Lengyel-szakadék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel-szakadék
A Lengyel-szakadék bejárata
A Lengyel-szakadék bejárata
Hossz72 m
Mélység27 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés27 m
Tengerszint feletti magasság209 m
Ország Magyarország
TelepülésTatabánya
Földrajzi tájGerecse
Típusvalószínűleg karsztvízszint alatti oldódással jött létre
Barlangkataszteri szám4630-23
Elhelyezkedése
Lengyel-szakadék (Tatabánya)
Lengyel-szakadék
Lengyel-szakadék
Pozíció Tatabánya térképén
é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 18° 25′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 09″, k. h. 18° 25′ 10″
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel-szakadék témájú médiaállományokat.

A Lengyel-szakadék a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található látványos bejáratú barlang. Denevérek is előfordulnak járataiban.

Leírás[szerkesztés]

A Gerecse déli peremén, Tatabánya külterületén, a Kő-hegy fennsíkjának kelet–délkeleti részén lévő Lengyel-barlangtól kb. 30 m-re van korláttal körülkerített és függőleges tengelyirányú bejárata. Sík terepen, erdőben helyezkedik el a természetes jellegű és szabálytalan alakú 7,5×3,5 m-es bejárat.

Szakadékszerű bejárati aknájának szélessége 3,5 m és hosszúsága 7 m. Alját szálkő talp alkotja 17,5 m mélységben. Az akna 14,5 m mélységében rövid átjáró indul a 7,5 m mély Fehér-akna tetejére. Az ennek talpáról induló szűk és zegzugos, kis letörésekkel lépcsőzetesen lefelé vezető járat a Zászló-kürtő alsó részébe érkezik. A kürtő 12 m magas és felül van egy rövid oldaljárata. Itt szép cseppkőképződmények figyelhetők meg. A kürtő aljáról vízszintesen induló 0,6–1,2 m széles, átlagosan 0,8 m magas, többször is irányt váltó járat 17 m után szűkületben ér véget.

A barlang felső triász vastagpados dachsteini mészkő ÉK–DNy, ÉNy–DK és K–Ny irányú törésvonalai mentén valószínűleg karsztvízszint alatti oldódással keletkezett. Homokos-kavicsos kitöltése alapján később víznyelőként is működhetett rövid ideig. Levegőjének hőmérséklete átlagosan 7 °C körüli, de még alsó részében is 4–9 °C között változik. Ez a téli időszakban létrejövő rendkívül erőteljes behúzó légáramlás miatt van. A levegő szén-dioxid tartalma nyáron és ősszel megközelíti az 5 tf %-ot. Nagyobb csapadék esetén erőteljes csepegések és csorgások indulnak el. A Zászlós-kürtő alján és a végponti járatban nagyobb pocsolyák is keletkeznek.

A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett a Lengyel-szakadékban denevér-megfigyeléseket, amelyek során 2 denevérfaj; kis patkósdenevér és horgasszőrű denevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. Az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján kis faj- és egyedszámú alkalmi téli denevér-szálláshelynek tekinthető.

1979-ben volt először Lengyel-szakadéknak nevezve a barlang az irodalmában. A lengyel szó a közelében lévő Lengyel-barlang miatt került nevébe. Előfordul a barlang az irodalmában II.sz. akna (Lendvay 1979), Lengyel-barlang II.sz. aknája (Juhász 2007), A Lengyel-barlang II.sz aknája (Lendvay 1979), Lengyel-barlang II.sz.aknája (Székely 1994) és Szakadék-barlang (Lendvay 1979) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1961. évi évfolyamában megjelent, Bathó Norbert által írt tanulmányban szerepel a Lengyel-szakadék Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint. A tanulmányban az van publikálva, hogy a Lengyel-barlang egyik eltömődött járatának iránya rámutat a közelben lévő II. sz. beomlott aknára, amit a nyolcadik szint felfedezése előtt már a barlang második bejárati aknájának tartottak. Ezt a feltevést az is igazolta, hogy a nyolcadik szinten jelenik meg az erős agyageltömődés és ezen a szinten találtak állati csontokat az agyagban. A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1967. évi évfolyamában napvilágot látott, Lendvay Ákos által írt publikáció szerint a Lengyel-barlang bejárata közelében van két másik kutatóhely az I. és II. számú akna. Az I. akna a Lengyel-barlangtól 80 m-re, a II. akna 170 m-re helyezkedik el. Mindkettő nagyon omladékos, veszélyes munkahely, de a Lengyel-barlang levegőcseréje szempontjából nagyon fontos 2. esetleg 3. bejáratot valószínűleg ezekből az aknákból lehet feltárni.

