Képviseleti demokrácia
Közvetett, képviseleti, parlamentáris és konszociális demokrácia esetén a nép által közvetlen vagy közvetve választott képviselők hozzák meg bizonyos közügyekkel kapcsolatos döntéseiket, melyeket az alapszabály (alkotmány, törvény, szerződés) behatárol. Az alapszabályban szintén meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. Alapjában véve többségi és/vagy arányos választási rendszerben történik a képviselők választása. A képviseleti demokrácia működését elősegíti a képviselő-testület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, amelyek a lakosság, a civilszervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselő-testület intézménye a helyi önkormányzat vagy a parlament, megnevezésük köztársaságonként különbözhet.A nép vagy a képviselő-testület által választott képviseleti demokrácia további képviselői a településnek, a térségnek első tisztviselője, a miniszterelnök és a köztársaság elnöke.
Az ezzel ellentétes szempontú megvalósítás neve, melyben a választásra jogosultak döntéseiket közvetlenül, saját nevükben hozzák meg a közvetlen demokrácia. E kettő köztese a részvételi demokrácia.
Jellemzői
- Szabad választások
- Az ellenzék jogosítványainak tiszteletben tartása
- Minden csoport pártot alapíthat, amelyik betartja az alkotmányos elveket
- A képviselő-testület (önkormányzat, Parlament) hatásköre behatárolt
Gyakorlatban
A modern képviseleti demokrácia legfontosabb alapfeltétele az általános, titkos, egyenlő választójog teljessége és a legális, nem üldözhető ellenzéki tevékenység szabadsága. További feltétel, hogy az államhatalom törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomból áll. Ideális esetben a három hatalmi ág elkülönül egymástól. Fellelhetőek benne a közvetlen demokrácia egyes intézményei is. A képviseleti demokrácia a nagy közösségek demokratikus működéséhez szükséges elem.
Lásd még
Képviseleti demokrácia bírálata
- A képviseleti demokráciában a politikusok érdeke a következő választások megnyerése, ezért igazán népszerűtlen intézkedések nem állnak érdekükben.
- Az adott választási cikluson túlmutató beruházások intézkedések sorsa gyakran bizonytalan a képviselő-testület új összetétele miatt (erre jó példa a Nemzeti Színház esete, amelyet többször kezdtek elölről)
- A választásokon sokszor a hírverésnek jelentősebb a szerepe, mint a múltbeli teljesítménynek, vagy a programoknak.
- A gyakorlatban, sokszor épp úgy "öröklődnek" a tisztségek, mint a királyságban (Például: az Amerikai Egyesült Államokban a Bush család, Indiában Dzsaváharlál Nehru utódait választják meg vezetőnek)
- A képviselők gyakran visszaélnek döntési helyzetükkel (túlzott mentelmi jog, indokolatlan költségtérítés és pazarlás a közpénzekkel), pedig a feladatuk az adófizetők érdekének a kiszolgálása.
- A népszerűségük érdekében az általuk kezelt közpénzekből túlköltekeznek, a közösségi vagyont feleslegesen eladósítják.
- A közintézmények működésből gyakran hiányzik az erkölcsi és anyagi felelősség beszabályozása vagy annak betartatása.
A probléma nagyrészt anyagi jellegű, a jelölt megválasztása után szembesül a reális költségvetési, jogi kötöttségi, etikai követelményekkel.
Külső hivatkozások
- Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány (demokrácia-kritika)
- Orbán Viktor a prezidenciális és a parlamentáris rendszer lehetőségéről (Origó, 2012. április 3.)
- Magyar Virtuális Enciklopédia
- Vastagh Pál: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖZTÁRSASÁG
További információk
- Képviselet
- Civil szervezetek a képviseleti demokráciákban; szerk. Ráczné Horváth Ágnes; Századvég, Eger–Bp., 2008
- Tanács-Mandák Fanni–Nuber István: Az olasz képviseleti demokrácia; Dialóg Campus, Bp., 2017
- David van Reybrouck: A választások ellen; ford. Zákányi Viktor; Gondolat, Bp., 2017