Ugrás a tartalomhoz

Juhos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést AtaBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. február 13., 12:01-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Juhos (Parihuzovce)
Juhos zászlaja
Juhos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSzinnai
Rangközség
Első írásos említés1548
PolgármesterJán Stanko
Irányítószám067 35
Körzethívószám057
Forgalmi rendszámSV
Népesség
Teljes népesség20 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség3 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság428 m
Terület9,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 38″, k. h. 22° 11′ 34″49.110556°N 22.192778°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 38″, k. h. 22° 11′ 34″49.110556°N 22.192778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Juhos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Juhos (1899-ig Parihuzócz, szlovákul: Parihuzovce, ukránul: Паризівці) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szinnától 15 km-re északra, a Keleti-Beszkidekben fekszik.

Története

[szerkesztés]

1548-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PARIHUZÓCZ. Parihusovce. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai orosz vallásúak, fekszik Tsakalóczhoz, és Osztrozniczához 1 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, gabonát ritkán terem, zabot középszerűen, mivel hegyen lévő szántó földgyei soványak; fája és legelője is szűken van, piatzozása Homonnán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Parthuzócz, orosz falu, Zemplén vmegyében, Papina fil., 8 romai, 346 g. kath., 14 zsidó lak. 141 hold szántófölddel. F. u. Szirmay. Ut. post. Homonna.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Juhos, azelőtt Parihuzócz. Ruthén kisközség 36 házzal és 192 lakossal, kik gör. kath. vallásúak. Postája és távírója Szinna, vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott. Újabbkori birtokosai a Szirmayak, majd a Lónyayak voltak, most azonban nagyobb birtokosa nincsen. 1873-ban a kolera pusztította lakosait. Az itteni gör. kath. templom 1801-ben épült.[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 219, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 28 lakosából 13 szlovák, 11 ruszin, 3 ukrán volt.

2011-ben 33 lakosából 23 szlovák és 7 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1800-ban épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség