Kanada nemzeti parkjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kanada nemzeti parkjainak elhelyezkedése

Ez a szócikk Kanada nemzeti parkjait sorolja fel. A lista csak a szövetségi Canada National Parks Act által kezelt területeket tartalmazza, egyes tartományok rendelkeznek saját nemzeti parkokkal is.

A kanadai nemzeti parkokról szóló törvény meghatározása szerint ezek olyan természetvédelmi területek, amelyek a szövetségi kormányzat tulajdonát képezik és amelyeknek ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára, megvédendők mindenfajta mezőgazdasági és ipari felhasználástól. A nemzeti parkokban lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és szabadidős tevékenységek végzésére is.[1][2]

A nemzeti parkokat a Parks Canada, egy úgy nevezett koronaügynökség kezeli, amely teljes mértékben a kanadai monarchia tulajdonában áll és a Környezetvédelmi és Klímaváltozásügyi Minisztérium joghatósága alá tartozik. A nemzeti park rendszer kiépítésének végső célja, hogy az ország mind a 39 különálló természeti régiója képviselve legyen legalább egy-egy nemzeti park által. Kanada első ilyen jellegű területét 1885-ben hozták létre egy tanácsban hozott rendelet segítségével,[3] hogy elkerüljék egy hőforrásai és barlangjai miatt nagy természeti értéket képviselő 26 km² -es terület magán kézbe kerülését a Sziklás-hegységben. 1887-ben az amerikai Yellowstone Nemzeti Park mintájára megalakult a Rocky Mountains Park, a mai Bannf Nemzeti Park közvetlen elődje.[4] A nemzeti parkok ötlete népszerűvé vált és számos javaslat érkezett az ország különböző részeiről, amelyeket a Belügyminisztérium bírált el. 1911-ben az addig hatályban lévő Rocky Mountains Park Act- ot felváltotta a Dominion Forest Reserve and Parks Act, amely létrehozta a világ első nemzeti park szolgálatát, a Dominion Parks Branch-ot, amely elsősorban a vadorzás ellen lépett fel és a kanadai nemzeti parkok igazgatását is végezte.[5] A korai nemzeti parkok elsődleges célja területek kijelölése és megóvása volt későbbi turisztikai felhasználásuk érdekében, ugyanakkor a korabeli adminisztráció kirekesztő politikát folytatott a védett területeken élő indiánok ellen és megtiltották korábbi életvitelük folytatását a nemzeti parkok területén.[6] 1922-ben a Wood Buffalo Nemzeti Park elsőként engedélyezte a hagyományos őslakos tevékenységek folytatását és 1972-ben a Parks Canada rendezte az őslakosok földjeikhez fűződő jogait.[7]

2019-ben a szövetségi nemzeti parkok listáján 38 hagyományos nemzeti park, 10 nemzeti park rezervátum és egy nemzeti városi park szerepelt, amelyeknek összterülete 328,198 km²,[8] az ország területének 3.3%-a. A parkok között Kanada 39 természeti régiójából 30 van képviseltetve és mind a 13 tartományban és területen található legalább egy nemzeti park. A Parks Canada látogatottsági adatai szerint 2016 és 2017 között 15 449 249 turista utazott el valamelyik nemzeti parkba. A legtöbben, több mint 4 millióan a Banff Nemzeti Parkot keresték fel, míg az ország északi részén fekvő Tuktut Nogait Nemzeti Parkban mindössze két turistát regisztráltak.[9] A Parks Canada hatósága alá tartoznak még az ország nemzeti tengeri természetvédelmi területei és rezervátumai, valamint az egyetlen helyszínnel képviseltetett nemzeti landmarkok is.[1] Folyamatosan folynak kutatások, amelyek új nemzeti parkok létrehozását készítik elő az eddig nem reprezentált régiókban.[10]

Nemzeti parkok és nemzeti park rezervátumok[szerkesztés]

A rezervátum, vagy városi park megnevezéssel rendelkező nemzeti parkoknál zárójelben van jelölve a státuszuk.

