Királygébicsfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Királygébicsfélék
Ollósfarkú tirannusz (Tyrannus forficatus)
Ollósfarkú tirannusz
(Tyrannus forficatus)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Alrendág: Tyrannides
Részalrend: Tyrannida
Család: Királygébicsfélék (Tyrannidae)
(Vigors, 1825)
Elterjedés
Tyrannen.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Királygébicsfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királygébicsfélék témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királygébicsfélék témájú kategóriát.

Trópusi pivi (Contopus cinereus)
Szürke légykapótirannusz (Sayornis phoebe)
Rubinfejű tirannusz (Pyrocephalus rubinus)
Bentévi (Pitangus sulphuratus)
Ollósfarkú tirannusz (Tyrannus forficatus)
Arkansasi tirannusz (Tyrannus verticalis)

A királygébicsfélék (Tyrannidae) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó családja.

Előfordulásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egész Amerikában, Kanadától a Tűzföldig elterjedtek, a Galápagos-szigeteken és a Falkland-szigeteken is találhatóak képviselői. Elterjedési területük legészakibb és legdélibb részén sok faj költöző madár. A trópusokon élő fajok megfogyatkozhatnak az élőhelyük pusztítása miatt. Nyílt terepen, tengerparti szavannákon, erdős vidékeken és esőerdőkben is jól érzik magukat.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ide tartozó madarak aprók, legfeljebb középnagyságúak, a legnagyobbak is alig rigóméretűek. A királygébicsfélék hossza fajtól függően 5-37 centiméter között van; a hímek többnyire nagyobbak a tojóknál. Testtömegük fajtól függően 4,5-80 gramm között van; a hímek többnyire súlyosabbak a tojóknál. Tollazatuk színe fajtól függően nagyon változó. Hosszú farkuk vadászat közben megkönnyíti a gyors irányváltoztatást a levegőben. Bóbitájukat csak rendkívül zaklatott állapotban vagy támadáskor meresztik fel.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királygébicsfélék területhez kötődő madarak, de egyes fajok télen elköltöznek a költőhelyeikről. Táplálékuk rovarok, bogyók és gyümölcsök. A nagyobb fajok kis halakat is esznek.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb faj egyéves korban éri el az ivarérettséget. A költési időszak tavasszal és kora nyáron van. A királygébicsfélék a költési időszakban igen harciasak. Ilyenkor még a jóval nagyobb madarakat is elűzik körzetükből. Általában egyszer költenek évente. A legtöbb faj 2-7 tojást rak, ezek többnyire fehérek, egyes fajoknál lehetnek barnán pettyezettek is. A trópusi fajok kevesebb tojást raknak, mint a mérsékelt égövi madarak. Általában a tojásokat a tojó költi ki, de a hím ellátja táplálékkal. A kotlás 14-20 napig tart. Egyes fajoknál a fiatal madarak segítenek a szülőknek, felnevelni a következő évi fészekaljat.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi alcsaládok és nemek tartoznak:

Pipritinae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pipritinae alcsalába 1 nemet sorolnak:

Platyrhynchinae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Platyrhynchinae alcsaládba 6 nemzetség és 19 nemet sorolnak:

  • Tachurini - a nemzetségbe 1 nem tartozik:

Hirundineinae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hirundineinae alcsaládba 4 nemet sorolnak:

Elaeniinae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Elaeniinae alcsaládba az alábbi 2 nemzetséget és 23 nemet sorolnak:

Királygébicsformák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királygébicsformák (Tyranninae) alcsaládba 19 nemet sorolnak:

Fluvicolinae[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fluvicolinae alcsaládba 19 nemet sorolnak:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]