Kecskeméti Ármin
| Kecskeméti Ármin | |
 | |
| Született | 1874. április 21.[1] Kecskemét |
| Elhunyt | 1944. július 15. (70 évesen) strasshofi koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | |
| Foglalkozása | irodalomtörténész, történész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti Ármin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kecskeméti Ármin (Kecskemét, 1874. április 21. – Strasshof, 1944. július 15.)[2][3] magyar rabbi, irodalomtörténész, történész, egyetemi tanár, Kecskeméti Lipót főrabbi testvére.
Élete
A Budapesti Tudományegyetemen tanult, ahol 1896-ban bölcsészeti doktorátust szerzett. 1898-tól haláláig a makói neológ hitközösség rabbija volt. 1921-ben a rabbiképző intézet vezérlő bizottságának tagja lett. 1931. június 21-én egyetemi magántanári képesítést nyert Szegeden. Ezután kilenc éven keresztül (tizenkilenc félévben) előadást hirdetett habilitációs témájából. Munkatársa volt különböző zsidó folyóiratoknak és újságoknak; kitűnő hitszónokként tartották számon. 1944 júniusában deportálták, még abban az évben a strasshofi (Ausztria) koncentrációs táborban hunyt el.[4]
Családja
Szülei Kecskeméti Jakab és Weisz Rozália. Felesége Magyar Irma (1888–1944) volt.[5] Ikerfiai közül Kecskeméti Pál újságíróként tevékenykedett, majd Kaliforniában a szociológia professzora lett, és Bartók Bélával közeli barátságot kötött. Másik fia, Kecskeméti György a Pester Lloyd című német nyelvű lap szerkesztője volt. A tudós főrabbi unokái Ferge Zsuzsa szociológus, az MTA rendes tagja és Kecskeméti Károly történész, levéltáros.[6]
Emlékezete
Nevét utca és emléktábla őrzi Makón, a Belvárosban. 2009. október 26-ra virradó éjszaka egy 22 éves férfi az emléktáblát összetörte. November 11-én felavatták az új emléktáblát; a rendezvényen megjelent Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke is.[7] A rongálót már korábban elfogta a rendőrség, a bíróság pedig 20 nap közmunkára kötelezte tettéért.[8]
Művei
- A „zsidó” a magyar népköltészetben és színműirodalomban (Budapest, 1896)
- A „zsidó” a magyar regényirodalomban (Budapest, 1897)
- A zsidó irodalom története (I–II. Budapest, 1908–1909) Online
- Templomavató beszéd (Makó, 1914)[9]
- A zsidók egyetemes története (I–II. Budapest, 1927), Online I. kötet, II. kötet online
- A csanádmegyei zsidók története (Makó, 1929)
- Izrael története a bibliai korban (Budapest, 1942)
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07576.htm, Kecskeméti Ármin, 2017. október 9.
- ↑ Halálesete bejegyezve a makói állami halotti akv. 442/1949. folyószáma alatt a makói járásbíróság Pk. 8136/1948-3. sz. holtnak nyilvánító végzése alapján.
- ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/a_szegedi_bolcseszkar_radnoti_miklos_diakeveiben/pages/010_kecskemeti_armin_magantanari_habilitaciojarol.htm
- ↑ Dr. Kecskeméti Ármin. ELTE BTK emlékhely weboldala (2014) (Hozzáférés: 2021. február 20.)
- ↑ The Central Database of Shoah Victims' Names
- ↑ Összetörték a makói főrabbi emléktábláját - Index.hu
- ↑ Sólyom László a barbárság ellen tiltakozott Makón - Delmagyar.hu
- ↑ Közérdekű munka a főrabbi emléktáblájának megrongálásáért - Delmagyar.hu
- ↑ [1]
Források
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [2]
- Makó története 1920-tól 1944-ig. Szerk. Tóth Ferenc dr. Makó: Önkormányzat. 2004. ISBN 963 03 3391 0
- Kecskeméti Ármin. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 24.)
További információk
- Kecskeméti Ármin magántanári habilitációjáról
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. [Bp.], Szerző, [1996].
- Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
- Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 459. o. Online elérés
- Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927.
- Hetven év. Emléklapok az Országos Rabbiképző Intézet jubileumára 1877-1947. Szerk. Lővinger Sámuel; Bp., 1948
- Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
