Kalános
| Kalános (Kálnica) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágújhelyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1396 | ||
| Polgármester | Ján Krchnavý | ||
| Irányítószám | 913 09 | ||
| Körzethívószám | 032 | ||
| Forgalmi rendszám | NM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1024 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 223 m | ||
| Terület | 26,40 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 17° 55′ 52″48.762778°N 17.931111°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 46″, k. h. 17° 55′ 52″48.762778°N 17.931111°E | |||
| Kalános weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kalános témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Kalános (szlovákul Kálnica) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Vágújhelyi járásban. Rozson- és Uraságikálnic egyesítése.
Fekvése
Vágújhelytől 7 km-re keletre fekszik.
Története
1396-ban "Kabucza" alakban említik először. 1422-ban "Kalnicz", 1436-ban "Kalnycha", 1478-ban "Kalnicza" néven szerepel a korabeli forrásokban. A Kálniczy és Rozsoni családok birtoka, majd a beckói váruradalom része volt. 1598-ban 23 ház állt a településen. 1720-ban 34 adózója és szőlőskertje is volt. 1784-ben 58 házában 65 családban 410 lakos élt. 1828-ban 64 háza volt 641 lakossal. Rozsonkálnicnak 1598-ban 11 háza volt. 1784-ben 43 ház állt itt, 43 család lakott bennük 258 lakossal. 1828-ban 38 házában 401 lakos élt. A két település a 19. század elején egyesült. Lakóik mezőgazdaságból, szőlőtermesztésből, állattartásból, szövésből éltek.
Fényes Elek geográfiai szótárában "Kálnicz, Trencsén m. tót falu, Beczkóhoz 1/2 óra; 228 kath., 443 evang., 22 zsidó lak. Két részre osztatik u. m. Beczkó-, és Rozson-Kálniczra, az elsőt a beczkói uradalom, a másikat többen birják. Ut. post. Trencsén." [1]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 952, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1003 lakosából 992 szlovák volt.
2011-ben 1031 lakosából 974 szlovák volt.
Források
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
Külső hivatkozások
A Vágújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
Vágújhely (Nové Mesto nad Váhom) | ||
Alsószernye (Dolné Srnie) · Alsóvisnyó (Višňové) · Beckó (Beckov) · Bogoszló (Trenčianske Bohuslavice) · Borsós (Hrachovište) · Bosác (Bošáca) · Botfalu (Bzince pod Javorinou) · Brunóc (Brunovce) · Császtó (Častkovce) · Csejte (Čachtice) · Felsőleszéte (Podolie) · Felsőszerdahely (Horná Streda) · Gallyas (Haluzice) · Kalános (Kalnica) · Kismodró (Modrovka) · Kocsóc (Kočovce) · Lobonya (Lubina) · Morvamogyoród (Moravské Lieskové) · Nagymodró (Modrová) · Nemesváralja (Zemianske Podhradie) · Ocskó (Očkov) · Ótura (Stará Turá) · Patvaróc (Potvorice) · Pobedény (Pobedim) · Szentmiklósvölgye (Stará Lehota) · Temetvény (Hrádok) · Újbosác (Nová Bošáca) · Újszabadi (Nová Lehota) · Vághorka (Hôrka nad Váhom) · Vágluka (Lúka) · Vágmosóc (Považany) · Vágújfalu (Nová Ves nad Váhom) · Vagyóc (Vaďovce) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |