időszakban létrejövő rendkívül erőteljes behúzó légáramlás miatt van. A levegő szén-dioxid tartalma nyáron és ősszel megközelíti az 5 tf %-ot. Nagyobb csapadék esetén erőteljes csepegések és csorgások indulnak el. A Zászlós-kürtő alján és a végponti járatban nagyobb pocsolyák is keletkeznek.
A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett a Lengyel-szakadékban denevér-megfigyeléseket, amelyek során 2 denevérfaj; kis patkósdenevér és horgasszőrű denevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. Az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján kis faj- és egyedszámú alkalmi téli denevér-szálláshelynek tekinthető.
1979-ben volt először Lengyel-szakadéknak nevezve a barlang az irodalmában. A lengyel szó a közelében lévő Lengyel-barlang miatt került nevébe. Előfordul a barlang az irodalmában II.sz. akna (Lendvay 1979), Lengyel-barlang II.sz. aknája (Juhász 2007), A Lengyel-barlang II.sz aknája (Lendvay 1979), Lengyel-barlang II.sz.aknája (Székely 1994) és Szakadék-barlang (Lendvay 1979) neveken is.
Kutatástörténet
[szerkesztés]A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1961. évi évfolyamában megjelent, Bathó Norbert által írt tanulmányban szerepel a Lengyel-szakadék Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint. A tanulmányban az van publikálva, hogy a Lengyel-barlang egyik eltömődött járatának iránya rámutat a közelben lévő II. sz. beomlott aknára, amit a nyolcadik szint felfedezése előtt már a barlang második bejárati aknájának tartottak. Ezt a feltevést az is igazolta, hogy a nyolcadik szinten jelenik meg az erős agyageltömődés és ezen a szinten találtak állati csontokat az agyagban. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1967. évi évfolyamában napvilágot látott, Lendvay Ákos által írt publikáció szerint a Lengyel-barlang bejárata közelében van két másik kutatóhely az I. és II. számú akna. Az I. akna a Lengyel-barlangtól 80 m-re, a II. akna 170 m-re helyezkedik el. Mindkettő nagyon omladékos, veszélyes munkahely, de a Lengyel-barlang levegőcseréje szempontjából nagyon fontos 2. esetleg 3. bejáratot valószínűleg ezekből az aknákból lehet feltárni.
Az 1974. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban megjelent közleményben az van írva, hogy a Fényes Elek Barlangkutató Csoport 1974. április 8-tól 14-ig a Lengyel-barlang környékén dolgozott. (A Lendvay Ákos által 1979-ben írt kéziratban meg van említve, hogy a publikációnak ez a része a Lengyel-szakadékra vonatkozik.) Az MKBT Beszámoló 1975 első félévi kötetében kiadott csoportjelentés szerint a Fényes Elek Barlangkutató Szakosztály 1974-ben bontotta a Lengyel-barlang 1. és 2. számú aknáit, de az omladék között csak 2–3 m-rel sikerült mélyebbre jutniuk a szakosztály tagjainak.
A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az olvasható, hogy a Lengyel-barlang közelében, egy kb. 100 m átmérőjű körben még további két barlang található, a Nyári-barlang és a Lengyel-szakadék. A 4630/23 barlangkataszteri számú Lengyel-szakadék a Lengyel-barlangtól D-re kb. 30 m-re helyezkedik el. 7–8 m hosszú, 4–5 m széles és 2,5 m magas barlangterem felszakadás. Az aljára hullott köveket a szakosztály nagyrészt kitermelte. 1973 körül lehet, hogy mások is dolgoztak a barlangban. A Ny-i oldalán lefelé menő kürtőt két hatalmas sziklatömb torlaszolta el, amelyek mögé bontással jutottak a szakosztály barlangkutatói. 4–5 m hosszúságig bontottak ki a tagok egy hasadékot, amely folytatódik. Biztató feltáró kutatás szempontjából. Bathó Norbert és Lendvay Ákos II.sz. akna néven is nevezték. A barlang további elnevezései A Lengyel-barlang II.sz aknája és Szakadék-barlang (Lendvay 1965).