Az 1974. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban megjelent közleményben az van írva, hogy a Fényes Elek Barlangkutató Csoport 1974. április 8-tól 14-ig a Lengyel-barlang környékén dolgozott. (A Lendvay Ákos által 1979-ben írt kéziratban meg van említve, hogy a publikációnak ez a része a Lengyel-szakadékra vonatkozik.) Az MKBT Beszámoló 1975 első félévi kötetében kiadott csoportjelentés szerint a Fényes Elek Barlangkutató Szakosztály 1974-ben bontotta a Lengyel-barlang 1. és 2. számú aknáit, de az omladék között csak 2–3 m-rel sikerült mélyebbre jutniuk a szakosztály tagjainak.

A Lengyel-szakadék 2004. évi kutatásának egyik pillanata

A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az olvasható, hogy a Lengyel-barlang közelében, egy kb. 100 m átmérőjű körben még további két barlang található, a Nyári-barlang és a Lengyel-szakadék. A 4630/23 barlangkataszteri számú Lengyel-szakadék a Lengyel-barlangtól D-re kb. 30 m-re helyezkedik el. 7–8 m hosszú, 4–5 m széles és 2,5 m magas barlangterem felszakadás. Az aljára hullott köveket a szakosztály nagyrészt kitermelte. 1973 körül lehet, hogy mások is dolgoztak a barlangban. A Ny-i oldalán lefelé menő kürtőt két hatalmas sziklatömb torlaszolta el, amelyek mögé bontással jutottak a szakosztály barlangkutatói. 4–5 m hosszúságig bontottak ki a tagok egy hasadékot, amely folytatódik. Biztató feltáró kutatás szempontjából. Bathó Norbert és Lendvay Ákos II.sz. akna néven is nevezték. A barlang további elnevezései A Lengyel-barlang II.sz aknája és Szakadék-barlang (Lendvay 1965).

Az 1980. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett egy térkép, amelyen a Gerecse hegységben található 4630-as barlangkataszteri egység egy része van bemutatva. A Lendvay Ákos által 1981-ben készített térképen látható a 23-as számmal jelölt Lengyel-szakadék földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Lengyel-szakadéknak 4630/23. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a 4630/23 barlangkataszteri számú barlang Lengyel-szakadék néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. január 25-i barlangbejáráskor a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport megállapította, hogy nincs benne denevér. 1987 áprilisában a csoport kutató táborozást tartott a barlangnál, de jelentős eredmény nélkül.

A Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportnak volt 1990-ben kutatási engedélye a Lengyel-szakadék kutatásához. 1992-ben a Gerecse Barlangkutató Egyesület a beszakadás környezetéből kétszer gyűjtött össze és hordott el szemetet. A beszakadásban új bontás nyomait vette észre. Valakik a mélypont omladékából nagy mennyiségű kőtörmeléket vittek fel magasabbra. Szegedi László és Polacsek Zsolt 1991-ben felmérték a barlangot, majd Polacsek Zsolt a felmérés adatainak felhasználásával megszerkesztette a barlang alaprajz térképét és hosszmetszet térképét, amelyek 1:100 méretarányban mutatják be a barlangot.

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi évkönyvében az van írva, hogy a Lengyel-barlang környezetében 5 felszíni karsztjelenség, karsztos mélyedés van, amelyek közül fejlettség szempontjából legjelentősebb a Lengyel-szakadék. A Lengyel-szakadék valószínűleg már az ősidők óta ismert szakadéktöbör. Kb. 10 m hosszú, 4–5 m széles és 6 m mély. Alakja kis tektonikus preformáció következtében megnyúlt. Függőleges falain jól látható a kőzet rétegzettsége. A Lengyel-barlang genetikájával valószínűleg azonos a Lengyel-szakadék genetikája, de az is elképzelhető, hogy jelenlegi aktivitásával a rendszerre nyel.

