Góth Sándor
| Góth Sándor | |
 | |
| Góth Sándor 1930-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Gutfreund |
| Született | 1869. október 19.[1][2] Pest |
| Elhunyt | 1946. szeptember 7. (76 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Házastársa | Kertész Ella (1904-1936) |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Egyetem |
| Góth Sándor IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Góth Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Góth Sándor, született Gutfreund Sándor[3] (Pest, 1869. október 19.[4] – Budapest, 1946. szeptember 7.)[5] színész, rendező és műfordító, egyetemi tanár, színházigazgató.
Életpályája
Gutfreund Manó és Wachsmann Rozália (1838–1929)[6] gyermeke. A Színművészeti Akadémián Nagy Imre tanította, amelyet 1887–1891 között végzett el. 1890–1891 között Debrecenben lépett fel. 1891–1892 között Aradon szerepelt. 1892–1894 között Temesváron volt látható. 1894–1896 között Kolozsváron színészkedett. 1896-ban a Vígszínház alapító tagja volt, amelynek - megszakításokkal - 1946-ig tagja volt. 1910–1914 között, valamint 1932–1933 között a Pesti Magyar Színház színművésze volt. 1911-ben Faludi Miklós Hunnia Filmgyárának munkatársa lett. 1921–1922 között a Renaissance Színház igazgatója és színésze volt. 1931–1939 között a Színművészeti Akadémia tanára volt. 1933–1934 között a Budapesti Operettszínház színész-rendezője volt. 1935–1937 között a Nemzeti Színházban játszott. 1941-től nem szerződtették zsidó származása miatt. 1945–1946 között a Belvárosi Színház rendezője volt.
A Blaha Lujza emlékalbum igazi "selfmademan"-ként jellemzi, aki a saját erejéből és ernyedetlen szorgalmával emelkedett a színművészet csúcspontjára. A tragikus szerepektől a karakterszerepekig mindent el tudott játszani. Öntudatos volt minden alakítása, színpadi figurái egy-egy tanulmány eredményei voltak, amelyek eredetinek, újnak és meglepőnek hatottak. Német, francia, angol, olasz és orosz nyelven beszélt.[7]
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Magánélete
1904. március 15-én Budapesten, az V. kerületben házasságot között Kertész Ella (1879-1936) színésznővel, Kertész Bernát és Langsfeld Emma leányával. Az egyik tanú Faludi Gábor volt.[8] Később Tas Irént vette feleségül.
Színházi munkái
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 5; műfordítóként: 34; színészként: 4; rendezőként: 12.
Szerzőként
- A háromszög (1915)
- Vengerkák (1917)
- Ferike mint vendég (1931)
- Vihar a Balatonon (1931)
- Ének a búzamezőkről (1935)
Műfordítóként
- Labiche: Nászúton (1898)
- Hennequin: Családi örömök (1898-1899)
- Hennequin: Utazás a válás körül (1898)
- Busnach-Debrit: A feleségem nem sikeres (1900)
- Bernard: A tolmács (1902)
- Gavault-Berr: Dupont (1903)
- Poe: Az igazgató úr (1903)
- Ordonneau-Kéroul: A kocavadász (1904)
- Monnier-Larcher: Emil (1905)
- Bernstein: Baccarat (1906, 1910, 1915, 1918, 1924)
- Kéroul-Barré: Az aranygyapjú (1906)
- Soulié: A kacagó menyecske (1906)
- Bernard-Godfernaux: Gróf Hamlet (1906)
- Bernstein: A tolvaj (1907, 1939)
- Gavault-Charvay: Josette kisasszony, a feleségem (1907)
- Bernstein: Sámson (1908)
- Tolsztoj: Anna Karenina (1910)
- Hennequin-Veber: Nincs-e elvámolnivalója? (1910)
- Kistemaeckers: A kém (1912)
- Stobitzer: Jönnek a németek (1914)
- Hennequin-Veber: Éljen a király (1918)
