Ugrás a tartalomhoz

Harcművészeti film

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2019. december 7., 08:15-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Források)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2019. december 7.) ezen a változaton alapul.
Jelenet a Fist of Legend című harcművészeti filmből, jobbra Jet Li
A Tigris és sárkány című vu-hsziafilm egyik wire-fu jelenete
Chuck Norris az egyik legismertebb nem ázsiai harcművész

A harcművészeti film egy filmes műfaj, az akciófilmek kategóriájába tartozik és a középpontjában valamilyen küzdelem áll. A kínai filmművészetben a harcművészeti filmeket két típusba sorolják: vu-hszia és modern kungfufilm.[1]

Általános jellemzői

A harcművészetek gyakorta szolgálnak eszközként nemcsak a film cselekményének kibontásához, de a szereplők jellemfejlődéséhez is. A harcművészetet alkalmazó jeleneteken kívül ezek a filmek gyakran alkalmaznak kaszkadőrjeleneteket, fegyveres küzdelmet vagy akár autós üldözést is.[2][3][4]

Akárcsak az akciófilmek esetében, a harcművészeti filmeknél is változó, hogy a filmben mennyire játszik főszerepet a harc. Vannak olyan filmek, amelyekben a cselekmény és a szereplők jellemrajza nem kap hangsúlyos szerepet, csak a harcjelenetek, de olyan filmek is léteznek, amelyekben a kreatívabb és összetettebb a cselekmény és a szereplők jellemrajza is.[5] Az utóbbi típusú filmeket általában kritikailag jobban fogadják, a harcjelenetkere sokkal jobban koncentráló filmek is lehetnek azonban sikeresek és kedveltek.[6][7]

A harcművészeti filmek főszereplői gyakorta harcművészek, akiket sokszor valóban olyan színészek alakítanak, akik maguk is jártasak a harcművészetekben. Ha a színész nem jártas a harcművészetekben, különféle filmes trükkökkel oldják meg a jeleneteket, mint a különféle kameraállások, vágástechnikák, kaszkadőrök alkalmazása, a time-lapse (időugrás[8]), a wire-fu vagy a CGI-technológia. Előfordul, hogy gumiasztal segítségével növelik meg az ugrások magasságát. Néha a valódi harcművészek is alkalmazzák ezeket a segítő technológiákat a filmekben, attól függően, hogy a jelenet koreográfiája megköveteli-e.[9][10] Egyes esetekben biztonsági szempontok miatt is alkalmazhatják a trükköket.

A harcművészet az animációs filmekben is megjelent, az egyik legsikeresebb ilyen alkotás a Kung Fu Panda.

Gyártó országok

Harcművészeti filmeket a világ minden táján készítenek, a műfajt azonban a hongkongi harcművészeti filmek dominálják, egészen 1971, Bruce Lee bemutatkozása óta (például a Golden Harvest és a Shaw Brothers stúdiók filmjei). A műfaj iránti érdeklődés az 1990-es évekre megcsappant.[11]

Ismert színészek

Az ismert harcművész-színészek közé tartozik Jackie Chan, Jet Li, Sammo Hung, Donnie Yen és Yuen Biao. Hollywood is hozzájárult a műfajhoz, olyan színészekkel, mint Chuck Norris, Jean-Claude Van Damme, Steven Seagal, Wesley Snipes, Gary Daniels, Mark Dacascos vagy Jason Statham.[12] A 2000-es években a thaiföldi Tony Jaa filmjei is nagy népszerűségre tettek szert.[13]

A műfajt ugyan férfiak dominálják, azonban vannak igen sikeres harcművész-színésznők is, mint Kathy Long, Michelle Yeoh, Angela Mao vagy Cynthia Rothrock.[14][15][16]

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ „Everybody is kung fu fighting”, MSNBC (Hozzáférés: 2010. december 17.) 
  2. ↑ The Problem With Fx. Newsweek. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
  3. ↑ Beale, Lewis. „Martial Arts Pics--packing A Hard Punch”, The Los Angeles Times, 1986. április 20. (Hozzáférés: 2010. szeptember 4.) 
  4. ↑ „Martial arts moves get a hip-hop flair”, Christian Science Monitor (Hozzáférés: 2010. december 15.) 
  5. ↑ Wren, Celia. „FILM; Martial-Arts Movies Find a Home In South Africa”, New York Times, 1992. február 23. (Hozzáférés: 2010. december 5.) 
  6. ↑ Maximizing The Matrix. Newsweek. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
  7. ↑ Film genre 2000: new critical essays. (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
  8. ↑ Filmes szótár. (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
  9. ↑ The Problem With Fx. Newsweek. (Hozzáférés: 2010. december 16.)
  10. ↑ Li, Jet: Kiss of the Dragon. jetli.com. [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
  11. ↑ Schneiderman, R. M.. „Contender Shores Up Karate’s Reputation Among U.F.C. Fans”, The New York Times, 2009. május 23. (Hozzáférés: 2010. január 30.) 
  12. ↑ „Revenge of kungfu Martial arts films are socking away the dough”, Chicago Tribune (Hozzáférés: 2010. december 15.) 
  13. ↑ „Hitting the Big Time”, Time (Hozzáférés: 2010. december 15.) 
  14. ↑ Meisler, Andy. „TELEVISION; The Biggest Star You Never Heard Of”, The New York Times, 1994. július 3. (Hozzáférés: 2010. december 15.) 
  15. ↑ „HOLLYWOOD IS ON A MARTIAL ARTS KICK MASTERS OF ANCIENT WAYS BREAK INTO POP MAINSTREAM”, Orlando Sentinel (Hozzáférés: 2010. december 21.) 
  16. ↑ „MOVIES The Next Action Hero? Kathy Long is a champion kickboxer whose movie moves remind some of Norris and Van Damme”, The Los Angeles Times (Hozzáférés: 2010. december 21.) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Martial arts film című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harcművészeti_film&oldid=22007301”