Haszkovo megye
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Haszkovo megye (Област Хасково) | |
![]() |
|
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Székhely | Haszkovo (Хасково) |
| Kistérség | 11 |
| Jelzés | X |
| Kormányzó | Rajna Jovcseva (Райна Йовчева) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 279 067 fő +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5543 km² |
| Időzóna | CET, UTC+2 |
| Haszkovo megye weboldala | |
Haszkovo megye (bolgárul: Област Хасково) kis megye Bulgária déli részén. Északról Sztara Zagora és Jambol megyék, keletről Jambol megye és Törökország, délről Törökország, nyugatról pedig Plovdiv és Kardzsali megyék határolják.
Földrajz [szerkesztés]
Haszkovo megye Bulgária középső-déli részén fekszik, 5%-át teszi ki Bulgária területének. A megyén két kulcsfontosságú transzkontinentális autóút halad át. Az egyik a Közép-Európát Ázsiávál összekötő, a másik az Észak-Európát a Balkánnal összekötő. Ezenkívül Haszkovo megyében még 1 882 km út van. A megyeszékhely, amely fontos közlekedési és kereskedelmi központ, a görög és török határtól kb. 60, a bolgár fővárostól pedig megközelítőleg 230 km-re fekszik. A megye enyhe időjárással, érintetlen és gyönyörű természettel, különleges növényzettel jellemezhető. Domborzata változatos: mind a Felső-Trák-alföld, a Rodope-hegység és a Sakar-hegység részei is megtalálhatóak a megyében. A megye legfontosabb folyói a Marica és ennek mellékfolyói (Harmanliyska, Varbitsa és Byala folyók). Haszkovo megye területének 38%-át erdők teszik ki.
Lakosság [szerkesztés]
A megye lakossága Bulgária összlakosságának 3,46%-át teszi ki. Ennek a lakosságnak 70.6%-a városokban, 29.4%-a pedig falvakban él. Az itt lakók döntő többsége bolgár nemzetiségű, de fontos kisebbség a törökök.
Történelem [szerkesztés]
Haszkovo megye földje a gazdag ősi kultúra bölcsője. A trákok, a római légiósok és a bolgár törzsek egyaránt meghagyták kultúrájuk nyomát ezen a környéken. A Neolitikumból és az Újkőkorból is maradtak fenn életre utaló jelek Dimitrovgrad város környékén.
|
|||||||||


