Lambda Scorpii

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lambda Scorpii
Scorpius constellation map.png
A Shaula a λ jelű csillag a Skorpió csillagképben

Más jelölések Shaula, 35 Scorpii, 35 Sco, HR 6527, CD -37 11673, HD 158926, SAO 208954, FK5 652, HIP 85927, CCDM J17336-3706A/B/C.
Megfigyelési adatok
Csillagkép Skorpió csillagkép
Epocha J2000
Rektaszcenzió 17h 33m 36,520s[1]
Deklináció -37° 06′ 13,76″[1]
Távolság 700
Látszólagos fényesség 1,62 / 14,9 / 12,0[1][2]
Abszolút fényesség -5
Színkép típusa B1.5-2 IV+ (A)
Változócsillag típusa Béta Cephei típusú változócsillag (A)
Pályaadatok
Parallaxis 4,64 ezred ívmásodperc
Radiális sebesség -3 km/s
Sajátmozgás
rektaszcenzióban -8,90 ezred ívmásodperc / év
deklinációban -29,95 ezred ívmásodperc / év
Fizikai adatok
Sugár 6,5[3] R
Hőmérséklet
Felszín 26 292 ± 408 K
Kor 10–13 millió év

A Lambda Scorpii (λ Sco, λ Scorpii, Shaula) a második legfényesebb csillagrendszer a Skorpió csillagképben, az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga. Magyarországról csak szeptemberben látható.[4]

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lambda Scorpii egy többszörös csillagrendszer, ami tőlünk 702 fényév távolságban található.[5] Három látható komponense van. Az első, a Lambda Scorpii A B-színképosztályú szub-óriáscsillag, Béta Cephei típusú változócsillag. A Lambda Scorpii B 15-ös magnitúdójú és 42 ívmásodpercre van a főcsillagtól. A 12-es magnitúdójú Lambda Scorpii C 95 ívmásodpercre van a főcsillagtól. Nem ismeretes, hogy a három csillag fizikailag is összekapcsolódik-e vagy csak látszólagosan. A B komponens 7500 csillagászati egységre van az A-tól, a C komponens 17 000 CsE-re.[6][7]

A C komponens forgásideje 6 nap, a B komponensé 1053 nap. A csillagok tömegei: 10,4±1,3, 8,1±1,0, 1,8±0,2 naptömeg (A, B, C sorrendben). A csillagrendszer korát 10–13 millió évre becsülik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos neve: Shaula, ami az arab الشولاء al-šawlā´ kifejezésből ered, melynek jelentése: a felemelt farok, utalva arra, hogy ez a skorpió fullánkja. A kínai kultúrkörben 尾宿八 („a farok nyolcadik csillaga”) néven ismert.

A Bayer-féle jelölésben a lambda (λ) görög betűt kapta, annak ellenére, hogy a második legfényesebb csillag abban a csillagképben.

Megfigyelések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tőle pár fokkal északkeletre látható a Messier 7 nyílthalmaz.


Megjelenése a kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az υ Sco (Lesath) csillaggal együtt szerepel a mezopotámiai MUL.APIN szövegekben, mint dSharur4 u dShargaz (jelentése: „Sharur és Shargaz”)[8]
  • Ausztrália Victoria államának északnyugati részén élő boorong bennszülöttek Karik Karik néven ismerték (együtt az υ Sco-val),[11] aminek jelentése: „a sólymok”.[12]
  • Az IDW Publishing által kiadott The Transformers képregényben a Cybertron nevű bolygó a Lambda Scorpii („Shaula”) körül kering.
  • Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészetének USS Shaula (AK-118) nevű teherhajója a csillag után kapta a nevét.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c lam Sco -- Variable Star of beta Cep type. SIMBAD Astronomical Object Database. Centre de Données astronomiques de Strasbourg. (Hozzáférés: 2010. május 22.)
  2. Catalog of Galactic OB Stars, 2531–2533. o. DOI:10.1086/374771 (2003) 
  3. (1979. November) „Effective temperatures, angular diameters, distances and linear radii for 160 O and B stars”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 189, 601–605. o.  
  4. SkyChart csillagászati szoftver v3.6
  5. Lambda Scorpii to earth
  6. Interpretation of the variability of the β Cephei star λ Scorpii. I. The multiple character, K. Uytterhoeven, B. Willems, K. Lefever, C. Aerts, J. H. Telting, and U. Kolb, Astronomy and Astrophysics 427 (2004), 581–592. Abstract on ADSABS
  7. Orbital elements, masses and distance of λ Scorpii A and B determined with the Sydney University Stellar Interferometer and high-resolution spectroscopy, W. J. Tango, J. Davis, M. J. Ireland, C. Aerts, K. Uytterhoeven, A. P. Jacob, A. Mendez, J. R. North, E. B. Seneta, and P. G. Tuthill, Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 370 (2006) 884–890. Abstract on ADSABS
  8. Rogers, J. H. (1998. February). „Origins of the ancient constellations: I. The Mesopotamian traditions”. Journal of the British Astronomical Association, no.1 108, 9–28. o.  
  9. p. 1678, Burnham's Celestial Handbook: An Observer's Guide to the Universe Beyond the Solar System, Volume 3, Robert Burnham, New York, Dover Publication, Inc, 1978.
  10. Astronomy of the Brazilian Flag. FOTW Flags Of The World website
  11. Hamacher, Duane W.; Frew, David J. (2010.). „An Aboriginal Australian Record of the Great Eruption of Eta Carinae”. Journal of Astronomical History & Heritage 13 (3), 220–34. o.  
  12. Stanbridge, WM (1857.). „On the Astronomy and Mythology of the Aboriginies of Victoria”. Transactions Philosophical Institiute Victoria 2, 137–140. o. [2011. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva].  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lambda Scorpii című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.