I. Hugó ciprusi király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Hugó
GoldBezantHughIOfCyprus1205-1218.jpg
I. Hugó képe egy aranyérmén

Ciprusi Királyság királya
Hugues I/Ούγος Α'
Uralkodási ideje
1205. április 1.1218. január 10.
Elődje Amalrik
Utódja I. Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Lusignan-ház
Született 1193/94
Elhunyt 1218. január 10. (25 évesen)
Tripolisz, Tripoliszi Grófság
Nyughelye 1. Ispotályosok Keresztelő Szent János temploma, Tripoli, Tripoliszi Grófság
2. Ispotályosok Keresztelő Szent János temploma, Nicosia, Ciprusi Királyság
Házastársa Champagne-i Aliz jeruzsálemi királyi hercegnő (1195/96–1247)
Gyermekei 1. Mária (1215 előtt–1251/53)
2. Izabella (1216 előtt–1264)
3. Henrik (1217–1253)
Édesapja II. Amalrik jeruzsálemi király és I. Amalrik néven ciprusi király (1145–1205)
Édesanyja Ibelin Échive ramlai úrnő (1160 körül–1196/97)

I. Hugó (1193/94Tripolisz, Tripoliszi Grófság, 1218. január 10.), görögül: Ούγος Α' της Κύπρου/των Λουζινιάν, franciául: Hugues Ier de Chypre/de Lusignan, ciprusi és jeruzsálemi királyi herceg, a második ciprusi király. Lusignan Szibilla örmény királyné féltestvére. A(z első) Lusignan-ház tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lusignan-ház ciprusi ágának címere

Édesapja II. Amalrik jeruzsálemi király és I. Amalrik néven ciprusi király. Édesanyja Ibelin Échive ramlai úrnő. Apja révén féltestvére volt Lusignan Szibilla, I. Leó örmény király második felesége és I. Izabella örmény királynő anyja.

1205-ben apját követte a ciprusi trónon. 1210-ben feleségül vette mostohatestvérét, mostohaanyjának, apja második feleségének, I. Izabella jeruzsálemi királynőnek a harmadik házasságából származó lányával, Champagne-i Alizzal. Házasságukból három gyermek született.

II. András magyar király szentföldi hadjárata során 1217-ben megállt Cipruson, ahol csatlakozott hozzá I. Hugó is. II. András az édesanyja, Châtillon Anna antiochiai hercegnő révén közeli rokonságban állt a ciprusi királynéval, Alizzal, így a ciprusi királyi pár családtagként üdvözölte a magyar királyt. II. András II. Baldvin jeruzsálemi király ükunokája volt.[1]

A Jeruzsálemi Királyságban érvényes trónöröklési rend szerint II. Izabella jeruzsálemi királynő halála esetén, aki ekkor a névleges uralkodó volt, hiszen csak öt éves volt, anyai nagynénjét, Champagne-i Aliz ciprusi királynét illette a jog a jeruzsálemi trónra.[2] Hugó II. Andrással együtt érkezett a Jeruzsálemi Királyságba, ott megbetegedett, és 1218. január 10-én váratlanul elhunyt. II. András is megbetegedett, de felgyógyult. „1217 közepén Palesztina felé vonult, szept. 8-án Cyprusba érkezett. A Libanon völgyében megmérgezett italt adtak neki; elővigyázóan előbb megizlelte; ettől megbetegedett.”[3] I. Hugót egyéves fia, I. Henrik követte a trónon Cipruson, aki anyja révén a Jeruzsálemi Királyság trónöröklési listáján a második helyen állt.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd Rüdt-Collenberg (1963).
  2. Aliz ugyan soha nem lett jeruzsálemi királynő, de egyik unokája, Poitiers-i Hugó 1268-ban elfoglalhatta a jeruzsálemi trónt is.
  3. L. Wertner (1892: 413).

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Wertner Mór: II. András király, In: W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 412–416.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
I. Amalrik
Ciprusi király Armoiries Chypre.svg
1205 – 1218
Következő
I. Henrik