  ‡ Mindkettő
Név Kép Elhelyezkedés Alapítás[11] Terület (2017)[11] Természeti régió[12] Leírás
Akami-UapishkU-KakKasuak-Mealy Mountains
(Rezervátum)
 Új-Fundland és Labrador
é. sz. 53° 24′, ny. h. 59° 22′
2015 107 00 km2 Kelet-kanadai erdők régió, tajga és tundra Kelet-Kanada legnagyobb nemzeti parkja a jégformálta Mealy-hegység tajgai és tundrai élőhelyeinek nyújt védelmet. A sziklás csúcsok által dominált park hosszú homokos tengerparttal rendelkezik a Labrador-tenger partján.
Aulavik  Északnyugati területek
é. sz. 73° 42′, ny. h. 119° 55′
1992 12 200 km2 Nyugati sarkvidéki alföldek régió, sarkvidéki sivatag A Banks-sziget északi részén fekvő nemzeti park egy arktikus sivatag, semmilyen fa nem él meg már ezen az északi szélességen. Ennek ellenére a világ legnagyobb keleti pézsmatulok állományának és a veszélyeztetett peary karibu jelentős populációjának ad otthont.[13]
Auyuittuq A Weasel-folyó torkolata az Auyuittuq Nemzeti Parkban  Nunavut
é. sz. 67° 53′, ny. h. 65° 01′
2001 19 089 km2 Northern Davis régió, sarkvidéki hegyvidék A Baffin-sziget délkeleti részén, a Cumberland-félszigeten elterülő nemzeti park a sarkkörön túl helyezkedik el. A korábban Baffin Island Nemzeti Park néven ismert védett terület látványos fjordjairól, gleccsereiről és jégmezőiről híres. A park magába foglalja a Baffin-hegység leglátványosabb vonulatait, itt található a világ legmagasabb vertikális sziklafalával rendelkező Mount Thor is, amelynek oldalában egy gránit meredély 1250 m magas természetes falat képez.[14]
Banff * Alberta
é. sz. 51° 30′, ny. h. 116° 00′
1885 6 641 km2 Sziklás-hegység Kanada első nemzeti parkját 1885-ben alapították. Három másik sziklás-hegységi nemzeti parkkal együtt a világörökség részét képezi. Az alpesi tájat látványos hegycsúcsai, gleccserei, tengerszemei és nagy kiterjedésű érintetlen erdői az ország egyik legnépszerűbb turista célpontjává teszik, évente több mint 4 millióan keresik fel.
Bruce Peninsula Ontario
é. sz. 45° 14′, ny. h. 81° 37′
1987 125 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje A nemzeti park a Huron-tóba benyúló Bruce-félszigetet foglalja magába. A park legfontosabb látványossága a sziklás partvidék, amely a Niagara-lépcső részeként jött létre, amikor a puhább kőzeteket lekoptatta az erózió az ellenállóbb dolomit alapkőzetről. Itt halad végig az ország leghosszabb kiránduló útvonalai közé tartozó Bruce Trail. A védett terület ismert még nagy fekete medve populációjáról, különleges lápi élőhelyeiről és gazdag hüllő, valamint orchidea állományáról is. Több másik természetvédelmi területtel együtt a Niagara-lépcső UNESCO bioszféra-rezervátum részét képezi.[15]
Cape Breton Highlands  Új-Skócia
é. sz. 46° 43′, ny. h. 60° 40′
1936 948 km2 Akádiai lombhullató erdők, óceáni klíma Kanada atlanti tartományainak legrégibb nemzeti parkja a Breton-foki-sziget északi részén helyezkedik el. Az óceán felől sziklás tengerpart határolja, délen tóvidék húzódik végig. Az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon lombhullató akádiai erdők találhatóak, a magasabb térszíneket a tajga jellegű kanadai boreális erdők uralják, a nemzeti park közepén elterülő fennsíkra pedig a tundrai növényzet jellemző. Itt található Új-Skócia legnagyobb kanadai hiúz állománya, és a környező óceán a súlyosan veszélyeztetett északi simabálna utolsó élőhelyei közé tartozik.[11][16]
Elk Island Alberta
é. sz. 53° 37′, ny. h. 112° 52′
