I. Hugó ciprusi király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Hugó
GoldBezantHughIOfCyprus1205-1218.jpg
I. Hugó képe egy aranyérmén

Ciprusi Királyság királya
Hugues I/Ούγος Α'
Uralkodási ideje
1205. április 1. – 1218. január 10.
Elődje I. Amalrik
Utódja I. Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Lusignan-ház
Született 1193/94
Elhunyt 1218. január 10. (25 évesen)
Tripolisz, Tripoliszi Grófság
Nyughelye 1. Ispotályosok Keresztelő Szent János temploma, Tripoli, Tripoliszi Grófság
2. Ispotályosok Keresztelő Szent János temploma, Nicosia, Ciprusi Királyság
Házastársa Champagne-i Aliz jeruzsálemi királyi hercegnő (1195/96–1247)
Gyermekei 1. Mária (1215 előtt–1251/53)
2. Izabella (1216 előtt–1264)
3. Henrik (1217–1253)
Édesapja I. Amalrik ciprusi király és II. Amalrik néven jeruzsálemi király iure uxoris (1145–1205)
Édesanyja Ibelin Échive ramlai úrnő (1160 körül–1196/97)

I. Hugó (1193/94Tripolisz, Tripoliszi Grófság, 1218. január 10.), görögül: Ούγος Α' της Κύπρου/των Λουζινιάν, franciául: Hugues Ier de Chypre/de Lusignan, ciprusi és jeruzsálemi királyi herceg, a második ciprusi király. Lusignan Szibilla örmény királyné féltestvére. A(z első) Lusignan-ház tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lusignan-ház ciprusi ágának címere

Édesapja I. Amalrik ciprusi király és II. Amalrik néven jeruzsálemi király iure uxoris[1]. Édesanyja Ibelin Échive ramlai úrnő. Apja révén féltestvére volt Lusignan Szibilla, I. Leó örmény király második felesége és I. Izabella örmény királynő anyja.

1205-ben apját követte a ciprusi trónon. 1210-ben feleségül vette mostohatestvérét, mostohaanyjának, apja második feleségének, I. Izabella jeruzsálemi királynőnek a harmadik házasságából származó lányával, Champagne-i Alizzal. Házasságukból három gyermek született.

II. András magyar király szentföldi hadjárata során 1217-ben megállt Cipruson, ahol csatlakozott hozzá I. Hugó is. II. András az édesanyja, Châtillon Anna antiochiai hercegnő révén közeli rokonságban állt a ciprusi királynéval, Alizzal, így a ciprusi királyi pár családtagként üdvözölte a magyar királyt. II. András II. Baldvin jeruzsálemi király ükunokája volt.[2]

A Jeruzsálemi Királyságban érvényes trónöröklési rend szerint II. Izabella jeruzsálemi királynő halála esetén, aki ekkor a névleges uralkodó volt, hiszen csak öt éves volt, anyai nagynénjét, Champagne-i Aliz ciprusi királynét illette a jog a jeruzsálemi trónra.[3] Hugó II. Andrással együtt érkezett a Jeruzsálemi Királyságba, ott megbetegedett, és 1218. január 10-én váratlanul elhunyt. II. András is megbetegedett, de felgyógyult (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):1217 közepén Palesztina felé vonult, szept. 8-án Cyprusba érkezett. A Libanon völgyében megmérgezett italt adtak neki; elővigyázóan előbb megizlelte; ettől megbetegedett.”[4] I. Hugót egyéves fia, I. Henrik követte a trónon Cipruson, aki anyja révén a Jeruzsálemi Királyság trónöröklési listáján a második helyen állt.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Latin, jelentése: a felesége jogán.
  2. Lásd Rüdt-Collenberg (1963).
  3. Aliz ugyan soha nem lett jeruzsálemi királynő, de egyik unokája, III. (Poitiers-i) Hugó ciprusi király 1268-ban I. Hugó néven elfoglalhatta a jeruzsálemi trónt is.
  4. L. Wertner (1892: 413).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Wertner Mór: II. András király, In: W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 412–416.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Hugó ciprusi király témájú médiaállományokat.


Előző
I. Amalrik
Ciprusi király Armoiries Chypre.svg
1205 – 1218
Következő
I. Henrik