Hontmarót

	Hontmarót (Hontianske Moravce)
	; Hontmarót zászlaja
	; Hontmarót zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Korponai
Rang	község
Első írásos említés	1332
Polgármester	Rudolf Gabryš
Irányítószám	962 70
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	KA
	Népesség
Teljes népesség	781 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	54 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	147 m
Terület	16,83 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 18° 51′ 08″48.183611°N 18.852222°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 01″, k. h. 18° 51′ 08″48.183611°N 18.852222°E
	Hontmarót weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hontmarót témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 13.) ezen a változaton alapul.

Hontmarót (szlovákul: Hontianske Moravce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Korponai járásban. Apátmarót és Egyházmarót egyesítésével jött létre.

Fekvése

Korponától közúton 20 km-re délnyugatra fekszik.

Története

Apátmarótot 1135-ben a bozóki monostor birtokainak összeírásában "Morout" alakban említik először. Neve alapján eredetileg morvák lakta település lehetett. Következő említése 1252-ben történik, amikor IV. Béla király a zólyomi erdőóvók itteni földjét Preyzazlo comesnek adja. 1269-től a pilisi cisztercita kolostor birtoka, akik egészen a 19. századig bírták a települést. 1285-ben "Marouth" néven említik. Károly Róbert, majd Nagy Lajos király is szabadalmakat adott a településnek, melyeket Mátyás is megerősített. A 16. századra azonban jobbágyközséggé alakult vissza. 1496-ban "Apath Marouth" alakban szerepel írott forrásban. 1715-ben 31 portája volt. 1828-ban 44 házában 265 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Egyházmarót a 13. században keletkezett Apátmarót határában. 1245-ben "Morout" alakban említik először, a bozóki apátság birtokolta. A 16. században birtokosai a Zmeskall és a Bartakovics család voltak. 1715-ben malma, 6 kúriája és 26 adózó portája létezett. 1828-ban 42 házában 251 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "Apát Marót, és Házas Marót. Két tót falu Hont Várm. Apát Marótnak földes Ura a’ Religyiói Kintstár, postája is vagyon, amannak pedig földes Urai több urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszenek Nádasnak szomszédságában, és annak filiáji, földgyeik közép termékenységűek, Házas Marótnak legelője van elég, szőlő hegye jó, de egyik féle fája sints."^[2]

Fényes Elek szerint "Maróth (Apáth), Moravicz, tót falu, Honth vmegyében, az Ipolyságtól Dévára vivő országutban, 20 kath., 207 ev. lak. Jó föld, rét, legelő. Bortermesztés. F. u. a Cisterciták."^[3]

"Maróth (Egyházas), Morawcse Kosztolne, tót falu, Honth vmegyében, 46 kath., 203 evang. lak. Evang. templom. Több uri lakházak. Van jó bort termő szőlőhegye, gesztenyéje, elégséges legelője, erdeje. I. Károly, I. Lajos és Corvin Mátyás alatt város volt. F. u. többen." ^[3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

Népessége

1910-ben Apátmarótnak 330, Egyházmarótnak 351, túlnyomórészt szlovák lakosa lakosa volt. Egyházmaróton jelentős magyar kisebbség is lakott.

2001-ben 813 lakosából 747 szlovák és 47 ukrán volt.

2011-ben 918 lakosából 757 szlovák és 40 ukrán.

Nevezetességei

Az evangélikus templom 1882-ben épült, a korábbi 16. századi templom helyén.
A Zmeskall-kastély 1868-ban épült klasszicista stílusban.
A falunak gazdag népi hagyományai, népviselete van.

Neves személyek

Itt született 1897-ben Julius Bateľ zenepadagógus, népzenekutató.
Bartók Béla mintegy 180 népdalt gyűjtött a faluban, ahol először 1913-ban járt.
A falu papja volt 1852 és 1862 között Szeberényi Gusztáv evangélikus egyházi író.
Egyházmaróton hunyt el 1832-ben Bohuslav Tablic szlovák költő, evangélikus lelkész.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[autogenerated1-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Korponai járás m v sz A Korponai járás települései
Korpona (Krupina)
Alsóbágyon (Dolný Badín) · Alsólegénd (Dolné Mladonice) · Bozók (Bzovík) · Bozókalsók (Jalšovík) · Csábrágsomos (Drienovo) · Csábrágvarbók (Čabradský Vrbovok) · Csákóc (Čekovce) · Cseri (Cerovo) · Darázsi (Drážovce) · Devicse (Devičie) · Dömeháza (Domaníky) · Felsőbágyon (Horný Badín) · Felsőlegénd (Horné Mladonice) · Gyűgy (Dudince) · Hontkirályfalva (Kráľovce–Krnišov) · Hontmarót (Hontianske Moravce) · Hontnémeti (Hontianske Nemce) · Kecskevarbók (Kozí Vrbovok) · Lászlód (Lackov) · Ledény (Ladzany) · Lissó (Lišov) · Litva (Litava) · Méznevelő (Medovarce) · Nemesvarbók (Zemiansky Vrbovok) · Ösöd (Sudince) · Rakonca (Rykynčice) · Szebelléb (Sebechleby) · Szelenc (Selce) · Szénavár (Senohrad) · Szúd (Súdovce) · Terény (Terany) · Terpény (Trpín) · Teszér (Hontianske Tesáre) · Unyad (Uňatín) · Zsibritó (Žibritov)