Kányahegy

	Kányahegy (Kanianka)
; Kányahegy címere	; Kányahegy zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Privigyei
Rang	község
Első írásos említés	1479
Polgármester	Ivor Husár
Irányítószám	972 17
Körzethívószám	046
Forgalmi rendszám	PD
Testvérvárosok	Lista Fryšták; Ruda nad Moravou;
	Népesség
Teljes népesség	3974 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	518 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	372 m
Terület	7,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 48′ 55″, k. h. 18° 35′ 11″48.815278°N 18.586389°EKoordináták: é. sz. 48° 48′ 55″, k. h. 18° 35′ 11″48.815278°N 18.586389°E
	Kányahegy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kányahegy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 23.) ezen a változaton alapul.

Kányahegy (1899-ig Kanyánka, szlovákul Kanianka) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Fekvése

Privigyétől 9 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A község keletkezése valószínűleg a Nyitra jobb partjának németekkel való betelepülésével volt összefüggésben, amely annak következtében történt, hogy a környék hegyeiben a 14. században aranyat találtak. A falut 1479-ben "Kanyanka" néven említik először, a bajmóci uradalom része volt. A bajmóci uradalom Noffry család után a bajmóci prépostságé lett. Kezdetben a mezőgazdaságból élő lakosságnak minden falat kenyérért keményen meg kellett dolgoznia. A prépostság uralma alatt azonban a lakosság élete könnyebb lett. Különösen azután, hogy felépült a falu első egykerekes vízimalma, mely egészen 1859-ig működött. Ekkor Majthényi József akkori prépost új malmot és gátat építtetett. 1715-ben 11 háztartása adózott. 1753-ban a faluban 50 ház állt, melyben ugyanennyi család élt. A község pecsétje 1781-ből származik, a benne levő Andráskereszt arra emlékeztet, hogy a falu lakói az egykori Kós bányászfaluból származnak. 1784-ben 41 háza és 306 lakosa volt. 1828-ban 44 házában 306 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A község iskolája 1880-ban épült.

Vályi András szerint "KANYÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Bajmóczi Prépost, lakosai katolikusok, fekszik Lázárhoz nem meszsze, és annak filiája, Dubnitzához sem meszsze, mellyhez hasonló a’ határja." ^[2]

Fényes Elek szerint "Kanyanka, Nyitra m. tót falu, Lazán fil. 306 kath. lak. F. u. a bajmóczi prépost. Ut. p. Privigye." ^[3]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 393, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 3823 lakosából 3791 szlovák volt.

2011-ben 4112 lakosából 3979 szlovák volt.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]