Az 1980. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett egy térkép, amelyen a Gerecse hegységben található 4630-as barlangkataszteri egység egy része van bemutatva. A Lendvay Ákos által 1981-ben készített térképen látható a 23-as számmal jelölt Lengyel-szakadék földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Lengyel-szakadéknak 4630/23. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a 4630/23 barlangkataszteri számú barlang Lengyel-szakadék néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. január 25-i barlangbejáráskor a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport megállapította, hogy nincs benne denevér. 1987 áprilisában a csoport kutató táborozást tartott a barlangnál, de jelentős eredmény nélkül.
A Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportnak volt 1990-ben kutatási engedélye a Lengyel-szakadék kutatásához. 1992-ben a Gerecse Barlangkutató Egyesület a beszakadás környezetéből kétszer gyűjtött össze és hordott el szemetet. A beszakadásban új bontás nyomait vette észre. Valakik a mélypont omladékából nagy mennyiségű kőtörmeléket vittek fel magasabbra. Szegedi László és Polacsek Zsolt 1991-ben felmérték a barlangot, majd Polacsek Zsolt a felmérés adatainak felhasználásával megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és hosszmetszet térképét, amelyek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot.
A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi évkönyvében az van írva, hogy a Lengyel-barlang környezetében 5 felszíni karsztjelenség, karsztos mélyedés van, amelyek közül fejlettség szempontjából legjelentősebb a Lengyel-szakadék. A Lengyel-szakadék valószínűleg már az ősidők óta ismert szakadéktöbör. Kb. 10 m hosszú, 4–5 m széles és 6 m mély. Alakja kis tektonikus preformáció következtében megnyúlt. Függőleges falain jól látható a kőzet rétegzettsége. A Lengyel-barlang genetikájával valószínűleg azonos a Lengyel-szakadék genetikája, de az is elképzelhető, hogy jelenlegi aktivitásával a rendszerre nyel.
Vízgyűjtő területe kicsi, kb. 50 m². A jelenlegi töbör fenékszint egy felszínig harapódzott terem beomlásával alakult ki. Feltáró kutatása bíztató. A beomlott terem hatalmas tömbjei között valószínűleg kis munkával be lehetne jutni a rendszerbe. Kitöltése, mely hatalmas kőtömbökből és behordott erdei talajból áll, a mélyebb szinteken jelentős csontleleteket tartalmazhat. Környezete jelentős fedettkarsztos térszín. Mélypontján a kövek között még kb. 2 m-t lehet lejjebb menni. A Március-barlang a Lengyel-szakadék rányelőjeként jött létre a Lengyel-szakadék keletkezése után. Vendégh Árpád szóbeli közlése alapján az 1970-es években kb. 10 m mélységig volt járható. Az évkönyvbe bekerült a két 1991-ben rajzolt térkép.
Az 1994. évi Limesben közölt, Juhász Márton által írt tanulmányban az olvasható, hogy 1987-ben a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport nem végzett jelentős kutató munkát, csak az április 3-tól április 12-ig tartott táborozáskor történtek kis bontások a Lengyel-szakadékban és a Veres-hegyi-barlangban. Az 1994. évi Limesben lévő, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/23 barlangkataszteri számú Lengyel-szakadék további nevei Lengyel-barlang II.sz.aknája és Szakadék-barlang. Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja és irodalmi törzslapja, de térképe, fényképe és kutatási törzslapja van.
A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2002. június 23-i, a 2002. december 29-i, a 2003. január 28-i, a 2003. április 27-i, a 2003. július 30-i, a 2003. szeptember 13-i, a 2003. október 24-i és a 2003. december 30-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megfigyelte, hogy nincs a barlangban denevér.
A Juhász Márton által írt, 2007-ben megjelent publikációban az olvasható, hogy a Tatabányán lévő Lengyel-szakadék egyéb elnevezései Lengyel-barlang II.sz. aknája és Szakadék-barlang. Közhiteles barlangnyilvántartási száma 4630-23, UTM-kódja CT07D1. 62,5 m hosszú és 26 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2003. július között 18 téli, 6 tavaszi, 13 nyári és 6 őszi (összesen 43) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül egyik sem volt pozitív. Az ellenőrzések 2003 szeptemberétől havonta történtek. Ekkor a 10 téli, 10 tavaszi, 9 nyári és 11 őszi (összesen 40) ellenőrzés közül 4 téli, 2 tavaszi és 2 őszi (összesen 8) volt eredményes.
Dátum | Rhin. hip. | Myo. nat. | Indet sp. |
---|---|---|---|
A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület által a Zászlós-kürtő aljáról gyűjtött üledékminták iszapolási maradéka tartalmazott kevés csontot is. Az anyagból Kordos László jelzett fajra nem határozott holocén denevérmaradványokat is. A barlang nyitott és szabadon látogatható, ennek ellenére, jellegéből adódóan nem veszélyezteti számottevő emberi zavarás. Beavatkozás, védelmi intézkedés jelenleg nem szükséges. A barlangban végzett denevér-megfigyelésekkel kapcsolatos irodalom Juhász Márton 3 kéziratából és Kordos László 1 kéziratából áll.
2009. július 13-án, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútjának résztvevői felkerestek néhány ígéretes objektumot a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület kutatási területén. Ekkor a résztvevők megtekintették a Lengyel-szakadék látványos bejárati aknáját. 2015-ben a Polacsek Zsolt által vezetett csoport nem végzett feltáró munkát a barlangban, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park KEOP projektjén belül a csoport a barlangbejárat köré korlátot épített és belétrázta a barlang egy részét. A munkálatok befejezésekor a barlang alkalmas lett további kutatásra, de néha itt is jelentős szén-dioxid feldúsulás figyelhető meg. A 2015. évi MKBT Tájékoztatóban publikált, Juhász Mártonról szóló nekrológban meg van említve a barlang, amely Juhász Márton nélkül nem lett volna feltárva.
A 2018. évi Tatabányai barlangkutatás című munkában az olvasható, hogy a Polacsek Zsolt által vezetett csapatnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához, de az elmúlt években csak dokumentációs munkát végzett benne a csapat. Télen, 0 °C alatti külső léghőmérsékletnél a Lengyel-barlangba a Lengyel-szakadék kúszójárata felől friss, a szakadék aknáján át leáramló hideg levegő érkezik, melynek belépési pontja a 35 m mélyen lévő Medúza a Lengyel-barlangban. 2011 telén a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület tagjai füstöt hoztak létre a Lengyel-szakadék alján és megállapították, hogy a füst 15 perc múlva a Lengyel-barlang Medúza nevű helyén érzékelhető volt. A kéziratban látható egy színes fénykép, amelyen a barlangbejáratnak és környékének egy része látható. Az összeállításba bekerült egy térképrészlet, amelyen jelölve van a barlang helye.
Denevér-megfigyelések
[szerkesztés]Denevér-megfigyelések (1986–2014) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Irodalom
[szerkesztés]- Bathó Norbert: Előzetes beszámoló bejelentés a Lokomotív Természetbarát Egyesület Vasútépítő Osztálya Barlangkutató Csoportjának a Gerecse-hegység Lengyel barlangjában végzett feltáró és kutató munkáiról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1961. május. 9. old. (Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint szerepel a tanulmányban a Lengyel-szakadék.)
