I. Péter ciprusi király

I. Péter
I. Péter portréja Andrea di Bonaiuto festményén, A Santa Maria Novella templom spanyol kápolnája, Firenze
Ciprusi Királyság királya
Πέτρος Α'/Pierre Ier
Uralkodási ideje 1359. október 10. – 1369. január 16.
Örököse	Assassinat Pierre de Lusignan, roi de Chypre.jpg
Koronázása	Nicosia 1358. november 24.
Elődje	IV. Hugó
Utódja	II. (Kövér) Péter
Örmény Királyság királya
Պետրոս Ա
Uralkodási ideje 1368. – 1369. január 16.
Koronázása	nem koronázták meg
Elődje	IV. (Neghiri) Konstantin
Utódja	IV. (Neghiri) Konstantin
Jeruzsálemi Királyság címzetes királya
Pierre Ier
Uralkodási ideje 1359. október 10. – 1369. január 16.
Koronázása	Famagusta, Ciprus 1360. április 5. (a jeruzsálemi koronával)
Elődje	IV. Hugó
Utódja	II. (Kövér) Péter
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Lusignan(-Poitiers)-ház
Teljes neve	Lusignan(-Poitiers) Péter
Született	1328. október 9.
Elhunyt	1369. január 16. (40 évesen) Nicosia
Nyughelye	Dominikánus templom, Nicosia
Házastársa	1. Monforti Échive címzetes athéni hercegnő (1324–1353 előtt/1342)
Házastársa	2. Eleonóra aragón királyi hercegnő, Ribagorça és Prades grófnője (1333–1417)
Gyermekei	2. feleségétől: 1. Péter (1357–1382) 2. Margit (1360 körül–1397 után) 3. Échive (–1469 előtt) Ágyasától, Jeanne Alaman úrnőtől: 4. N. (gyermek) (1363–fiatalon)
Édesapja	IV. Hugó ciprusi király (1293/96–1359)
Édesanyja	Ibelin Aliz (1304/06–1386)

I. Péter (1328. október 9. – Nicosia, 1369. január 16.), görögül: Πέτρος Α' τῆς Κύπρου, franciául: Pierre Ier de Chypre, örményül: Պետրոս Ա Լուսինյան, ciprusi és örmény király, valamint címzetes jeruzsálemi király.

Élete

IV. Hugó ciprusi király és Ibelin Aliz elsőszülött fia. Apja második házasságából született, és csak a másodszülött volt, ezért kevés esélye lehetett a trón elnyerésére, főleg hogy bátyjának, Lusignan Guido (1315/16–1342/43) hercegnek fia született Hugó (1335 körül–1385/86) személyében. Bátyja meghalt, mikor Péter 14/15 éves, bátyjának a fia pedig 7/8 éves volt. A trónöröklés joga az unokaöccsét, Hugó herceget illette, de Péter apja, IV. Hugó az unokája helyett a másodszülött fiát, Pétert jelölte a trónra, és még az életében, 1358. november 24-én Nicosiában megkoronáztatta annak ellenére, hogy az unoka, Hugó herceg is már 24 éves volt, mikor IV. Hugó meghalt. Ez a trónváltozás a későbbi viszályok magvát is elhintette a családban.

Péter az apja halálakor, 1359. október 10-én akadálytalanul foglalhatta el a trónt. 1360. április 5-én Famagustában a már csak papíron létező Jeruzsálemi Királyság királyává is megkoronázták. Péter gyakran utazott Európa különböző királyi udvaraiba, hogy támogatást szerezzen az egyiptomi és oszmán előrenyomulás megakadályozása és a Szentföld visszafoglalása érdekében, így ezekre az időkre második felesége, Aragóniai Eleonóra királyné és idősebb öccse, János (1329/30–1375) herceg vitte az államügyeket. 1364-ben Krakkóban I. Lajos magyar királlyal is találkozott.

I. Péter meggyilkolása Jean Froissart krónikájában

1368-ban a IV. Konstantinnal elégedetlen örmény nemesek felajánlották Péternek az örmény trónt, amelyet ő el is fogadott, és előkészületeket tett az örményországi utazás érdekében. A Péterrel elégedetlen ciprusi bárók viszont merényletet készítettek elő Péter ellen, és 1369. január 16-án nicosiai palotájában álmában rajtatörtek és meggyilkolták. A gyilkosságba be volt avatva Péter két öccse, János és Jakab, de édesanyja, Ibelin Aliz anyakirályné nem tudott a tervről. Péter özvegye, Eleonóra királyné lett ekkor a kiskorú fiuk, a 12 éves II. Péter nevében a régens sógorával, János herceggel együtt, akinek nem bocsátotta meg a férje elleni merényletet, és 1375-ben genovai segédlettel meggyilkoltatta.

Péter francia származású lévén szőke hajú és kék szemű volt. Második feleségével, Eleonórával való 16 évig tartó házassága viharosan alakult, féltékenységek, különválások és kibékülések jellemezték a kapcsolatukat.

Pétert a nicosiai Dominikánusok templomában helyezték örök nyugalomra.

Gyermekei

• 1. feleségétől, Monforti Échive-től (1324–1353 előtt/1342), II. Alfréd (Honfroy) címzetes athéni herceg és címzetes bejrúti úr lányától, ha született is, kiskorában meghalt
• 2. feleségétől, Aragóniai Eleonórától (1333–1417), I. Péter aragón királyi hercegnek, Ribagorça és Prades grófjának a lányától, 3 gyermek:
  • Péter (1357–1382), II. Péter néven ciprusi király, felesége Visconti Valentina (1360/62–1393) milánói úrnő, 1 leány:
    • Lusignan N. (leány) (1379–1382. április előtt) ciprusi királyi hercegnő
  • Margit (1360 körül–1397 után), férje Lusignan Jakab (1358 előtt–1397) ciprusi királyi herceg, 5 gyermek, többek között:
    • Lusignan Péter (1387 után–1451), Tripoli címzetes grófja, Ciprus régense, 1. felesége Lusignan Izabella (1382 előtt–1432 előtt), I. Jakab ciprusi király és Braunschweigi Helvis lánya, gyermekei nem születtek, 2. felesége N. N. (–1440), gyermekei nem születtek, 1 természetes, de törvényesített fiú:
      • (Házasságon kívüli kapcsolatból): Lusignan Phoebus (1415 előtt–1485), Szidon ura, felesége Isabelle de Flory, 2 gyermek
  • Échive (–1469 előtt)
• Ágyasától, Jeanne Alaman úrnőtől, Jean de Montolive özvegyétől, 1 gyermek:
  • N. (gyermek) (1363–fiatalon)
• Ágyasától, Eschiva de Skandelion úrnőtől, Renier Le Petit feleségétől, nem születtek gyermekei

Irodalom

• Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
• Kőszeghy Péter (szerk.): II. Piusz pápa feljegyzései II/2 (2. köt.) 7–12. könyv, Történelmi források II. [eredeti cím: Commentarii rerum memorabilium, ford.: Bellus Ibolya és Boronkai Iván], Balassi Kiadó, Budapest, 2001.

Külső hivatkozások

• Foundation for Medieval Genealogy/Cyprus Genealogy – 2011. április 21.
• Genealogie-Mittelalter/Peter I. König von Zypern – 2011. április 21.
• Euweb/The House of Poitou – 2011. április 21.

Előző IV. Hugó	Ciprusi király 1359 – 1369	Következő II. (Kövér) Péter
	Címzetes jeruzsálemi király 1359 – 1369

Előző IV. (Neghiri) Konstantin

Örmény király 1368 – 1369

Következő IV. (Neghiri) Konstantin