Kék szarka
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cyanopica cyanus (Pallas, 1776) | ||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
Bonaparte, 1850 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kék szarka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kék szarka témájú médiaállományokat és Kék szarka témájú kategóriát. |
A kék szarka (Cyanopica cyanus vagy Cyanopica cyana) a madarak osztályának, verébalkatúak rendjébe azon belül a varjúfélék családjába tartozó faj.
Előfordulása
Két jól elkülöníthető populációja létezik, melyek korábban külön alfajokat képeztek. Az egyik Portugáliában és Spanyolország nyugati részén él, ez a Cyanopica (cyana) cooki alfaj.
A másik alfaj Kelet-Ázsiában, Kínában, Koreában, Mongóliában és Japánban él, ez a Cyanopica cyana cyana alfaj.
A legutóbbi genetikai vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az európai egyedeket külön fajnak kellene tekinteni.
A fenyőerdők lakója, de a kertekbe, gyümölcsösökbe is bemerészkedik.
Alfajai
A kék szarkának az európai kontinensen élő madarak leválasztása után a következő alfajai maradtak:
- Cyanopica cyanus cyanus
- Cyanopica cyanus interposita
- japán kék szarka Cyanopica cyanus japonica - Japán
- Cyanopica cyanus jeholica
- kanszui kék szarka Cyanopica cyanus kansuensis - Kanszu tartomány (Kína)
- koreai kék szarka Cyanopica cyanus koreensis - Koreai-félsziget
- Cyanopica cyanus pallescens
- Cyanopica cyanus stegmanni
- Cyanopica cyanus swinhoei
Megjelenése
Testhossza 32-33 centiméter, farka 16-20 centiméter. Fekete sapkája a szeme alá ér és a tarkóját is befedi. Szárnya és hosszú farka szürkéskék. Háta barnásszürke, hasa világosabb.
Életmódja
Élénk, gyakran tolakodó természetű madár. Lármás, akár 30 példányt számláló csapatokban keresi főleg makkokból, fenyő magokból, gyümölcsökből és rovarokból álló táplálékát. Mozgása a szarkára (Pica pica) emlékeztet. Hangja cserregő.
Szaporodása
Kisebb csoportokban, magas fák ágvilláiban szereti nyitott fészkét felépíteni. Fészekalja 6-8 tojásból áll, melyen 15 napig kotlik.
Európában a fészekparazita pettyes kakukk (Clamator glandarius) egyik legfontosabb dajkamadara.
Képek
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 19.)
- Képek az interneten a fajról
