Lajčo Budanović
| Lajčo Budanović | |
| Született | 1873. március 27.[1][2] Bajmok |
| Elhunyt | 1958. március 16. (84 évesen)[1][2] Szabadka |
| Állampolgársága |
|
| Nemzetisége | horvát/bunyevác |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | Szent Teréz-székesegyház |
| bácskai apostoli adminisztrátor | |
| Vallása | római katolikus egyház |
| Pappá szentelés | 1897. június 24. Kalocsa |
| Püspökké szentelés | 1927. május 1. Szabadka |
| Szentelők |
|
| Hivatal | bácskai apostoli adminisztrátor |
| Hivatali idő | 1923–1958 |
| Utódja | Matija Zvekanović |
Lajčo Budanović[3] (Lajos) (Bajmok, 1873. március 27. – Szabadka, 1958. március 16.) katolikus pap, bácskai apostoli adminisztrátor.
Pályafutása
[szerkesztés]Előkelő bunyevác családba született. Nagyapja Dulić Đeno. Az általános iskolát Bajmokon végezte el, a középiskolai tanulmányait Szabadkán és Kalocsán. A kalocsai papi szemináriumban végzezte tanulmányait. 1897. június 24-én szentelték pappá. Könnyen és jól beszélt magyarul.[3]
Hercegszántón, Katymáron, Szabadkán, Újvidéken, Zomborban, majd Baján volt káplán. Béreg plébánosának 1912. július 26-án nevezték ki. A szabadkai Szent Teréz Plébánia plébánosa volt 1920. január 12-től.
Püspöki pályafutása
[szerkesztés]1923. február 10-én az újonnan alapított Bácskai apostoli adminisztratúra élére kapott kinevezést, mint apostoli adminisztrátor. A második világháború alatt megfosztották ettől a funkciójától, csupán 1946. június 13-án nevezték ki újra.
Négy évvel később, 1927. február 28-án cisamói címzetes püspökké nevezték ki. 1927. május 1-jén szentelték püspökké.
Hihetetlen munkabírással rendelkezett, nem csupán az egyházi ügyekben, hanem a közművelődés és irodalom téren is. Számos templom építését kezdeményezte. Sokat foglalkozott a világi hívőkkel. A Paulinum szeminárium felépítését is elrendelte. 1941-re tervezte megnyitni Szabadkán a horvát nyelvű kisszemináriumot.
Antunovich János püspök szellemi követője volt a horvátság újjászületését illetően. Számos intézményt és szervezetet alapított. Ezen horvát intézmények működésének anyagi fedezetére alapítványt hozott létre 1933. június 26-án. Bár az alapítvány egyházjogi szempontból érvényesen került megalapításra, annak polgári bejegyzése meghiúsult a háború és a kommunizmus miatt. 1934. január 14-én megalapította a Szabadkai Maticát, amely magába foglalta a többi horvát társaságokat (Katolikus Kör, Legénykör) abból a célból, hogy megőrizze és ápolja a szabadkai és bácskai horvátok vallási identitását.
A Szent Teréz-székesegyházban temették el.
Emléke
[szerkesztés]A Szabadkai egyházmegye atyjának tekintik, annak ellenére, hogy annak 1968-as alapítása előtt meghalt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b various authors: Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon, 1983
- ↑ a b Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia. Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ a b Nagy Ferenc SJ: A XX. század magyar és magyarul tudó püspökeinek szentelési leszármazása (magyar nyelven). Távlatok, 2006. (Hozzáférés: 2019. január 2.)
| Előde: – |
bácskai apostoli adminisztrátor
1923–1958 |
Utóda: Matija Zvekanović |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Lajčo Budanović című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Bishop Lajlo Budanovic, Catholic-Hierarchy (angol)