Nagyfülű denevér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagyfülű denevér
Vespertilion bechstein.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Eszmei érték: 100 000 Ft [1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Myotinae
Nem: Myotis
Alnem: Myotis
Faj: M. bechsteinii
Tudományos név
Myotis bechsteinii
(Kuhl, 1817)
Szinonimák
  • Myotis favonicus (Thomas, 1906)
  • Myotis ghidinii (Fatio, 1902)
Elterjedés
Mapa Myotis bechsteinii.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagyfülű denevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfülű denevér témájú kategóriát.

A nagyfülű denevér vagy Bechstein egérfülű-denevére (Myotis bechsteinii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyfülű denevér Európától a Kaukázusig fordul elő, de mindenütt ritka. Erdőkben, öregebb parkokban él. Míg nyáron faodvakban tölti az éjszakát, télen szívesebben keres fel sziklahasadékokat és barlangokat. A nagyfülű denevér kedveli a természetes erdőket. Valószínűleg a modern erdőgazdálkodás miatt szorult vissza. Egy norfolki barlangban (Anglia) nagy mennyiségben bukkantak csontjaira. Eszerint, bár ma már hiányzik innen, 3-4000 évvel ezelőtt még élt e terület erdeiben. Magyarországon szórványosan fordul elő a hegyvidékeken.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyfülű denevér testhossza 4,6-5,3 centiméter, farokhossza 3,4-4,4 centiméter, magassága 0,85-1,05 centiméter, alkarhossza 3,9-4,4 centiméter és testtömege 7-12 gramm. Közepes méretű faj, hosszú, széles füle van, ami azonban valamivel rövidebb, mint a nagyon hasonló horgasszőrű denevéré. Előrehajtott füle messze túlér az orrcsúcson. A fülön 8-10 redő is található. A fülfedő eléri a fülhossz felét. A szárnyvitorla a hátsó lábujj tövéig ér. Az utolsó farokcsigolya kiáll a farokvitorlából. Színezete felül barnás, alul világosszürke.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagyfülű denevér késő este indul táplálék után. Lassú, kimért, majdhogynem nehézkes röptéről ismerhető fel. Magánosan vadászik, kis csoportokban csak ritkán, nyáron lehet látni. Emberi füllel érzékelhető hangja mélynek és dörmögőnek hat, nagyon ritkán hallható. Télen magányosan és szabadon függeszkedve, barlangokban alszik. Tápláléka rovarok, amelyeket a levegőben fog el vagy a levelekről csípi fel.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szaporodása más denevérekhez hasonló; a kis kölykezőszálláson csak 5-47 nőstény gyűlik össze.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]