Kecskeméti Ármin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kecskeméti Ármin
Kecskeméti Ármin.PNG
Született 1874. április 21.
Kecskemét
Elhunyt 1944 július 15. (70 évesen)
Strasshof
Nemzetisége magyar
Gyermekei
Foglalkozása irodalomtörténész,
történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti Ármin témájú médiaállományokat.

Kecskeméti Ármin (Kecskemét, 1874. április 21.Strasshof, 1944. július 15.)[1][2] magyar rabbi, irodalomtörténész, történész, egyetemi tanár.

Élete[szerkesztés]

A budapesti egyetemen tanult, ahol 1896-ban bölcsészeti doktorátust szerzett. 1898-tól haláláig a makói neológ hitközösség rabbija volt. 1921-ben a rabbiképző intézet vezérlő bizottságának tagja lett. 1931. június 21-én egyetemi magántanári fokozatot nyert Szegeden. Ezután kilenc éven keresztül (tizenkilenc félévben) előadást hirdetett habilitációs témájából. Munkatársa volt különböző zsidó folyóiratoknak és újságoknak; kitűnő hitszónokként tartották számon.

Családja[szerkesztés]

Szülei Kecskeméti Jakab és Weisz Rozália. Felesége Magyar Irma (1888–1944) volt.[3] Iker fiai közül Kecskeméti Pál újságíróként tevékenykedett, majd Kaliforniában a szociológia professzora lett, és Bartók Bélával közeli barátságot kötött. Másik fia, Kecskeméti György a Pester Lloyd című német nyelvű lap szerkesztője volt. A tudós főrabbi unokája Ferge Zsuzsa szociológus, az MTA rendes tagja.[4]

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét utca és emléktábla őrzi Makón, a Belvárosban. 2009. október 26-ra virradó éjszaka egy 22 éves férfi az emléktáblát összetörte. November 11-én felavatták az új emléktáblát; a rendezvényen megjelent Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke is.[5] A rongálót már korábban elfogta a rendőrség, a bíróság pedig 20 nap közmunkára kötelezte tettéért.[6]

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kecskeméti Ármin magántanári habilitációjáról
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Horák Magda: A magyar értelmiség veszteségei az 1940-es években. [Bp.], Szerző, [1996].
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992.
  • Váry István-Heltai Nándor: Kecskemét jelesei. Szerk. Heltai Nándor. Kecskemét, Kecskemét Város Tanácsa, 1968.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Emlékkönyv a Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet ötvenéves jubileumára 1877-1927. 1-2. köt. [2. köt.] Kiadják Blau Lajos, Hevesi Simon, Friedman Dénes. Bp., 1927.
  • Hetven év. Emléklapok az Országos Rabbiképző Intézet jubileumára 1877-1947. Szerk. Lővinger Sámuel; Bp., 1948
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
  • Szegedi egyetemi almanach 1921-1970. Szerk. Lisztes László, Zallár Andor. Szeged, Hungária ny., 1971.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Uj lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. [Bp.], Dante-Pantheon, 1936.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.