Kajszibarack

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KeFe (vitalap | szerkesztései) 2021. április 4., 02:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Fajták)
Kajszi
Kajszibarack termése
Kajszibarack termése
Természetvédelmi státusz
Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Fajcsoport: Armeniaca
Faj: P. armeniaca
Tudományos név
Prunus armeniaca
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kajszi témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszi témájú médiaállományokat és Kajszi témájú kategóriát.

Kajszibarack (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 48 kcal   201 kJ
Szénhidrátok11 g
- Cukrok  9 g
- Étkezési rostok  2 g
Zsír0.4 g
Fehérje 1.4 g
A-vitamin ekviv.  96 μg12%
β-karotin  1094 μg10%
C-vitamin  10 mg12%
Vas  0.4 mg3%
Kajszibarack (szárított)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 241 kcal   1009 kJ
Szénhidrátok63 g
- Cukrok  53 g
- Étkezési rostok  7 g
Zsír0.5 g
Fehérje 3.4 g
A-vitamin ekviv.  180 μg23%
β-karotin  2163 μg20%
C-vitamin  1 mg1%
Vas  2.7 mg21%

A kajszi, kajszibarack vagy sárgabarack egy Közép-Ázsiából vagy Kínából származó gyümölcsfa. A szilvának közeli, az őszibaracknak és a mandulának távolabbi rokona.

Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén ez visszaeshet 10 000 tonnára, mint például 2018-ban.[1]

Elnevezése

A barack szó a magyar nyelvben egyaránt vonatkozik a Prunus persica és a Prunus armeniaca fajtáira. A kajszibarack esetében az őszibaracktól való megkülönböztetés érdekében került a szó elejére a "kajszi" (esetleg "sárga") előtag.

A barack szó a magyar nyelvbe valószínűleg valamely nyugati szláv nyelvből került (vö. például cseh broskev, szlovén breskev stb.), feltehetőleg *brosky alakban. A szláv nyelvek a németből vették át a szót, vö. ófelnémet phirsih, persih; ennek a szónak a gyökerei a latinra nyúlnak vissza, ahol az őszibarackot persica-nak nevezték (malum Persicum: tkp. "perzsa alma".) A latin szó forrása a görög nyelv, ahol μῆλον Περσικόν (ejtsd: mélon perszikon) alakban élt az ugyanilyen jelentésű elnevezés. (Mai barack és perzsa szavaink tehát ugyanarra a görög tőre vezethetők vissza.)

A kajszi a magyar nyelvben oszmán-török eredetű jövevényszó (oszmán-török kāɪysɪ, újperzsa qaisï), ami ott önmagában is a gyümölcsöt jelenti. A magyarban is előfordul a gyümölcsre illetve a gyümölcsfára értve a kajszi szó önálló használata. További elnevezései: sárgabarack, tengeribarack, majombarack.

Jellemzése

A rózsafélék családjába tartozó 4–8 m magasra is megnövő fa levelei, rendszerint szíves vállból széles tojás alakúak, kihegyezettek, 2–3-szorosan fűrészesek. Virágai a levelek kifejlődése előtt nyílnak, fehérek vagy halványpirosak.

A kajszibarack az egyik legértékesebb, legsokoldalúbban hasznosítható gyümölcsünk. A cukor (5-30%) és savtartalom (0,3-2,6%) harmóniája intenzív aromával párosul. A gyümölcsök magas rosttartalma kedvező étrendi hatású. A friss gyümölcsök karotintartalma magas, az aszalt kajszi káliumban gazdag.[2]

A Kárpát-medencében

Magyarországon a török hódoltság idején kezdték a termesztését, később új magyar fajtákat is előállítottak.

Talajigénye

A kajszi a kissé meszes, levegős talajokon fejlődik a legjobban. Nem termeszthető eredményesen mészszegény, savanyú talajokon.

Ökológiai igény

A kajszifajták többsége kicsi ökológiai alkalmazkodó képességgel rendelkezik. Magyarországon elsősorban a téli lehűlések okoznak nagy termésveszteséget. A kajszibarack hő- és fényigényes növény. A lombkorona gyenge fényellátása mellett gyenge virágrügy képződéshez és felkopaszodáshoz vezet.A kajszibarack a hazánkban termesztett fajok közül a legszárazságtűrőbbek közé tartozik. Öntözés nélkül is jövedelmezően termeszthető, de öntözéssel jelentősen növelhető a termés mennyisége.[2][3]

Gyümölcse

Gyümölcse, a kajszibarack vagy sárgabarack gömbölyű vagy kissé lapított, egy középbarázdával. Héja bársonyos, narancsszín sárga, a nap felé fordult oldalon bíborszínű bemosottsággal. Húsa (fajtától függően) éretten lágy, kellemes ízű. Csonthéja a szélén barázdált, különben sima.