1913 194 km2 Déli boreális síkságok és fennsíkok Az Edmontontól közvetlenül keletre fekvő nemzeti parkot eredetileg az őshonos vapitik védelmét szolgáló vadrezervátumként alapították, de később a bölénypopuláció megőrzésének központjává vált. A terület több mint 250 madárfajnak ad otthont. Maga a park lombhullató erdővel borított dombos tóvidék, a két legnagyobb állóvíz a déli részen fekvő Tawayik-tó, valamint az északi Astotin-tó ahol a névadó Elk-sziget is található.[17]
Forillon Québec
é. sz. 48° 54′, ny. h. 64° 21′
1970 240 km2 Notre Dame és Mégantic-hegység A Forillion Nemzeti Park Quebec délkeleti részén helyezkedik el a Szent Lőrinc-öbölbe benyúló Gaspé-félszigeten. A park legfontosabb természeti látványosságai a sziklás partvidék, a szárazföld vízesései, valamint a gazdag tengeri és erdei élővilág. A terület fontos szerepet játszott a helyi őslakos mikmek és irokéz törzsek életében, akik apró vadász és halász kolóniákban éltek a félszigeten.[15] Amikor 1970-ben védetté nyilvánították a vidéket, a lakosságot, 225 családot erőszakkal elűztek földjeiről. 2011-ben a kanadai kormányzat hivatalosan is bocsánatot kért ezért a lépésért.[18]
Fundy Új-Brunswick
é. sz. 45° 36′, ny. h. 64° 57′
1948 206 km2 Tengeri akádiai felföldek A Fundy-öböl partjainál fekvő nemzeti parkban a világ egyik legmagasabb, 16 méteres árapály különbsége figyelhető meg, emiatt elsősorban az Upper Salmon-folyó torkolatvidékénél a tengeraljzat nagy területei kerülnek szárazra apály idején.[19] A parkot alkotó erdős dombvidék csúcsai 300 méteres magasságig emelkednek. A terület jellemző erdőalkotó fái a vörös luc, a balzsamfenyő, a vörös juhar és a szürke luc. A nemzeti park az UNESCO Fundy Bioszférarezervátumának részét képezi.
Georgian Bay Islands  Ontario
é. sz. 44° 53′, ny. h. 79° 52′
1930 14 km2 Nagy-tavak Kanada legkisebb nemzeti parkja 63 apró szigetet foglal magába a Huron-tó keleti részét képző Georgian-öbölben. A legnagyobb földdarabon, a Beausoleil-szigeten kempingek működnek. A terület gazdag növény és állatvilága miatt a Georgian-öböl Litorális Bioszféra-rezervátum részét képezi.
Glacier  Brit Columbia
é. sz. 51° 18′, ny. h. 117° 31′
1886 1 349 km2 Columbia-hegység A Columbia-hegység természeti régióját képviselő nemzeti park Brit Columbia délkeleti részén található. A terület gazdag magashegységi élővilágáról és gleccsereiről ismert. Itt található a Rogers-hágó történelmi helyszíne is, amely a transz-kanadai vasútvonal kiépülésének fontos állomása volt.[20]
Grasslands Saskatchewan
é. sz. 49° 12′, ny. h. 107° 43′
1981 730 km2 Préri Az Egyesült Államokkal közös határ mentén fekvő nemzeti park Kanada legnagyobb prérijét foglalja magába. Jellegzetes állatfajai az amerikai bölény és a társas prérikutya. A sok helyen badland jellegű vidék fontos régészeti lelőhely, itt fedezték fel többek között a triceratops és a tyrannosaurus első maradványait is.[21]
Gros Morne *  Új-Fundland és Labrador
é. sz. 49° 41′, ny. h. 57° 44′
1973 1 805 km2 Nyugat-új-fundlandi felföldek Az Új-Fundland szigetének nyugati részén fekvő nemzeti park a kanadai világörökségi helyszínek egyike. A park hegyeit felépítő kőzetek egyedülállóan alkalmasak a lemeztektonikai mozgások vizsgálatára és az itt található üledékes kőzetek lehetőséget nyújtanak a földtörténet korai szakaszaiban keletkezett fosszíliák kutatására is. Az azonos nevű hegyfok után elnevezett Gros Morne ismert látványos fjordjairól, valamint gazdag hegyvidéki és tengeri élővilágáról is.[22]
Gulf Islands
(Reserve)
 Brit Columbia
é. sz. 48° 51′, ny. h. 123° 27′
2003 37 km2 A Georgia-szoros alföldjei
Gwaii Haanas *[a]
(Reserve)
 Brit Columbia
é. sz. 52° 23′, ny. h. 131° 28′
