Ugrás a tartalomhoz

Lajčo Budanović

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Antissimo (vitalap | szerkesztései) 2021. március 16., 21:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (formázás)
Lajčo Budanović
Született1873. március 27.[1][2]
Bajmok
Elhunyt1958. március 16. (84 évesen)[1][2]
Szabadka
Nemzetiségebunyevác
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • katolikus püspök
Tisztsége
SírhelyeSzent Teréz-székesegyház
bácskai apostoli adminisztrátor
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1897. június 24.
Kalocsa
Püspökké szentelés1927. május 1.
Szabadka
Szentelők
  • Ermenegildo Pellegrinetti (főszentelő)
  • Antun Bauer (társszentelő)
  • Anton Akšamović (társszentelő)

Hivatalbácskai apostoli adminisztrátor
Hivatali idő1923–1958
UtódjaMatija Zvekanović
SablonWikidataSegítség

Lajčo Budanović[3] (Lajos) (Bajmok, 1873. március 27.Szabadka, 1958. március 16.) katolikus pap, bácskai apostoli adminisztrátor.

Pályafutása

Előkelő bunyevác családba született. Nagyapja Dulić Đeno. Az általános iskolát Bajmokon végezte el, a középiskolai tanulmányait Szabadkán és Kalocsán. A kalocsai papi szemináriumban végzezte tanulmányait. 1897. június 24-én szentelték pappá. Könnyen és jól beszélt magyarul.[3]

Hercegszántón, Katymáron, Szabadkán, Újvidéken, Zomborban, majd Baján volt káplán. Béreg plébánosának 1912. július 26-án nevezték ki. A szabadkai Szent Teréz Plébánia plébánosa volt 1920. január 12-től.

Püspöki pályafutása

1923. február 10-én az újonnan alapított Bácskai apostoli adminisztratúra élére kapott kinevezést, mint apostoli adminisztrátor. A második világháború alatt megfosztották ettől a funkciójától, csupán 1946. június 13-án nevezték ki újra.

Négy évvel később, 1927. február 28-án cisamói címzetes püspökké nevezték ki. 1927. május 1-jén szentelték püspökké.

Hihetetlen munkabírással rendelkezett, nem csupán az egyházi ügyekben, hanem a közművelődés és irodalom téren is. Számos templom építését kezdeményezte. Sokat foglalkozott a világi hívőkkel. A Paulinum szeminárium felépítését is elrendelte. 1941-re tervezte megnyitni Szabadkán a horvát nyelvű kisszemináriumot.

Antunovich János püspök szellemi követője volt a horvátság újjászületését illetően. Számos intézményt és szervezetet alapított. Ezen horvát intézmények működésének anyagi fedezetére alapítványt hozott létre 1933. június 26-án. Bár az alapítvány egyházjogi szempontból érvényesen került megalapításra, annak polgári bejegyzése meghiúsult a háború és a kommunizmus miatt. 1934. január 14-én megalapította a Szabadkai Maticát, amely magába foglalta a többi horvát társaságokat (Katolikus Kör, Legénykör) abból a célból, hogy megőrizze és ápolja a szabadkai és bácskai horvátok vallási identitását.

A Szent Teréz-székesegyházban temették el.

Emléke

A Szabadkai egyházmegye atyjának tekintik, annak ellenére, hogy annak 1968-as alapítása előtt meghalt.

Jegyzetek

  1. a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  2. a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  3. a b Nagy Ferenc SJ: A XX. század magyar és magyarul tudó püspökeinek szentelési leszármazása (magyar nyelven). Távlatok, 2006. (Hozzáférés: 2019. január 2.)


Előde:
Utóda:
Matija Zvekanović


Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lajčo Budanović című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk