Kozma Ferenc (költő)
| Kozma Ferenc | |
 | |
| Született | Kozma Ferenc 1857. február 26. Marcali |
| Elhunyt | 1937. május 4. (80 évesen) Budapest |
| Álneve |
|
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Nyíry Erzsébet (1858-1944) |
| Gyermekei |
|
| Szülei | Kozma Sándor |
| Foglalkozása | költő, katona |
| Sírhelye | Református temető, Baracska |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kozma Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Leveldi Kozma Ferenc, írói nevein: Rimay Kálmán és Bárd Miklós (Marcali, 1857. február 26. – Budapest, 1937. május 4.) magyar költő, katona. Kozma Andor (1861–1933) költő testvére, Kozma Sándor (1825–1897) jogász fia.
Életpályája[szerkesztés]
A régi dunántúli nemesi származású leveldi Kozma család sarja. Édesapja, leveldi Kozma Sándor (1825-1897), jogász, édesanyja lipcsei Dóczy Regina (1836-1879) volt. Középiskolai tanulmányait Pesten, Pécsett és Székesfehérváron végezte el. 1875-ben a műegyetemre iratkozott be, majd 1878-ban katonai pályára lépett. 1895-től tíz éven át kapitány volt. 1904-től a Kisfaludy Társaság tagjává választotta. 1918-ban mint honvéd tábornok nyugdíjba ment. 1920-tól Nagykőrösön, 1921-től a fővárosban élt.
Munkássága[szerkesztés]
Már műegyetemi hallgató korában jelentek meg versei Rimay Kálmán álnéven. Majd Bárd Miklós néven vált híressé. Lírája konzervatív, verseiben dicsőítette a háborút, elkeseredetten támadta a forradalmat, a Tanácsköztársaságot. Természet- és életszeretete panteista meggyőződést érlelt benne, ezáltal legjobb verseiben a szimbolizmushoz közeledett. Elégikus, kései verseiben gyakoriak a látomásszerű metaforák. Kései lírájában erőteljesek a szimbolista és expresszionista hatások.
Házassága és gyermekei[szerkesztés]
Felesége Nyíry Erzsébet (1858–1944),[1] aki Nyíri Ferencz (1831–1907), a császárszállási mintagazdaság tulajdonosának a lánya volt.[2] Házasságukból született:
- leveldi Kozma Miklós (1884–1941), belügyminiszternek és a Magyar Távirati Irodának az elnöke, Kárpátalja kormányzói biztosa. Neje algyesti Tüköry Melitta.
- leveldi Kozma György (1888–?), Békés vármegye főispánja.[3]
- leveldi Kozma Dénes, huszártiszt, aki az első világháborúban hősi halált halt.
Értékelése[szerkesztés]
Rákosi Jenő kora „legeredetibb, leghatalmasabb, érzelemben a legmélyebb, gondolatokban a legmagasabban járó” költőjének tartotta.[4]
Művei[szerkesztés]
- Versek; bev. Rákosi Jenő; Budapesti Hírlap, Budapest, 1902
- Bacsó Pál és egyéb versek (1904)
- Bárd Miklós költeményei. 1887–1913; Kisfaludy Társaság, Budapest, 1915
- Vezeklés. Verses regény; Kisfaludy Társaság, Budapest, 1920
- Bárd Miklós újabb költeményei; Csáthy, Budapest, 1925
- Köd (verses regény, 1929)
- Újabb költemények (1935)
- Bárd Miklós művei (I–VI., Budapest, 1940–1943)
Források[szerkesztés]
- Merényi Oszkár: Bárd Miklós. Tanulmányok és adalékok a költő életéhez és műveihez (Kaposvár, 1939)
- Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Budapest, 1959)
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Napi Hírek, 1944. január/11944-01-05
- ↑ Nyírvidék, 1907 (28. évfolyam, 1-26. szám)1907-02-17 / 7. szám
- ↑ A Hómezővásárhelyi Szeremlei Társaság Évkönyve 2013-2014 (Hódmezővásárhely, 2014)EMLÉKEZÉSKOVÁCS István: Hódmezővásárhelyi évfordulók 2013-2014
- ↑ Rákosi Jenő: Emlékezések. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2018. (Nemzeti könyvtár) 305. o.
További információk[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon
- A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig, IV. kötet. Szerk. Sőtér István.
- Kozma Ferenc versei
- Schöpflin Aladár: Bárd Miklós, Nyugat, 1937
- Kárókatona.hu Archiválva 2022. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ábrahám Ernő: Bárd Miklós; Bethlen Gábor Szövetség, Budapest, 1938 (Bethlen Gábor könyvtár)
- Arany-Tóth Pál: Bárd Miklós; Corvina, Kispest, 1940