1988 1 474 km2 A csendes-óceáni partvidék hegységei
Ivvavik[b] Yukon
é. sz. 69° 31′, ny. h. 139° 31′
1984 9 750 km2 Észak-Yukon
Jasper * Alberta
é. sz. 52° 48′, ny. h. 117° 54′
1907 11 228 km2 Sziklás-hegység
Kejimkujik  Új-Skócia
é. sz. 44° 24′, ny. h. 65° 13′
1967 404 km2 Atlanti-óceáni parti síkság
Kluane *
(Park and Reserve)[c]
Yukon
é. sz. 60° 37′, ny. h. 138° 20′
1993 5 900 km2 (Park)
16 080 km2 (Rezervátum)
Északi partvidéki hegységek
Kootenay *  Brit Columbia
é. sz. 50° 53′, ny. h. 116° 03′
1920 1 406 km2 Sziklás-hegység
Kouchibouguac Új-Brunswick
é. sz. 46° 51′, ny. h. 64° 58′
1969 239 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje
La Mauricie Québec
é. sz. 46° 48′, ny. h. 72° 58′
1970 536 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak prekambriumi régiója
Mingan Archipelago
(Rezervátum)
Québec
é. sz. 50° 13′, ny. h. 63° 10′
1984 151 km2 A Szent Lőrinc-folyó alföldje
Mount Revelstoke  Brit Columbia
é. sz. 51° 05′, ny. h. 118° 04′
1914 262 km2 Columbia-hegység
Nááts'ihch'oh
(Reserve)
 Északnyugati területek
é. sz. 62° 22′, ny. h. 127° 58′
2014 4 850 km2 Mackenzie-hegység
Nahanni *
(Reserve)
 Északnyugati területek
é. sz. 61° 33′, ny. h. 125° 35′
1974 30 000 km2 Mackenzie-hegység
Pacific Rim [d]
(Reserve)
 Brit Columbia
é. sz. 48° 38′, ny. h. 124° 46′
1970 510 km2 Csendes-óceáni parti hegység
Point Pelee  Ontario
é. sz. 41° 58′, ny. h. 82° 31′
1918 15 km2 A Szent Lőrinc-folyó alföldje
Prince Albert Saskatchewan
é. sz. 53° 58′, ny. h. 106° 22′
1927 3 875 km2 Déli boreális alföldek és fennsíkok
Prince Edward Island  Prince Edward-sziget
é. sz. 46° 25′, ny. h. 63° 05′
1937 27 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje
Pukaskwa  Ontario
é. sz. 48° 15′, ny. h. 85° 53′
1971 1 878 km2 Központi boreális felföldek
Qausuittuq  Nunavut
é. sz. 76° 00′, ny. h. 100° 00′
2015 11 008 km2 Nyugati arktikus magasföldek
Quttinirpaaq[e]  Nunavut
é. sz. 82° 13′, ny. h. 72° 13′
1988 37 775 km2 Keleti arktikus területek
Riding Mountain Manitoba
é. sz. 50° 52′, ny. h. 100° 02′
1933 2 968 km2 Déli boreális síkságok és fennsíkok
Rouge
(Urban)
 Ontario
é. sz. 43° 56′, ny. h. 79° 14′
2015 79,1 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje
Sable Island
(Reserve)
Új-Skócia
é. sz. 43° 57′, ny. h. 59° 55′
2013 30 km2 Atlanti-óceáni parti síkság
Sirmilik  Nunavut
é. sz. 72° 59′, ny. h. 81° 08′
2001 22 200 km2 Keleti arktikus alföldek[26]
Terra Nova Új-Fundland és Labrador
é. sz. 48° 32′, ny. h. 53° 56′
1957 399 km2 Kelet-Új-Fundland atlanti régiója
Thaidene Nëné
(Reserve)
 Északnyugati területek
é. sz. 62° 30′, ny. h. 111° 00′
21 August 2019 14 305 km2[27] Északnyugati boreális felföldek[28]
Thousand Islands  Ontario
é. sz. 44° 21′, ny. h. 75° 57′
1904 24 km2 A Szent Lőrinc-folyó és a Nagy-tavak alföldje
Torngat Mountains Új-Fundland és Labrador
é. sz. 59° 26′, ny. h. 63° 52′
2008 9 700 km2 Észak-Labrador hegyvidékei
Tuktut Nogait  Északnyugati területek
é. sz. 68° 49′, ny. h. 121° 45′
1998 18 181 km2 Tundrai dombvidék
Ukkusiksalik  Nunavut
é. sz. 65° 21′, ny. h. 87° 18′
2003 20 880 km2 Központi tundra[29]
Vuntut Yukon
é. sz. 68° 22′, ny. h. 139° 51′
1993 4 345 km2 Észak -Yukon
Wapusk Manitoba
é. sz. 57° 46′, ny. h. 93° 22′
1996 11 475 km2 Hudson-James-alföldek
Waterton Lakes[f] Alberta
é. sz. 49° 03′, ny. h. 113° 55′
1895 505 km2 Sziklás-hegység
Wood Buffalo * Alberta
 Északnyugati területek
é. sz. 59° 23′, ny. h. 112° 59′
1922 4 4972 km² Északi boreális síkságok
Yoho *  Brit Columbia
é. sz. 51° 24′, ny. h. 116° 29′
1886 1 313 km² Sziklás-hegység

