Kozma Ferenc (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 13:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Ez a szócikk a költőről szól. Hasonló címmel lásd még: Kozma Ferenc (egyértelműsítő lap).
Kozma Ferenc
SzületettKozma Ferenc
1857. február 26.
Marcali
Elhunyt1937. május 4. (80 évesen)
Budapest
Álneve
  • Bárd Miklós
  • Rimay Kálmán
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaNyíry Erzsébet (1858-1944)
Gyermekei
SzüleiKozma Sándor
Foglalkozásaköltő, katona
SírhelyeReformátus temető, Baracska
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Kozma Ferenc témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Leveldi Kozma Ferenc, írói nevein: Rimay Kálmán és Bárd Miklós (Marcali, 1857. február 26. – Budapest, 1937. május 4.) magyar költő, katona. Kozma Andor (1861–1933) költő testvére, Kozma Sándor (1825–1897) jogász fia.

Életpályája

A régi dunántúli nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Sándor (1825-1897), jogász, édesanyja lipcsei Dóczy Regina (1836-1879) volt. Középiskolai tanulmányait Pesten, Pécsett és Székesfehérváron végezte el. 1875-ben a műegyetemre iratkozott be, majd 1878-ban katonai pályára lépett. 1895-től tíz éven át kapitány volt. 1904-től a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1918-ban mint honvéd tábornok nyugdíjba ment. 1920-tól Nagykőrösön, 1921-től a fővárosban élt.

Munkássága

Már műegyetemi hallgató korában jelentek meg versei Rimay Kálmán álnéven. Majd Bárd Miklós néven vált híressé. Lírája konzervatív, verseiben dicsőítette a háborút, elkeseredetten támadta a forradalmat, a Tanácsköztársaságot. Természet- és életszeretete panteista meggyőződést érlelt benne, ezáltal legjobb verseiben a szimbolizmushoz közeledett. Elégikus, kései verseiben gyakoriak a látomásszerű metaforák. Kései lírájában erőteljesek a szimbolista és expresszionista hatások.

Házassága és gyermekei

Felesége Nyíry Erzsébet (1858–1944),[1] aki Nyíri Ferencz (1831–1907), a császárszállási mintagazdaság tulajdonosának a lánya volt.[2] Házasságukból született:

  • leveldi Kozma Miklós (1884–1941), belügyminiszternek és a Magyar Távirati Irodának az elnöke, Kárpátalja kormányzói biztosa. Neje algyesti Tüköry Melitta.
  • leveldi Kozma György (1888–?), Békés vármegye főispánja.[3]
  • leveldi Kozma Dénes, huszártiszt, aki az első világháborúban hősi halált halt.

Értékelése

Rákosi Jenő kora „legeredetibb, leghatalmasabb, érzelemben a legmélyebb, gondolatokban a legmagasabban járó” költőjének tartotta.[4]

Művei

  • Ver­sek
  • Bacsó Pál és egyéb ver­sek
  • Összes ver­sei
  • Költeményei
  • Vezeklés (versek, 1920)
  • Újabb költeményei (1925)
  • Köd (verses regény, 1929)
  • Újabb válogatott költeményei (1935)
  • Bárd Miklós művei (I–VI., Budapest, 1940–1943).

Források

Jegyzetek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kozma_Ferenc_(költő)&oldid=23569024”