A Lengyel-szakadék bejárata

Vízgyűjtő területe kicsi, kb. 50 m². A jelenlegi töbör fenékszint egy felszínig harapódzott terem beomlásával alakult ki. Feltáró kutatása bíztató. A beomlott terem hatalmas tömbjei között valószínűleg kis munkával be lehetne jutni a rendszerbe. Kitöltése, mely hatalmas kőtömbökből és behordott erdei talajból áll, a mélyebb szinteken jelentős csontleleteket tartalmazhat. Környezete jelentős fedettkarsztos térszín. Mélypontján a kövek között még kb. 2 m-t lehet lejjebb menni. A Március-barlang a Lengyel-szakadék rányelőjeként jött létre a Lengyel-szakadék keletkezése után. Vendégh Árpád szóbeli közlése alapján az 1970-es években kb. 10 m mélységig volt járható. Az évkönyvbe bekerült a két 1991-ben rajzolt térkép.

Az 1994. évi Limesben közölt, Juhász Márton által írt tanulmányban az olvasható, hogy 1987-ben a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport nem végzett jelentős kutató munkát, csak az április 3-tól április 12-ig tartott táborozáskor történtek kis bontások a Lengyel-szakadékban és a Veres-hegyi-barlangban. Az 1994. évi Limesben lévő, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/23 barlangkataszteri számú Lengyel-szakadék további nevei Lengyel-barlang II.sz.aknája és Szakadék-barlang. Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja és irodalmi törzslapja, de térképe, fényképe és kutatási törzslapja van.

A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2002. június 23-i, a 2002. december 29-i, a 2003. január 28-i, a 2003. április 27-i, a 2003. július 30-i, a 2003. szeptember 13-i, a 2003. október 24-i és a 2003. december 30-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megfigyelte, hogy nincs a barlangban denevér.

A Juhász Márton által írt, 2007-ben megjelent publikációban az olvasható, hogy a Tatabányán lévő Lengyel-szakadék egyéb elnevezései Lengyel-barlang II.sz. aknája és Szakadék-barlang. Közhiteles barlangnyilvántartási száma 4630-23, UTM-kódja CT07D1. 62,5 m hosszú és 26 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2003. július között 18 téli, 6 tavaszi, 13 nyári és 6 őszi (összesen 43) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül egyik sem volt pozitív. Az ellenőrzések 2003 szeptemberétől havonta történtek. Ekkor a 10 téli, 10 tavaszi, 9 nyári és 11 őszi (összesen 40) ellenőrzés közül 4 téli, 2 tavaszi és 2 őszi (összesen 8) volt eredményes.

Dátum Rhin. hip. Myo. nat. Indet sp.
2004. február 1.
1
2004. március 13.
2
2004. november 28.
1
2005. január 9.
1
2005. március 13.
1
2005. december 31.
1
2006. január 22.
1
2006. október 23.
1

A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület által a Zászlós-kürtő aljáról gyűjtött üledékminták iszapolási maradéka tartalmazott kevés csontot is. Az anyagból Kordos László jelzett fajra nem határozott holocén denevérmaradványokat is. A barlang nyitott és szabadon látogatható, ennek ellenére, jellegéből adódóan nem veszélyezteti számottevő emberi zavarás. Beavatkozás, védelmi intézkedés jelenleg nem szükséges. A barlangban végzett denevér-megfigyelésekkel kapcsolatos irodalom Juhász Márton 3 kéziratából és Kordos László 1 kéziratából áll.

A Lengyel-szakadék bejárata

2009. július 13-án, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútjának résztvevői felkerestek néhány ígéretes objektumot a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület kutatási területén. Ekkor a résztvevők megtekintették a Lengyel-szakadék látványos bejárati aknáját. 2015-ben a Polacsek Zsolt által vezetett csoport nem végzett feltáró munkát a barlangban, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park KEOP projektjén belül a csoport a barlangbejárat köré korlátot épített és belétrázta a barlang egy részét. A munkálatok befejezésekor a barlang alkalmas lett további kutatásra, de néha itt is jelentős szén-dioxid feldúsulás figyelhető meg. A 2015. évi MKBT Tájékoztatóban publikált, Juhász Mártonról szóló nekrológban meg van említve a barlang, amely Juhász Márton nélkül nem lett volna feltárva.