Tartományonként[szerkesztés]

Tartomány/Terület Szám Nemzeti parkok
 Brit Columbia 7 Glacier, Gulf Islands, Gwaii Haanas, Kootenay, Mount Revelstoke, Pacific Rim, Yoho
 Északnyugati területek 6 Aulavik, Nááts'ihch'oh, Nahanni, Thaidene Nëné, Tuktut Nogait, Wood Buffalo[30]
 Ontario 6 Bruce Peninsula, Georgian Bay Islands, Point Pelee, Pukaskwa, Rouge, Thousand Islands
Alberta 5 Banff, Elk Island, Jasper, Waterton-tavak, Wood Buffalo[30]
 Nunavut 5 Auyuittuq, Qausuittuq, Quttinirpaaq, Sirmilik, Ukkusiksalik
 Új-Fundland és Labrador 4 Akami-UapishkU-KakKasuak-Mealy Mountains, Gros Morne, Terra Nova, Torngat Mountains
 Új-Skócia 3 Cape Breton Highlands, Kejimkujik, Sable Island
Québec 3 Forillon, La Mauricie, Mingan Archipelago
Yukon 3 Ivvavik, Kluane, Vuntut
Manitoba 2 Riding Mountain, Wapusk
Új-Brunswick 2 Fundy, Kouchibouguac
Saskatchewan 2 Grasslands, Prince Albert
 Prince Edward-sziget 1 Prince Edward Island

