Jastrzębie-Zdrój (régi német nevén: Bad Königsdorff-Jastrzemb) járási jogú város Lengyelország Sziléziai vajdaságának déli részén. 1975–1998 között a Katowicei vajdasághoz tartozott. Az egyik legfiatalabb lengyel város, 1963-ben kapott városi rangot. Lakossága 94 ezer fő (2007-ben), területe 85,44 km². A település a gyógyvizeinek köszönhetően a 19. század közepétől indult gyors fejlődénsek. Az 1960-as években szénbányákat nyitottak, ettől kezdve Felső Szilézia egyik jelentős ipari városa, melynek életét jelenleg is a szénbányászat határozza meg.
Az első írásos emlék a településről 1467-ből való. 1437-ig Ratibor Hercegség, majd ezután Rybnik Hercegség része. 1742-ben Poroszország része lett.
1918-ban Lengyelországé lett, majd 1939-ben ismét Németországé. 1945 januárjában a szovjet csapatok kiűzték a németeket és ismét Lengyelország része lett.
- Abisynia
- Biadoszek
- Borynia
- Boża Góra
- Bzie Dolne
- Bzie Górne
- Bzie Zameckie
- Centrum
- Cisówka
- Dębina
|
- Gliniok
- Jastrzębie Dolne
- Jastrzębie-Górne
- Kąty
- Kępa
- Kolonia Borynia
- Kondziołowiec
|
- Krzyżówka
- Kyndra
- Ludwikówka
- Maryjowiec
- Mazurowiec
- Moszczenica
- Pająkówka
- Pastorówka
- Piaski
- Pochwacice
- Ruptawa
|
- Ruptawiec
- Skrębina
- Skrzeczkowice
- Szeroka
- Szotkowice
- Szyrówka
- Tyczonka
- Zamłynie
- Zdrój
- Zofiówka
|
|
- Ciasna
- Várostörténeti
- Magazin 22
- Salon Młodych Artystów
- Epicentrum
- Na ścianie
- Pod Sową
- Panoráma
- Da Vinci
- Miejska Biblioteka Publiczna
- Universitas Litterarum, Park Zdrojowy
- Kino Centrum
- Kino Panorama
- Kino Studyjne
- Muzeum Dzwonków – prywatne
- Muzeum Rudolfa Ranoszka przy SP 16
- Izba Regionalna im. Witczaków
- Skanzen és helyi múzeum