Királykő Nemzeti Park

	Királykő Nemzeti Park
	IUCN kategória: II (Nemzeti park)
Ország	Románia
Névadó	Királykő-hegység (hegylánc)
Terület	147,66 km²
Alapítás ideje	1990
	Királykő Nemzeti Park Pozíció Románia térképén
	é. sz. 45° 31′ 37″, k. h. 25° 12′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 37″, k. h. 25° 12′ 42″
	Királykő Nemzeti Park weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Királykő Nemzeti Park témájú médiaállományokat.

A Királykő Nemzeti Park (román nyelven Parcul Național Piatra Craiului) egy Erdély déli részén található Nemzeti Park, mely az egész Királykő területét magába foglalja.

A hegység nagy részét már a huszadik század elejétől természetvédelmi területként tartották számon, a Királykő Nemzeti Parkot azonban csak 1990-ben hozták létre. Létrehozását a több mint 25 kilométer folytonos mészkőgerinc, a természeti táj eredetisége, szépsége, különlegessége és vadregényessége, valamint egy rendkívüli növény- és állatvilág jelenléte – számos endemikus fajjal – indokolta.

A nemzeti park az IUCN-osztályozás szerint a II. kategóriába tartozik, 14 766 hektár nagyságú, Brassó és Argeș megyék területén található.

A parkban hat természetvédelmi terület: a Stanciului-, az Uluce-, valamint a Dâmbovicioara-barlang, a Grind-zsomboly és a Dâmbo-viţei-szurdok a Különleges Élőhelyek között (IUCN IV-es kategória) szerepel, a Zernyest-szurdok pedig Emlékpark (IUCN III-as kategória).

Története[szerkesztés]

A Királykő flórájáról már a 17. században megjelentek az első leírások, az idők folyamán sok botanikus hozzájárul e különleges hegy növényeinek tanulmányozásához, így többek között Josef von Lerchenfeld, Johann Christian Gottlob Baumgarten, Theodor Kotschy(wd), Ferdinand Schur, Simonkai Lajos, Johann Jacob Römer(wd), Alexandru Beldie, J. Halda, S. Mihailescu is.

Növényvilága[szerkesztés]

A Királykő Nemzeti Park flórája hozzávetőleg 1200 növényfajt számlál, ami körülbelül egyharmada Románia flórájának. Sok olyan ritka fajt találunk itt, amivel kevés természetvédelmi terület dicsekedhet. Ezek közül öt kritikusan veszélyeztetett:

Baumgarten kankalin (Primula wulfeniana subsp. baumgarteniana)
Haynald daravirág (Draba haynaldii)
Hagymaburok (Liparis loeselii)
Alpesi fűz (Salix alpina)
Aubrieta columnae subsp. croatica
Szirtipáfrány (Woodsia glabella subsp. pulchella), mely veszélyeztetett faj. Ezt Erdélyben először 1916-ban a Bucsecsből írták le, de mint kiderült, a Woodsia glabella-val tévesztve össze. Az igazi alfajt a Királykő Zernyest szurdoka szikláin azonosították 2003-ban.

Sok faj, amelyekből még a 18-19. században is jelentős egyedszám volt a Királykőben, manapság már csak pár példányra apadt, ezek a növények mára már a Vörös Könyv oldalain szerepelnek. Közülük néhány:

Fényes galaj (Galium lucidum) - Ezt a növényt Carlo Allioni olasz botanikus írta le először 1773-ban Galium lucidum néven. A Román Flóra hasábjain dióhéjban szerepel Galium mollugo var. transsilvanicum néven, és hosszú ideig így emlegették. A Galium mollugo és még inkább a Galium album fajhoz nagyon közel áll, de ezektől mégis eltér vékony levelei miatt. Mediterrán-szubmediterrán elem. A galajfélék (Rubiaceae) családjába tartozik. Latin neve: Galium lucidum All., magyar neve: csillogó galaj, fényes galaj. Nemzetségneve a görög gala = tej szóból ered, ugyanis valamikor a növényt alvadék helyett értékesítették. A tudományos fajneve a „lucidum” latin szóból ered, ami a növény fényes, világos leveleire utal. Évelő növény, a magassága 25–100 cm, a növény teljes része szinte szőrtelen. A levelek (7-8 darab) örvösen állóak, 2 mm-nél keskenyebbek, vonalasak, fényesek, 6-7-szer hosszabbak, mint szélesek, a szélük kihengeredett. A kocsányka (1–3 mm) rövidebb, mint a virágok, a párta (3–5 mm) fehér, ritkán halványsárga vagy zöldes. Virágzata buga. A termés alig redős, kifejlődött állapotban fekete színű.

