Kiss Ferenc (régész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiss Ferenc
Született1791. december 8.
Bécs
Elhunyt1859. július 25. (67 évesen)
Buda
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogász,
régész,
numizmatikus,
egyetemi oktató
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Kissárosi Kiss Ferenc (Bécs, Osztrák Császárság, 1791. december 8.Buda, 1859. július 25.) jogász, régész, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kiss Gábor (1751–1800) vízépítőmérnök fia, Kiss József (1748–1813) vízépítő mérnök unokaöccse.

Életútja[szerkesztés]

Szegeden, Szabadkán, Győrben, végül Nagyváradon végzett tanulmányai után ügyvédi oklevelet szerzett. Ezt követően a Ferenc-csatornát és az azt övező földeket koncesszióban kezelő hajózási társaságnál látott el ülnöki teendőket, egyidejűleg 1820-tól 1828-ig Zombor városának határkimérési biztosaként is tevékenykedett. 1828-ban, a koncessziós szerződés lejártakor Budára költözött és régészeti tanulmányainak szentelte életét. 1852-től haláláig a Pesti Tudományegyetemen a régiség- és éremtan helyettes tanáraként oktatott. Ezzel párhuzamosan 1852-től Bács-Bodrog vármegye táblabírája is volt.

Munkássága[szerkesztés]

Elméleti régészeti munkássága elsősorban az őskori bronz és arany ékszerek kutatására, valamint az ókori és középkori pénzleletek, pénzrendszerek elsősorban éremtani szempontú vizsgálatára irányult. Közleményei az 1830-as évektől a Tudománytár, az Akadémiai Értesítő és az Archaeologiai Közlemények című folyóiratokban jelentek meg.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

1839-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották.

Főbb művei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Emil Haeffner: Eine verschollene Stele aus der Sammlung Ferenc Kiss in Buda. In Oriens Antiquus. Budapest. 1945.