Kürthy György
| Kürthy György | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kürthy György József Kálmán Attila |
| Született | 1882. február 24. Budapest |
| Elhunyt | 1972. december 27. (90 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Vízvári Mariska |
| Kürthy György IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kürthy György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fajkürthi és kolthai Kürthy György (Budapest, 1882. február 24.[1] – Budapest, 1972. december 27.[2]) magyar színész, színházigazgató, díszlettervező, író.
Életpályája[szerkesztés]
A tekintélyes Bars vármegyei nemesi fajkürthi és kolthai Kürthy család leszármazottja volt. Apja, fajkürthi és kolthai Kürthy Emil (1848-1920), földbirtokos, író, anyja, szemerei Szemere Gizella (1857-1914),[3] szemerei Szemere Bertalan (1812-1869) miniszter és piliszántói Jurkovich Leopoldina (1829-1865) lánya.
Budapesten érettségizett. Münchenben építésznek tanult. 1905-ben Hevesi Sándor hívására a Thália Színházban kezdte színészi pályáját. 1906–1935 között a Nemzeti Színházban játszott. 1908–1909 között Kolozsváron dolgozott főrendezőként. 1916-ban kezdett filmezni. 1916–1923 között a Színművészeti Akadémián tanított. 1923–1924 között a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt. 1927–1930 között az Iparművészeti Főiskolán tanított színpadtervezést. 1930–1931 között a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója volt. 1935-ben nyugdíjba vonult. 1953–1955 között a győri Kisfaludy Színházban, 1955–1956 között a József Attila Színházban játszott.
Családja[szerkesztés]
Vízvári Mariska (1877–1954) színésznő második férje volt. Budapesten 1912. június 15-én a Józsefvárosban kötöttek házasságot.[4] Fiuk Kürthy Péter (1926) színész.
Színházi munkái[szerkesztés]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 11; díszlettervezőként: 3.[5]
Színészként[szerkesztés]
- Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig ... Sarkadi
- Illyés Gyula: Fáklyaláng ... Ihász
- William Shakespeare: Makrancos hölgy ... Nagyúr; Vincentio
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő ... Ferdinánd főherceg
- Rahmanov: Viharos alkonyat ... Polezsajev professzor
- Barta Lajos: Szerelem ... Szalay
- Csiky Gergely: Nagymama ... Örkényi Vilmos báró
- Hauptmann: Naplemente előtt ... Főpolgármester
- Balázs Sándor: Érettségi után ... Pista bácsi
- Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő ... Cirkuszigazgató
Díszlettervezőként[szerkesztés]
- Gvadányi-Gaál: A peleskei nótárius (1926)
- Puccini: Bohémélet (1954)
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy (1955)
Filmjei[szerkesztés]
Művei[szerkesztés]
- Flamma vestalis; Gombos Ny., Kolozsvár, 1909
- Komédiások (rajzalbum, Major Henrikkel, 1911)
- Az ős (regény, 1924)
- Visszhang (dráma, 1925)
- Mars. Utópisztikus társadalmi regény; Danubia, Pécs, 1925 (Magyar írók)
- Egy különös fogadás; Révész Géza, Bp., 1933 (Gong. Révész Géza)
- János boldogságot keres; Literária, Bp., 1941 (Világvárosi regények)
- Derű a deszkán. Színészanekdoták; Gondolat, Bp., 1969
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-belvárosi római katolikus keresztelési akv. 85/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ Gyászjelentése. [2022. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 14.)
- ↑ familysearch.org Kürthy Emilné Szemere Gizella gyászjelentése
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 784/1912. folyószáma alatt.
- ↑ 2013. november 14-i lekérdezés
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- K. M.: Az építész színész, Rádió és Televízió Újság, 1995. 20. hét, 9. oldal
