Kocurány
Kocurány (Kocurany) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Privigyei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1113 |
Polgármester | Vojtech Čičmanec |
Irányítószám | 972 02 |
Körzethívószám | 046 |
Forgalmi rendszám | PD |
Népesség | |
Teljes népesség | 523 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 110 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 310 m |
Terület | 4,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 18° 32′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 46′ 17″, k. h. 18° 32′ 35″ | |
Kocurány weboldala | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kocurány (1899-ig Koczúr, szlovákul Kocurany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Fekvése
Privigyétőltól 7 km-re nyugatra fekszik, 300 m-re a tengerszint felett.
Története
1113-ban "Cozuran" alakban a zobori apátság oklevelében említik először. 1275-ben "Kuchure" néven szerepel. A nyitrai váruradalom része volt, később a divéki uradalomhoz tartozott. Története során több birtokosa volt, a falu privigyei egyházközséghez tartozott. 1553-ban 13 portája adózott. 1675-ben 17 jobbágy és 4 zsellérháza volt 171 lakossal. 1715-ben 8 adózója volt. 1787-ben 33 házában 217 lakos élt. 1828-ban 18 háza és 129 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, idénymunkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "KOCZÚR. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Ura Simonyi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bajmóczhoz nem meszsze, és annak filiája, vidékje soványas, fája, legelője van, de szőleji nintsenek, réttyei néhol tsekélyek."[2]
Fényes Elek szerint "Koczur, Nyitra m. tót falu, Bajmocz filialisa, 129 kath. lak. F. u. többen. Ut. p. Privigye."[3]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 194, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 393 lakosából 383 szlovák volt.
2011-ben 459 lakosából 436 szlovák volt.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.