Nagyfülű denevér

Nagyfülű denevér
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Magyarországon védett Eszmei érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Laurasiatheria Rend: Denevérek (Chiroptera) Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera) Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae) Alcsalád: Myotinae Nem: Myotis Alnem: Myotis Faj: M. bechsteinii
Tudományos név
Myotis bechsteinii (Kuhl, 1817)
Szinonimák
Myotis favonicus (Thomas, 1906) Myotis ghidinii (Fatio, 1902)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nagyfülű denevér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyfülű denevér témájú médiaállományokat.

A nagyfülű denevér vagy Bechstein egérfülű-denevére (Myotis bechsteinii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjéhez, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjéhez és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása

A nagyfülű denevér Európától a Kaukázusig fordul elő, de mindenütt ritka. Erdőkben, öregebb parkokban él. Míg nyáron faodvakban tölti az éjszakát, télen szívesebben keres fel sziklahasadékokat és barlangokat. A nagyfülű denevér kedveli a természetes erdőket. Valószínűleg a modern erdőgazdálkodás miatt szorult vissza. Egy norfolki barlangban (Anglia) nagy mennyiségben bukkantak csontjaira. Eszerint, bár ma már hiányzik innen, 3-4000 évvel ezelőtt még élt e terület erdeiben. Magyarországon szórványosan fordul elő a hegyvidékeken.

Megjelenése

A nagyfülű denevér testhossza 4,6-5,3 centiméter, farokhossza 3,4-4,4 centiméter, magassága 0,85-1,05 centiméter, alkarhossza 3,9-4,4 centiméter és testtömege 7-12 gramm. Közepes méretű faj, hosszú, széles füle van, ami azonban valamivel rövidebb, mint a nagyon hasonló horgasszőrű denevéré. Előrehajtott füle messze túlér az orrcsúcson. A fülön 8-10 redő is található. A fülfedő eléri a fülhossz felét. A szárnyvitorla a hátsó lábujj tövéig ér. Az utolsó farokcsigolya kiáll a farokvitorlából. Színezete felül barnás, alul világosszürke.

Életmódja

A nagyfülű denevér késő este indul táplálék után. Lassú, kimért, majdhogynem nehézkes röptéről ismerhető fel. Magánosan vadászik, kis csoportokban csak ritkán, nyáron lehet látni. Emberi füllel érzékelhető hangja mélynek és dörmögőnek hat, nagyon ritkán hallható. Télen magányosan és szabadon függeszkedve, barlangokban alszik. Tápláléka rovarok, amelyeket a levegőben fog el vagy a levelekről csípi fel.

Szaporodása

Szaporodása más denevérekhez hasonló; a kis kölykezőszálláson csak 5-47 nőstény gyűlik össze.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
• Természetkalauz: Emlősök, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996-, ISBN 963 548 218 3
• Greenfo.hu
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)