Katona Ádám

Katona Ádám
Született	1935. október 12. (89 éves) Dicsőszentmárton
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	irodalomtörténész, művelődéstörténész, közíró
Iskolái	Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Katona Ádám (Dicsőszentmárton, 1935. október 12. –) magyar irodalom- és művelődéstörténész, közíró.

Életútja

Székelyudvarhelyen érettségizett (1954), orvosi tanulmányokat folytatott (1954–58), udvarhelyi falvakban tanított helyettes tanári beosztásban, művelődési otthonban igazgató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1968). Az Igazság szerkesztőségében (1968–70), majd a Székelyudvarhelyi Múzeumban (1970–81) dolgozott, 1982-től ugyanott, valamint Korondon, Homoródszentmártonban általános iskolákban tanított.

Első cikkei az Utunk és Ifjúmunkás hasábjain jelentek meg (1965), a Korunk, Igaz Szó, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, a budapesti Irodalomtörténet (It) és Színház, a jugoszláviai Új Symposion közölte írásait; magyar nyelvű napilapok munkatársa.

Számos tanulmánya Kemény Zsigmond életét és munkásságát elemzi: az író befejezetlenül maradt első regényét rekonstruálja (NyIrK 1973/1), tragikus "Mohács-élmény"-ét faggatja pályaívén (Korunk 1976/1–2), a csalódások lépcsőfokain kíséri végig (Irodalomtörténet, Budapest, 1977/2).

Érdeklődési körének jelentős része a jellemábrázolás. Kiválasztott személyiségeit koruk történeti és összehasonlító gondolati összefüggésrendszerébe helyezve mutatja be, akár Szókratész perét kommentálja, avagy a filozófus Teilhard de Chardint mutatja be (Korunk 1967/1), akár vitát ébresztőn Kányádi Sándor népi-nemzeti emberségét idézi legszebb versei élén, avagy a sokáig méltatlanul elhallgatott György Lajos egyetemes távlatokat nyitó összehasonlító szemléletére irányítja figyelmünket (Korunk 1971/12) s a nemzeti és egyetemes egységét méltatja Fülep Lajos életművében. Alkotás közben figyeli meg Nagy Imrét, a festőművészt (Korunk, 1974/2) s Kodály Zoltán eszmei hatékonyságának magyarázatát keresi a zeneszerző-művelődéspolitikus cikkeinek gyűjteménybe foglalásakor.

Az irodalom, művészet és tudományosság összefüggéseiben horgonyt vető szellemiségét szervesen egészítik ki a táncházmozgalommal kapcsolatos cikkei, cikksorozatai A Hétben és a Művelődésben. Folklór- és néphagyománygyűjtő, a Székelyföld népművészeti értékeinek kutatója.

Az 1989-es fordulat után

1989 után bekapcsolódott az RMDSZ politikai tevékenységébe, az autonómia híve. Művelődéstörténeti kutatásait is tovább folytatja és jelentős szerepet tölt be Udvarhely kulturális- és közéletében.

Társasági tagság

1990-ben Székelyudvarhelyen megalakult az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület, tiszteletbeli elnökévé Sütő Andrást, ügyvezető elnöknek pedig Katona Ádámot választották.

Díjak, elismerések

• Sütő András-díj (Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségétől, 2010)
• A Magyar Érdemrend lovagkeresztje, 2020

Szerkesztésében, előszavával, jegyzeteivel jelent meg

• Platón: Szókratész pöre. Levelek (Téka sorozat, 1972)
• Veres Péter: Ha nem lehettél szálfa (válogatott írások Sütő András utószavával, Magyar Klasszikusok 1973)
• Kodály Zoltán: Néphagyomány és zenekultúra (válogatott írások, Téka sorozat, 1974)
• Kányádi Sándor legszebb versei (1974, 1977)
• Kemény Zsigmond: Zord idő (Benkő Samu utószavával, Magyar Klasszikusok 1975)
• Fülep Lajos: Európai művészet és magyar művészet (cikkgyűjtemény, Téka 1979)

Irodalom

• (áv) Ágoston Vilmos: Platón: Szókratész pere. A Hét, 1972/21.
• Gálfalvi Zsolt: Egy előszó és vidéke. A Hét, 1975/10; újraközölve Az írás értelme, 1977
• Tíz kérdés – tíz válasz; riporter Tóth Adél; Erdélyi Magyar Könyvklub, Székelyudvarhely, 2008 (Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0