Ugrás a tartalomhoz

Jaszenova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2019. augusztus 29., 10:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások)
Jaszenova (Jasenová)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1320
PolgármesterRajmund Bradík
Irányítószám027 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség425 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság538 m
Terület11,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 33″, k. h. 19° 17′ 42″
Jaszenova weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jaszenova témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jaszenova (szlovákul Jasenová) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 4 km-re délre fekszik, az 59-es (E77) út mentén.

Története

A mai Jaszenova területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra település állt, melynek temetőjét a régészek feltárták. A mai települést a 14. század első felében alapították liptói nemesek. 1320-ban "Jessen" alakban említi először oklevél. 1322-ben "Jeszenovaréthe", 1323-ban "Jeszenowa rite", 1347-ben "Jeszene", 1355-ben "Jaszenova Rethe", 1356-ban "Jaszenova", 1398-ban "Jasenova" alakban említik az írott források. A Csapolovics család birtoka volt. A 16. században Árva urai várjobbágyokat telepítettek ide. A falut a bíró irányította. 1591-ben a Kubinyiaké, 1618-ban fele részben a zaszkali Benczúr soltészcsaládé volt. A 17. században kuruc csapatok dúlták fel. 1715-ben mintegy 300 lakosa volt. 1778-ban 413 lakos és 10 nemesi család élt a településen. 1828-ban 97 házában 601 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Hitelszövetkezetét 1897-ben alapították.

Vályi András szerint "JASZENOVA. Tót falu Árva Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és többnyire evangelikusok, fekszik Kubinhoz 1/4 mértföldnyire, az Ország úttyában, ’s az Árvai Uradalomhoz tartozik, itt szűletett vala a’ nevezetes Benzur Jószef, ’s Jeszenovszky Nemzetségnek is eredeti helye, határja jó, vagyonnyai külömbfélek."[2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Jaszenova, tót falu, Árva vmegyében, a rosenbergi utban: 1 kath., 484 evang., 16 zsidó lak., 44 sessio. Lakosai sok vásznat, és hires sajtot készitenek. Itt született Benczur. F. u. az árvai urad. s Csaplovics. Ut. p. Rosenberg." [1]

A trianoni békeszerződés előtt Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

A magyarországi községnevek rendszerezését és magyarosítását célzó törzskönyvezési eljárás során a 20. század elején az Alsójeszenő elnevezést javasolták a község számára, ez azonban nem lett hivatalos név.

Népessége

1910-ben 495, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 389 lakosából 388 szlovák volt.

2011-ben 400 lakosából 388 szlovák volt.

Nevezetességei

  • A falu népi építészetéről és népviseletéről híres.
  • Evangélikus temploma 1836-ban épült.
  • A faluban 1830-ban épült klasszicista kastély áll.
  • Martin Kukučín szülőháza, benne Martin Kukučín és Csaplovics Lőrinc emlékmúzeuma.

Neves személyek

Jegyzetek

  • Ján Vávra 1941: Z minulosti obce Jasenovej. Sborník Muzeálnej slovenskej spoločnosti XXXIV-XXXV.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

További információk