Kislankás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést AtaBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. február 13., 13:14-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kislankás (Lukavica)
Kislankás címere
Kislankás címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1351
PolgármesterAndrej Kotuľa
Irányítószám086 21
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség374 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság358 m
Terület8,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 48″, k. h. 21° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 49° 15′ 48″, k. h. 21° 19′ 08″
Kislankás weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kislankás (1899-ig Lukavicza, szlovákul: Lukavica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bártfától 5 km-re délkeletre, a Tapoly felső folyása mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUKAVICZA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Felső Volyához nem meszsze, Bánfihoz is közel, határja sovány, fája van, réttye nem nagy, határja többnyire sovány.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lukavicza, tót falu, Sáros vármegyében, Bártfához kelet-délre egy órányira: 31 római kath., 35 görög kath., 166 evang., 5 zsidó lakossal. F. u. a bártfai polgári kórház.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 379 lakosából 378 szlovák volt.

2011-ben 376 lakosából 367 szlovák.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 8.)