Kanári datolyapálma

Kanári datolyapálma
	; a növény
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Osztály:	Egyszikűek (Liliopsida);
Csoport:	Commelinidae;
Rend:	Pálmavirágúak (Arecales);
Család:	Pálmafélék (Arecaceae);
Alcsalád:	Üstököspálma-formák (Coryphoideae);
Nemzetség-; csoport:	Phoeniceae; J. Presl
Nemzetség:	Datolyapálma (Phoenix); L. (1753)
Faj:	P. canariensis;
Tudományos név
	Phoenix canariensis; Chabaud (1882)
Szinonimák
	Phoenix dactylifera var. jubae Webb & Berthel., Hist. Nat. Iles Canaries 3: 289 (1847); Phoenix tenuis B.S.Williams, Choice Stove Greenh. Pl.: 273 (1870); Phoenix cycadifolia Regel, Gartenflora 28: 131 (1879), provisional synonym.; Phoenix jubae (Webb & Berthel.) Webb ex Christ, Bot. Jahrb. Syst. 6: 469 (1885); Phoenix vigieri Naudin, Rev. Hort. 57: 541 (1885); Phoenix erecta Sauv., Rev. Hort. 66: 495 (1894), nom. inval.; Phoenix macrocarpa Sauv., Rev. Hort. 66: 495 (1894), nom. inval.; Phoenix canariensis var. porphyrococca Vasc. & Franco, Portugaliae Act. Biol., Sér. B, Sist. 2: 313 (1948);
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Kanári datolyapálma témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kanári datolyapálma témájú médiaállományokat.

A kanári datolyapálma (Phoenix canariensis) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a pálmavirágúak (Arecales) rendjébe, ezen belül a pálmafélék (Arecaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása [szerkesztés]

Makaronézia szigeteinek alacsonyabb régióiban honos. Legnagyobb természetes állományai Tenerife, La Gomera és La Palma szigetén, 200–600 méter magasan nőnek.

A Kanári-szigetek gyarmatosítása után a spanyolok sokat kivágtak, és természetes állományait a bozóttüzek is gyakran pusztítják. Eredeti termőhelyein napjainkban leginkább a hibridizálódás veszélyezteti, mert számos más pálmához hasonlóan a kanári datolyapálma is könnyen kereszteződik több rokon, betelepített fajjal. A kanári datolyapálma és a közönséges datolyapálma hibridjei tömegesen nőnek Fuerteventurán, Gran Canarián és Lanzarotén.

Kedvvel ültetik szerte a világ valamennyi szubtrópusi, illetve trópusi éghajlatú vidékén. Budapesten a Füvészkertben él egy kiültetett példánya, amit telente fűtött takarással védenek.

Egyelőre tisztázatlan, miként vált külön a faj a hozzá nagyon hasonló közönséges datolyapálmától (Phoenix dactylifera) és indiai datolyapálmától (Phoenix sylvestris).

Megjelenése [szerkesztés]

A kanári datolyapálma a közönséges datolyapálmához nagyon hasonló, törzse azonban erőteljesebb, levélüstöke pedig tömöttebb, leveleinek száma akár a 100-at is elérheti. Termései kisebbek, mint a közönséges datolyapálmáé, alig van terméshúsuk, élvezhetetlenek.

Gyökerei a pálmák többségénél mélyebbre hatolnak.

Magányos, el nem ágazó törzsét alapi részén a felszínre kerülő gyökerek akár 90 centiméter átmérőig megvastagíthatják. A kifejlett növény törzse jellemzően 10–12 méter magas. A lehullott levelek rostokkal átszőtt levélalapjai sokáig visszamaradnak, és ezzel más, jellemzően epifita növényeknek (Sonchus spp., Aeonium spp., Davallia spp., Oxalis spp. stb) teremtenek élőhelyet. A levélalapok leválása után az idősebb növények szürkés- vagy sötétbarna törzsén rombuszos mintázat marad vissza.