Javasolt nemzeti park rezervátumok[szerkesztés]

Az alábbi területek esetében folyamatban van a nemzeti park státusz előkészítése.

Név Elhelyezkedés Terület Természeti régió
Manitoba Lowlands[31] Manitoba
é. sz. 53° 46′, ny. h. 99° 04′
körülbelül 5000 km²[32] Manitobai alföldek
South Okanas  Brit Columbia
é. sz. 49° 04′, ny. h. 119° 41′
284 km²[33] Belső száraz fennsíkok[33]

Jelenleg hat természeti régió nem rendelkezik nemzeti parkkal és nincs is tervezet ilyen státuszú védelem létrehozására.[34] A Parks Canada hosszútávú célja valamennyi kanadai ökorégió reprezentálása egy-egy nemzeti park által. A nemzeti parkkal vagy rezervátummal nem rendelkező természeti régiók az alábbiak:

  • az ,,Északi fennsík tóvidéke" régió Új-Fundland és Labrador, valamint Québec területén
  • a ,,Kanadai-ősföld felföldjei" régió Új-Fundland és Labrador, valamint Québec területén
  • a ,,Belső felföldek és hegyvidékek" régió Brit Columbia és Yukon területén
  • a ,,Southampton-síkság" régió Nunavutban
  • az ,,Ungava felföldi tundra " régió Québec, valamint Nunavut területén
  • a "Whale-folyó" régió Új-Fundland és Labrador, Nunavut, valamint Québec területén

Nemzeti védett tengeri területek[szerkesztés]

A nemzeti védett tengeri területek (National Marine Conservation Area, NMCA) program 2002-ben kezdődött el, azzal a céllal, hogy védelmet biztosítson Kanada 29 tengeri és tavi ökorégiójának.[35]

2020-ban öt NMCA és NMCA rezervátum működött az ország területén, ezek összesen 14 846 km2 mocsarat, partvidéket, tavi és tengeri vízfelszínt foglalnak magukba.[35]

Név Kép Elhelyezkedés Alapítás[15] Terület (2017)[15] Tengeri/tavi ökorégió[35] Leírás
Fathom Five  Ontario
é. sz. 45° 19′, ny. h. 81° 38′
1987 114 km² Georgian-öböl
Gwaii Haanas
(Reserve)
Brit Columbia
é. sz. 52° 00′, ny. h. 131° 12′
2010 1 500 km²[36] Hecate-szoros, Queen Charlotte homokpad
Lake Superior  Ontario
é. sz. 48° 26′, ny. h. 89° 13′
2015 10 880 km² Felső-tó
Saguenay–St. Lawrence
Québec
é. sz. 48° 04′, ny. h. 69° 40′
1998 1 245 km²[37] A Szent Lőrinc-folyó torkolata

Nemzeti landmarkok[szerkesztés]

A Nemzeti Landmark Programot 1978-ban alapították azzal a céllal, hogy védelem alá helyezzék az országban egyedülálló, különleges és jellegzetes természeti képződményeket.[38]

Név Kép Elhelyezkedés Alapítva Terület (2017) Leírás
Pingo Kanadai Landmark  Északnyugati területeké. sz. 69° 24′, ny. h. 133° 05′ 1984 16 km² Kanada egyetlen nemzeti landmarkja a Jeges-tenger partján fekszik. A védett területen nyolc nagy méretű földdel takart jégből álló halom, pingó található, ezekről kapta a nevét is.


Lásd még[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a List of National Parks of Canada című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Branch, Legislative Services: Consolidated federal laws of canada, Canada National Parks Act. laws-lois.justice.gc.ca, 2019. szeptember 4. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  2. Parks Canada Agency, Government of Canada: Introduction to National Parks of Canada – National Parks. www.pc.gc.ca, 2017. május 23. [2017. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  3. Canada, Library and Archives: Orders-in-Council. www.bac-lac.gc.ca, 2013. március 14. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  4. Lothian, W.F.. A Brief History of Canada's National Parks. Environment Canada (1981. április 25.). ISBN 0-662-15217-4. Hozzáférés ideje: 2018. január 24. 
  5. Irish. „Parks Canada celebrates a century of discovery”, Toronto Star, 2011. május 13. (Hozzáférés: 2018. január 24.) 
  6. Binnema (2006). „'Let the line be drawn now': Wilderness, Conservation, and the Exclusion of Aboriginal People from Banff National Park in Canada”. Environmental History 11 (4), 724–50. o. DOI:10.1093/envhis/11.4.724.  
  7. Joseph: Can First Nations hunt in national parks?. Indigenous Corporate Training, 2015. március 13. (Hozzáférés: 2018. január 24.)
  8. The system of national parks of Canada. Parks Canada , 2018. január 10. (Hozzáférés: 2018. január 24.)
  9. Parks Canada Attendance 2016–17. Parks Canada, 2017. szeptember 11. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  10. Creating new national parks. Parks Canada. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  11. a b c Guide to the National Parks of Canada. Washington, D.C.: National Geographic. 2017. ISBN 978-1-4262-1756-2.
  12. Parks Canada. National Parks System Plan (1997). ISBN 0-662-25334-5 
  13. Aulavik National Park – Natural Environment. Parks Canada , 2017. június 8. [2017. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  14. Auyuittuq National Park – About. Parks Canada , 2017. december 1. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  15. a b c d Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) natgeo17 nevű lábjegyzeteknek
  16. Ayers, Tom. „Right whales off Cape Breton going the wrong way for shipping, fishing”, The Chronicle Herald , 2015. szeptember 22. (Hozzáférés: 2018. január 10.) 
  17. Elk Island National Park of Canada Management Plan. Parks Canada (2011). ISBN 978-1-100-18107-3 
  18. Rudin, Ronald (2011). „The First French-Canadian National Parks: Kouchibouguac and Forillon in History and Memory”. Journal of the Canadian Historical Association 22 (1), 161–200. o. DOI:10.7202/1008961ar.  
  19. Where is the highest tide?. National Ocean Service . National Oceanic and Atmospheric Administration, 2017. október 10. (Hozzáférés: 2018. január 10.)
  20. State of the Parks Report – Mount Revelstoke and Glacier National Parks. Parks Canada (2008) 
  21. Grasslands National Park Reserve of Canada Management Plan. Parks Canada (2010). ISBN 978-1-100-15723-8 
  22. Gros Morne National Park of Canada Management Plan. Parks Canada (2009). ISBN 978-0-662-44613-2 
  23. Gwaii Haanas National Park Reserve and Haida Heritage Site, The Canadian Encyclopedia. Hozzáférés ideje: 2021. április 26.  Archiválva 2006. augusztus 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2006. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  24. Ivvavik National Park, The Canadian Encyclopedia. Hozzáférés ideje: 2021. április 26.  Archiválva 2018. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2018. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 26.)
  25. Quttinirpaaq National Park, The Canadian Encyclopedia 
  26. Sirmilik National Park Management Plan. Parks Canada (2016) 
  27. Nature Canada Applauds Federal Government's Renewed Commitment to National Park System. Nature Canada , 2006. október 16. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 7.)
  28. Thaidene Nëné Proposed National Park Reserve Ecological Values Summary. Parks Canada . (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  29. Ukkusiksalik National Park of Canada: Management Plan [archivált változat]. Parks Canada (2017). Hozzáférés ideje: 2021. április 26. [archiválás ideje: 2018. január 26.] 
  30. a b A Wood Buffalo Nemzeti Park Alberta és az Északnyugati területek területére is átnyúlik
  31. Glowacki, Laura. „New Manitoba national park announced in 2017 budget home to white cliffs, turquoise lake”, 2017. március 22. (Hozzáférés: 2018. január 25.) 
  32. Manitoba National Parks. Manitoba Wildlands , 2014. május 30. (Hozzáférés: 2018. január 25.)
  33. a b Proposed National Park Reserve in the South Okanagan-Similkameen. Parks Canada , 2018. január 18. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
  34. https://www.pc.gc.ca/en/pn-np/cnpn-cnnp/~/media/2CAAE914E01D451BA5299B8435E7BA86.ashx
  35. a b c Completing the National Marine Conservation Areas System. Parks Canada , 2017. március 30. [2017. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 25.)
  36. Minister visits, celebrates marine park's creation. Haida Gwaii Observer, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  37. The Saguenay-St. Lawrence Marine Park. (Hozzáférés: 2021. május 3.)
  38. Pingo Canadian Landmark – Park Management. Parks Canada , 2017. június 15. [2017. július 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „lower-alpha” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="lower-alpha"/>