- Feydeau: Kutya van a kertben (1931)
- Fauchois: Szegény Mavrier (1933)
Színészként
- Bourdet: Rab lélek....Montcel
- Szomory Dezső: Takáts Alice....Takáts Zuárd
- Deval: Francia szobalány....Stanley
- Molnár Ferenc: A császár....Fremient
Rendezőként
- Molnár Ferenc: A doktor úr (1902)
- Hennequin-Bihaud: A korbács (1903)
- Molnár Ferenc: Józsi (1904)
- Bernstein: Baccarat (1906)
- Shaw: Az ördög cimborája (1906)
- Rákosi Viktor: Rákóczi fia (1906)
- Bernstein: A tolvaj (1907)
- Herczeg Ferenc: Déryné ifjasszony (1907)
- Molnár Ferenc: Játék a kastélyban (1945)
- Scribe: Egy pohár víz (1945)
- Szomory Dezső: Takáts Alice (1946)
- Fauchois: Vigyázat, mázolva! (1946)
Egyéb színházi szerepei
- Molnár Ferenc: Olympia....Plata Ettingen herceg
- Mikszáth-Harsányi: A Noszty fiú esete Tóth Marival....Kopereczky
- Bernstein: Baccarat....De Chacéroy Robert
- Hauptmann: A takácsok....Jäger
- Bródy Sándor: A tanítónő....A káplán
- Scribe: Egy pohár víz....Bolinbroke
- Shaw: Az orvos dilemmája....Bloomfield Bennington
- Bernstein: Muzsika....Pap
- Barta Lajos: Szerelem....Komoróczy
- Molnár Ferenc: Játék a kastélyban....Turai
- Feydeau: A férj vadászni jár....Moricet
- Bernstein: A tolvaj....Richard
- Wilde: Salome....Jochanan
- Pirandello: Hat szerep keres egy szerzőt....Igazgató–rendező
- Molnár Ferenc: Egy, kettő, három....Norrison
Filmjei
.jpg)
Rendezőként
- A papagáj (1912)
- A marhakereskedő (1912)
- A csikós (1912)
- Egy csók története (1912)
- Keserű szerelem – Hunyadi János (1912)
- A páter és a Péter (1912)
- Víg özvegy (1912)
- Aladár a tűzoltónapon (1912)
- Tata mint dada (1912)
- A halász leánya (1912)
- Benjámin karrierje (1912)
- Az állatok barátja (1913)
- A bűvös palack (1913)
- Vigyázat, törékeny! (1915)
- Az anyaszív (1917) (színész is)
Színészként
- Tavasz a télben (1917)
- Az ezredes (1917)
- Lulu (1917)
- Kacagó asszony (1930)
- Az orvos titka (1930)
- Nevető Budapest (1930)
- Hyppolit a lakáj (1931)
- Repülő arany (1932)
- Pardon, tévedtem (1933)
- Címzett ismeretlen (1935)
- Fizessen, nagysád! (1937)
- Magdát kicsapják (1938)
- Cifra nyomorúság (1938)
- Érik a búzakalász (1938)
- Borcsa Amerikában (1938)
Művei
- Vengerkák (színmű, Pásztor Árpáddal, 1917)
- Ferike, mint vendég (színmű, Bús-Fekete Lászlóval, 1931)
- Vihar a Balatonon (dráma, Bús-Fekete Lászlóval, 1932)
- Fizető vendég (dráma, 1934)
- Ének a búzamezőkről (Móra Ferenc regényéből színpadra dolgozta Relle Pállal, 1935)
- Ha Molière naplót írt volna… (1943)
Librettókat is írt Hubay Jenő operáihoz: Az álarc[9] (Rudolf Lotharral) és Anna Karenina (Gábor Andorral).
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05354.htm, Góth Sándor, 2017. október 9.
- ↑ International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Farkasréti temető. [2011. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 31.)
- ↑ Születési bejegyzése a Pesti Neológ Izraelita Hitközség születési akv. 1170/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1975/1946. folyószáma alatt.
- ↑ Gutfreund Manóné Wachsmann Rozália halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 60/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
- ↑ Színházi Élet - 1923/43. szám, 44. old.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 100/1904. folyószám alatt.
- ↑ Szövegkönyve
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]. 162. old.