Kecsua nyelv
| Kecsua Qhichwa Shimi / Runa Shimi | |
| Beszélik | Argentína, Bolívia, Chile, Ecuador, Peru (az egykori Inka Birodalom területei) |
| Terület | Dél-Amerika |
| Beszélők száma | ~9 millió fő |
| Nyelvcsalád | Andoki-egyenlítői nyelvtörzs
|
| Írásrendszer | Latin ábécé (nincs egységes helyesírása) |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Bolívia, Peru |
| Nyelvkódok | |
| ISO 639-1 | qu |
| ISO 639-2 | que |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Qhichwa Shimi / Runa Shimi témájú médiaállományokat. | |
A kecsua nyelv (saját elnevezése Runa Shimi/Simi vagy Qhichwa Shimi/Simi, spanyolul quechua), az egykori Inka Birodalom nyelve, az andoki-egyenlítői nagy nyelvtörzs andoki törzsén belül a kecsumara nyelvcsalád önálló, kecsua ágát alkotó indián nyelv, számos nyelvjárással. Anyanyelvi beszélőinek száma több mint 9 millió Bolíviában, Peruban, Ecuadorban, Chilében és Argentínában. Közülük a spanyol mellett második hivatalos nyelv Bolíviában és Peruban. Nem egységes nyelvről van szó: több mint 40 változata ismeretes, amelyeket egyes nyelvészek nem is nyelvjárásoknak, hanem egymáshoz igen közeli (többé-kevésbé kölcsönösen érthető), de különálló nyelveknek tekintenek (→makronyelv).
Írás és kiejtés
A latin betűs írást a spanyolok vezették be, azonban egységes helyesírással nem rendelkezik.
Mindössze három magánhangzó-fonémaja van: a, i, u. A q torokhang környezetében az i inkább e-nek, az u pedig o-nak hangzik. Mássalhangzórendszere bonyolult és nyelvjárásonként is változó. Ami még bonyolultabbá teszi, hogy az 1939-ben kialakított és 1946-ban véglegesített latin betűs írás nem különböztet meg minden hangot. Jellemző sajátosságai közé tartozik, hogy hiányoznak a zöngés zárhangok (b, d, g), ugyanakkor egy sor zöngétlen zárhanggal rendelkezik, mindegyiknek van ejektív, valamint hehezetes változata is: p, p', ph / t, t', th / k, k', kh / q, q', qh. A spanyol eredetű szavakban egyéb hangok is előfordulhatnak.
A hangsúly általában az utolsó előtti szótagra esik: a toldalékolt alakok esetén ennek megfelelően hátrébb tolódik. A kivételes eseteket ékezettel jelölik.
A latin betűs ábécé
A jelenlegi ábécé – amelyet Peruban 1975-ben tettek hivatalossá a nyelvvel együtt – az alábbi 21 betűből áll:
- a, ch, h, i, k, l, ll, m, n, ñ, p, q, r, s, sh, t, tr, ts, u, w, y.
Ha külön jeleknek tekintenénk az ejektív és a hehezetes mássalhangzókat (ch', chh, k', kh, p', ph, q', qh, t', th) is, akkor ezekkel együtt 31 betűs lenne az ábécé.
A Bolíviában használt ábécében, ugyanazzal a hangértékkel a h betű helyett j-t használnak (mint a spanyolban).
A magyar olvasattól eltérő betűk közelítő kiejtése:
- a – magyar „palócos” a, torokhangok (q, q', qh) környezetében magyar a
- ch – magyar cs
- ll – jésített (lágy) l
- ñ – magyar ny
- q – mélyen a torokban ejtett k hang
- s – magyar sz
- sh – magyar s
- tr – körülbelül a magyar t és cs között ejtett hang
- ts – hasonló a magyar c hanghoz
- w – u-szerű v, mint az angol want szóban
- y – a magyar j-nek felel meg.
Az ejektív és hehezetes hangok kiejtése:
- Az ejektív hangok (ch', k', q', p', t') ejtését úgy kell elképzelni, hogy nagy levegőt veszünk, és hirtelen, nagy erővel kiengedjük az adott mássalhangzó ejtésekor, vagyis egészen leegyszerűsítve „kiköpjük” a betűt.
- A hehezetes mássalhangzó (chh, kh, qh, ph, th) azt jelenti, hogy a betűt egy gyenge h-val együtt kell kiejteni.
Nyelvtana
A kecsua agglutináló nyelv. Nyelvtani nemek nincsenek, így a természetes nemeket a qari (-férfi) és a warmi (-nő) szócskákkal jelzik. Határozott névelőt szintén nem ismer (a névszóragozás során a -qa helyhatározórag tölt be hasonló szerepet); a határozatlan névelő – a legtöbb nyelvhez hasonlóan – az „egy” jelentésű huk. A többes szám jele a -kuna, amelyhez a további toldalékok járulnak, ahogy a magyarban is.
Példa a névszóragozásra a wasi („ház”) szón keresztül:
| Eset | Jelentés | Egyes szám | Többes szám |
|---|---|---|---|
| Alany | (a) ház, házak | ||
| Birtokos | (a) házé, házaké | ||
| Részes | (a) háznak, házaknak | wasiman |
wasikunaman |
| Tárgy | (a) házat, házakat | ||
| Határozói | |||
| Bennfoglaló | (a) házban, házakban |
A jelzős szerkezetben a melléknév megelőzi a főnevet, és változatlan alakban marad, mint a magyarban:
- hatun wasi „nagy ház” / hatun wasikuna „nagy házak” / hatun wasikunapi „nagy házakban”.
A személyes névmás első személyű („mi”) alakjára, s ugyanígy az igeragozásra is, jellemző a más indián nyelvekben is megtalálható ún. inkluzív (beleértő) és exkluzív (kizáró) többes szám. A személyes névmások ez alapján:
- ñuqa (én), qam (te), pay (ő); ñuqanchik (mi, veled együtt) / ñuqayku (mi, nélküled), qamkuna (ti), paykuna (ők).
A személyes névmásokat a birtokos jelek kivételével a főnevekhez hasonlóan toldalékolják.
A igéknek egyféle ragozásuk van, rendhagyó ige nincs. Három igeidőt különböztetnek meg: jelen, múlt és jövő. A főnévi igenév végződése a -y [-j], például karunchay „távozni”. Példaként ennek az igének a ragozása:
- jelen idő: karunchani, karunchanki, karunchan, karunchanchik (veled együtt távozunk) / karunchayku (nélküled távozunk), karunchankichik, karunchanku.
- jövő idő: karunchasaq, karunchanki, karunchanqa, karunchasunchik (veled együtt fogunk távozni) / karunchasaqku (nélküled fogunk távozni), karunchankichik, karunchanqaku.
- a múlt időt az igető és a jelen idejű rag közé illesztett -rqa- rag jelzi, például karuncha-rqa-ni „távoztam”.
A feltételes módot a -man rag jelzi: karunchaniman „távoznék”, ezen kívül egyéb toldalékok is léteznek, amelyek egyaránt használhatók főneveknél is.
A szórend lehet alany–állítmány–tárgy (SVO) és alany–tárgy–állítmány (SOV) is.
Nyelvi példák
Szövegminta
Idézet Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából:
- Tukuy kay pachaman paqarimujkuna libres nasekuntu tukuypunitaj kikin obligacionesniycjllataj, jinakamalla honorniyojtaj atiyniyojtaj, chantaqa razonwantaj concienciawantaj dotasqa kasqankurayku, kawsaqe masipura jina, tukuy uj munakuyllapi kawsakunanku tian.
- („Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.”)
Számok
A számok 1-től 10-ig a következők: 1 huk, 2 iskay, 3 kimsa, 4 tawa, 5 pichqa, 6 suqta, 7 qanchis, 8 pusaq, 9 isqun, 10 chunka.
Forrásmű
- A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999, 696–698. ISBN 963-05-7597-3.
További információk