A Nemzeti Vörös Lista a Sebezhető (VU) kategóriába sorolja. Eurázsiában található meg, Erdélyben ritkán fordul elő, köves, sziklás, mészköves dombokon és hegyeken.

Havasi gyújtoványfű (Linaria alpina)
Erdei fűzény (Lysimachia nemorum)
Borzas kakascímer (Rhinanthus alectorolophus)
Havasi fűz (Salix alpina)
Kerner-zsellérke (Thesium kernerianum)
Aubrieta intermedia subsp. falcata
Ranunculus thora.

A királykői szegfű (Dianthus callizonus), gyönyörű királykői endemikus faj szerencsére még nem került ilyen helyzetbe.

A Királykő mészköves szikláit a fentieken kívül is rengeteg ritka faj díszíti, amelyek közül többek között a következők érdemelnek említést:

Havasi gyopár (Leontopodium alpinum)
Szent István mák (Papaver corona-sancti-stephani)
Erdélyi harangláb (Aquilegia transsilvanica)
Janka gyopárnefelejcs (Eritrichium nanum subsp. jankae)
Sárga tárnics (Gentiana lutea)
Tűlevelű szegfű (Dianthus spiculifolius)
Bozontos gombafű (Androsace arachnoidea)
Pilláslevelű gombafű (Androsace chamaejasme)
Fehér estike (Hesperis nivea)
Bolgár encián (Gentianella bulgarica)
Bucsecsi kőtörőfű (Saxifraga mutata subsp. demissa)
Bánffy dercefű (Gypsophila petraea)
Fekete vöröskosbor (Nigritella nigra)
Haller kankalin (Primula halleri)
Bánsági len (Linum uninerve)
Estike (Hesperis oblongifolia)

A Havasi gyujtoványfű (Linaria alpina) virága
Havasi gyujtoványfű (Linaria alpina)
Királykői szegfű virága
Királykői szegfű (Dianthus callizonus)
A királykői szegfű virág nélküli hajtásai
Fényes galaj (Galium lucidum)
Kakascímer
Fehér estike (Hesperis nivea)

Állatvilága[szerkesztés]

A park állatvilága is érdekes. Néhány a különlegesebb fajokból:

Az ízeltlábúak közül említésre méltó a Nesticus constantinescui, amely egy endemikus pókfaj, kizárólag a Királykőben találja meg életfeltételeit, valamint az endemikus atkafaj, a Rhagidia carpatica.

A park területén több mint 200 lepkefaj található, különlegesebbek az Erebia epiphron subsp. transsylvanica vagy az Erebia pronoe subsp. regalis szubende-mikus szerecsenlepkefajok. Ugyancsak érdekes az Apamea zeta subsp. sander-kovacsi bagolylepkefaj jelenléte is.

A kétéltűek közül a Tarajos gőte (Triturus cristatus), a Pettyes gőte (Triturus vulgaris), az Alpesi gőte (Triturus alpestris) és a Kárpáti gőte (Triturus montandoni).

A park herpetofaunájából a Keresztes vipera (Vipera berus), Rézsikló (Coronella austriaca) is megtalálható itt.

A madarak osztályából említésre méltó a Császármadár (Bonasa bonasia), Siketfajd (Tetrao urogallus), Darázsölyv (Pernis apivorus), Karvaly (Accipiter nisus), Szirti sas (Aquila chrysaetos), Kabasólyom (Falco subbuteo) és a Vándorsólyom (Falco peregrinus).

Az emlősök közül jelen van itt