A 2018. évi Tatabányai barlangkutatás című munkában az olvasható, hogy a Polacsek Zsolt által vezetett csapatnak volt kutatási engedélye a barlang kutatásához, de az elmúlt években csak dokumentációs munkát végzett benne a csapat. Télen, 0 °C alatti külső léghőmérsékletnél a Lengyel-barlangba a Lengyel-szakadék kúszójárata felől friss, a szakadék aknáján át leáramló hideg levegő érkezik, melynek belépési pontja a 35 m mélyen lévő Medúza a Lengyel-barlangban. 2011 telén a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület tagjai füstöt hoztak létre a Lengyel-szakadék alján és megállapították, hogy a füst 15 perc múlva a Lengyel-barlang Medúza nevű helyén érzékelhető volt. A kéziratban látható egy színes fénykép, amelyen a barlangbejáratnak és környékének egy része látható. Az összeállításba bekerült egy térképrészlet, amelyen jelölve van a barlang helye.

Denevér-megfigyelések[szerkesztés]

Denevér-megfigyelések (1986–2014)
Dátum Rhin. hip. Myo. nat. Myo. myo. Myo. dau. Myo. bech. Ple. aus. Bar. bar. Indet sp.
1986. január 25.
2001. január 28.
2001. június 23.
2002. június 23.
2002. december 29.
2003. január 28.
2003. április 27.
2003. július 30.
2003. szeptember 13.
2003. október 24.
2003. december 30.
2004. január 2.
2004. február 1.
1
2004. március 13.
2
2004. április 8.
2004. május 25.
2004. június 29.
2004. július 24.
2004. augusztus 29.
2004. szeptember 25.
2004. október 23.
2004. november 28.
1
2004. december 22.
2005. január 9.
1
2005. március 13.
1
2005. december 31.
1
2006. január 22.
1
2006. február 25.
2006. március 28.
2006. április 30.
2006. május 26.
2006. június 30.
2006. július 30.
2006. augusztus 26.
2006. szeptember 30.
2006. október 23.
1
2006. november 25.
2006. december 23.
2008. február 2.
1
4
2
2008. február 24.
1
2008. március 30.
1
2
2008. április 27.
2008. május 25.
2008. június 28.
2008. július 27.
2008. augusztus 30.
2008. szeptember 28.
1
2008. október 24.
2 tetem
2008. november 29.
2008. december 27.
2009. január 31.
1
2009. február 27.
1
2009. március 28.
2009. április 29.
2009. május 31.
1
2009. június 28.
2009. július 31.
2009. augusztus 30.
2009. szeptember 26.
2009. október 31.
1
2009. november 28.
2009. december 30.
1
1
2010. január 30.
1
1
1
2010. február 27.
1
1
2010. március 28.
2010. április 25.
2010. május 29.
2010. június 26.
2010. július 25.
2010. augusztus 29.
1
2010. szeptember 26.
2010. október 31.
1
2010. november 30.
2010. december 30.
2
2011. január 30.
1
2
2011. február 26.
1
2
2011. március 27.
2
2011. április 29.
2011. május 27.
2011. június 30.
2011. július 30.
2011. augusztus 30.
2011. szeptember 29.
2011. október 29.
2011. november 28.
2
2011. december 31.
2
1
2012. január 27.
1
1
2012. február 26.
2012. március 29.
2012. április 28.
2
2012. május 27.
1
2012. június 30.
2012. július 29.
2012. augusztus 26.
2012. szeptember 29.
2012. október 28.
2012. november 25.
2012. december 29.
2
2013. január 2.
2013. március 3.
1 tetem
2013. március 31.
2013. június 29.
2013. szeptember 29.
2013. október 27.
2014. február 9.
2
2014. február 15.
2014. július 1.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]