- Böcker Tivadar: Főtitkári beszámoló az 1974. II. 17. – 1978. IV. 29. közötti időszakról az 1978. április 29-i Tisztújító Küldöttközgyűlésre. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiadványa, Budapest, 1978. (Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint szerepel a kiadványban a Lengyel-szakadék, de nincs benne név szerint említve a barlang.)
- Fleck Nóra: MKBT tanulmányutak. Karszt és Barlang, 2009. 1–2. félév. 87. old.
- Gazdag László: Figyelem! MKBT Műsorfüzet, 1990. szeptember–október. 14. old.
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben 1986. január 4-28. között végzett denevérszámlálásról. Kézirat. Tatabánya, 1986. február 10. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1992-ben végzett barlangkutatási és természetvédelmi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1993. február 15. 31. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 11. old.
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2001. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2002. február. 15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2002. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2003. február. 12. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2003. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2004. február. 11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2004. Kézirat. Tatabánya, 2005. 4., 7., 8., 9., 10., 21–22., 27–28., 40., 53., 81–82., 102., 104–106. oldalak és fénykép a borítón (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2005. Kézirat. 11–13. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Szpeleológiai megfigyelések és vizsgálatok. In: Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2006. Kézirat. Tatabánya, 2007. 3., 23–24., 60. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2006. Kézirat. 8–11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2007. Kézirat. 8–10., 14. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: A Gerecse-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere. In: Boldogh Sándor – Estók Péter (szerk.): Földalatti denevérszállások katasztere I. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 87–88. old. ISBN 978 963 87082 1 2
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2009. február 15. 2., 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Lengyel-szakadékban a 2008. évben végzett kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2009. február 15. 4 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2009. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2010. február 15. 2., 15. oldal és egy melléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Lengyel-szakadékban a 2009. évben végzett kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2010. február 15. 3–4. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2010. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2011. 11–12. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Lengyel-szakadékban a 2010. évben végzett kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2011. február 15. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2011. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2012. 12. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Lengyel-szakadékban a 2011. évben végzett kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2012. február 10. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2012. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2013. 9. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2013. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2014. 10. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2014. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2015. 15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 298. old.
- Lendvay Bende Ákos: A Vasútépítő Törekvés II. számú Barlangkutató Csoportjának jelentése a Denevér-barlangban és környékén, valamint a Lengyel-barlangban végzett munkákról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1967. 22. old. (Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint szerepel a tanulmányban a Lengyel-szakadék.)
- Lendvay Ákos: A X. Ker. Természetbarát Sportkör „Fényes Elek” Barlangkutató Csoportja... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 2. füz. 38. old. (Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint szerepel itt a Lengyel-szakadék, de nincs itt említve név szerint a barlang.)
- Lendvay Ákos: Jelentés a X. Ker. Természetbarát Sportkör „Fényes Elek” Barlangkutató Szakosztályának 1974. évben végzett munkájáról. MKBT Beszámoló, 1975 első félév. 28. old. (Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint szerepel a tanulmányban a Lengyel-szakadék.)
- Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évben kifejtett tevékenységéről. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Lendvay Ákos: A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1980. évben végzett munkájáról. MKBT Beszámoló, 1980. 138. old.
- Polacsek Zsolt: A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi tevékenysége. Kézirat. Tatabánya, 1991. 103–104., 106., 108. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Polacsek Zsolt: Beszámoló a gerecsei Lengyel-barlang, Lengyel-szakadék illetve a Március-barlangok 2015. évi kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2016. február 15. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Polacsek Zsolt: Juhász Márton 1954–2015. MKBT Tájékoztató, 2015. november–december. 3. old.
- Polacsek Zsolt – Ba Julianna: Tatabányai barlangkutatás. Kézirat. Tatabánya, 2019. február 15. 29., 30., 32., 33., 37–38., 74–75., 200., 203–210. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Székely Kinga: A Gerecse-hegység barlangnyilvántartásának fejlődése. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 48. old.
- Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport vezetősége: Beszámoló a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport 1987. évi tevékenységéről. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)