Felhasználása

Gyümölcse felhasználható nyersen vagy kifacsarva gyümölcsléként fogyasztva. Aszalva megtartja vitamin- és tápanyagtartalmát. Befőttnek, dzsemnek, lekvárnak, illetve a mélyhűtéssel tartósított gyümölcsöt, sütemények, torták, gyümölcsbólék ízesítéséhez használják, de pálinka készítésére is kiválóan alkalmas. Némelyik fajtának a magbelét is hasznosítják sütemények készítésénél, de nyersen is fogyasztható, kedvelt gyerekcsemege. A magjából olajat is sajtolnak, amit a szépségipar használ fel, de készítenek belőle szappant, üzemanyagot, illetve saláták készítéséhez is felhasználható. A barackmagolaj nagyon jó hordozóanyag, ugyanis a bőr nagyon hamar és könnyen beszívja, ezért sok masszázs- és illóolaj alapanyaga. Ápolja és hidratálja a bőrt, csökkenti a haj korpásodását, illetve serkenti a hajnövekedést.[4][5]

Fajták

Kajszibarack fajták[1]
Megnevezés Érési ideje Hússzíne Állománya Mérete Súlya íze Megjegyzés
Bergeron július közepe narancssárga rostos, szilárd közép nagy 40-55 g édes-savas, harmonikus, kiváló fagytűrése kiváló
Budapest kései világos közepesen kemény nagy g jó ízű friss fogyasztás,konzervipari felhasználás
Carmingo augusztus közepe
Ceglédi arany Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után narancssárga 44 g jellegzetes kajszi ízű fagytűrése jó
Ceglédi bíbor július közepén narancssárga, rostos, bőlevű nagy, megnyúlt, oldalról lapított 45 g késő téli -korai tavaszi fagyokra a legérzékenyebb
Ceglédi kedves g
Ceglédi óriás július eleje narancssárga lédús, puha igen nagy 50-80 g édes-savas, aromás friss fogyasztás, export
Ceglédi Piroska Magyar kajszi előtt öt-hét nappal érik narancssárga Önmeddő középnagy 52 g teljes érésben jó Fagyérzékenysége közepes
Gönci magyar június közepe aranysárga kemény középnagy 40-55 g édes-savas, zamatos legkiválóbb ízű, zamatú, piacos, minden célra kiváló
Goldrich július 5-10 narancssárga kemény nagy-igennagy édes-savas,zamatos teljesen éretten zamatos, jól szállítható
Harmat g
Harcot július 12-től g
Korai piros g
Kuresia július vége - augusztus eleje narancssárga-piros szilárd, rostos középnagy g édes-savas, zamatos öntermékeny
Magyar kajszi július közepe 45 g
Mandulakajszi Kb. 1 héttel a Magyar kajszi után sárga, közepesen kemény gyümölcse erősen megnyúlt, oldalról lapított g lédús, ízletes téli lehűlésekre fogékony
Pannónia július közepe-vége narancssárga rostos, szilárd közép nagy 40-55 g édes-savas, harmonikus, kiváló fagytűrése kiváló
Rózsakajszi július eleje sárga, vörös foltos rostos, szilárd kicsi 10-20 g édes-savas fagytűrése közepes
Szegedi mamut g

kajszi-ami-augusztus-kozepen-erik

Jegyzetek

  1. Rossz hír a kajszibarack szerelmeseinek. portfolio.hu. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 28.)
  2. a b Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet. Nyíregyháza, PRINOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány. 1997, ISBN 963-04-9111-7
  3. Kajszibarack fajták érési idő. https://www.tuja.hu
  4. Archivált másolat. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 7.)
  5. http://oilhealthbenefits.com/apricot-kernel-oil/

Források

További információk

Commons:Category:Prunus armeniaca
A Wikimédia Commons tartalmaz Kajszibarack témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg kajszibarack kajszibarack címszót a Wikiszótárban!