A hatalmas, gömbszerű koronában a szárnyasan összetett levelek felfelé törnek és kecsesen visszahajlanak. Az idős növények leveleinek gerince 3–6 méter hosszú; rajta a lándzsa (toll) alakú levélkék szabályosan, egy síkban állnak, számuk mindkét oldalon elérheti 80-100-at. A legalsó levélkepárok tövisekké módosulnak. A lombkorona színe az olajzöldtől a sötétzöldig változhat; a közönséges datolyapálmával keresztezett példányoké kékes árnyalatú.

A levelek hónaljában fejlődő, impozáns, 90–120 centiméteres, sárga vagy világos narancssárga bugavirágzatot csónakszerű buroklevél (spatha) takarja. Kétlaki növény, tehát virágai egyivarúak. A szél és a rovarok egyaránt beporozhatják.

A teljesen beérett, narancsszínű bogyótermései ehetőek ugyan, de gyümölcshúsuk rendkívül vékony, és íze is messze elmarad a datolyáétól. Ovális, 18–22 milliméteres, világosbarna magján hosszirányú barázda húzódik végig.

25°C hőmérsékleten friss magjai 8–12 hét alatt könnyen csíráztathatók, nagyobb melegben ennél lényegesen gyorsabban, néhány hét alatt kicsírázik.

Életmódja [szerkesztés]

Népszerűségének fő oka viszonylagos igénytelensége és kitűnő alkalmazkodó képessége; emiatt nemcsak szobanövényként, de parkokban is előszeretettel ültetik. Nem fagytűrő, de a fagyponthoz közeli hőmérsékletet még elviseli.

Fényigényes, de elviseli a félárnyékot. Ha nem kap elég fényt, levelei elvékonyodnak, megnyúlnak. Tavasztól őszig Magyarországon is tartható a kertben vagy a teraszon, de a hirtelen tűző naphoz szoktatni kell.

Víz- és páraigénye nem jelentős. A szárazságot jól tűri, de aszályos, forró nyarakon gyakran kell öntözni. Se a pangó vizet, se a tartós szárazságot nem kedveli.

Természetes élőhelyén sok tápanyagot tartalmazó, savanyú vagy enyhén meszes vulkáni talajon nő. Fiatal korában a vizet jól áteresztő, laza, homokos talaj a legjobb neki, idősebb korában pedig a kissé kötöttebb.

Télen, szárazabb körülmények között az idősebb növényeknek lényegesen jobban tűrik a hideget a fiataloknál, de ha a hőmérséklet tartósan, -4°C alá süllyed, levelein fagyási sérülések jelennek meg, majd a pálma elpusztul. A téli időszakban érdemes világos helyen, 12–14°C-on tartani. Ilyenkor öntözni is kevesebbet kell.

Betegségekre csak a tápanyaghiányos és a nitrogénnel túltáplált, fellazult sejtszerkezetű növények fogékonyak. A helytelen körülmények között tartott pálmák főként akkor érzékenyek a pajzstetűre, ha a levegő száraz, tehát a pajzstetű ellen párásítással védekezhetünk. Túlságosan párás, rosszul szellőző helységben a gombás fertőzésektől levele foltosodhat.

Felhasználása [szerkesztés]

Dísznövénynek ültetik. Viszonylagos igénytelensége, gyors növekedése és látványos, gazdag levélüstöke okán a Washington-pálma és a királynőpálma (Syagrus romanzoffiana) mellett a három legelterjedtebb, legkeresettebb díszpálma közé tartozik.

Kedvező éghajlaton gyakran kivadul, ezért Ausztráliában és Új-Zélandon veszélyes özönnövénynek tekintik.

Képek [szerkesztés]

Pálmaliget Gran Canarián, Palmitos Park
Kanári datolyapálmák a madeirai Funchal városban
Habítusa
Törzsei
közelről
Utcasorfaként Kaliforniában. A szubtrópusi-trópusi vidékeken egyik legkedveltebb dísznövényként ültetett pálmafaj
Virágai közelről
Éretlen termései
Edényes növényként nevelve kedvelt a mérsékelt égövben
Kanári datolyapálmából készült termék