Jaszenova
Jaszenova (Jasenová) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Alsókubini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1320 |
Polgármester | Rajmund Bradík |
Irányítószám | 027 01 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | DK |
Népesség | |
Teljes népesség | 425 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 33 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 538 m |
Terület | 11,93 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″ | |
Jaszenova weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaszenova témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Jaszenova (szlovákul Jasenová) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
Fekvése
Alsókubintól 4 km-re délre fekszik, az 59-es (E77) út mentén.
Története
A mai Jaszenova területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra település állt, melynek temetőjét a régészek feltárták. A mai települést a 14. század első felében alapították liptói nemesek. 1320-ban "Jessen" alakban említi először oklevél. 1322-ben "Jeszenovaréthe", 1323-ban "Jeszenowa rite", 1347-ben "Jeszene", 1355-ben "Jaszenova Rethe", 1356-ban "Jaszenova", 1398-ban "Jasenova" alakban említik az írott források. A Csapolovics család birtoka volt. A 16. században Árva urai várjobbágyokat telepítettek ide. A falut a bíró irányította. 1591-ben a Kubinyiaké, 1618-ban fele részben a zaszkali Benczúr soltészcsaládé volt. A 17. században kuruc csapatok dúlták fel. 1715-ben mintegy 300 lakosa volt. 1778-ban 413 lakos és 10 nemesi család élt a településen. 1828-ban 97 házában 601 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították.
Vályi András szerint "JASZENOVA. Tót falu Árva Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és többnyire evangelikusok, fekszik Kubinhoz 1/4 mértföldnyire, az Ország úttyában, ’s az Árvai Uradalomhoz tartozik, itt szűletett vala a’ nevezetes Benzur Jószef, ’s Jeszenovszky Nemzetségnek is eredeti helye, határja jó, vagyonnyai külömbfélek."[2]
Fényes Elek geográfiai szótárában "Jaszenova, tót falu, Árva vmegyében, a rosenbergi utban: 1 kath., 484 evang., 16 zsidó lak., 44 sessio. Lakosai sok vásznat, és hires sajtot készitenek. Itt született Benczur. F. u. az árvai urad. s Csaplovics. Ut. p. Rosenberg." [1]
A trianoni békeszerződés előtt Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
A magyarországi községnevek rendszerezését és magyarosítását célzó törzskönyvezési eljárás során a 20. század elején az Alsójeszenő elnevezést javasolták a község számára, ez azonban nem lett hivatalos név.
Népessége
1910-ben 495, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 389 lakosából 388 szlovák volt.
2011-ben 400 lakosából 388 szlovák volt.
Nevezetességei
- A falu népi építészetéről és népviseletéről híres.
- Evangélikus temploma 1836-ban épült.
- A faluban 1830-ban épült klasszicista kastély áll.
- Martin Kukučín szülőháza, benne Martin Kukučín és Csaplovics Lőrinc emlékmúzeuma.
Neves személyek
- Itt született 1728-ban Benczur József jogtörténész, evangélikus iskolaigazgató.
- Itt született 1778-ban Csaplovics Lőrinc az alsókubini Csaplovics könyvtár megalapítója.
- Itt született 1860-ban Martin Kukučín szlovák regényíró.
Jegyzetek
- Ján Vávra 1941: Z minulosti obce Jasenovej. Sborník Muzeálnej slovenskej spoločnosti XXXIV-XXXV.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.