Kínai razbóra

Kínai razbóra
	Kínai razbóra (Hamamacu japán város közelében fogva, később akváriumban fényképezve)
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Pontyalakúak (Cypriniformes);
Öregcsalád:	Cyprinoidea;
Család:	Pontyfélék (Cyprinidae);
Alcsalád:	Gobioninae;
Nem:	Pseudorasbora; Bleeker, 1860
Faj:	P. parva;
Tudományos név
	Pseudorasbora parva; (Temminck & Schlegel, 1846)
Szinonimák
	Fundulus virescens Temminck & Schlegel, 1846; Leuciscus parvus Temminck & Schlegel, 1846; Micraspius mianowskii Dybowski, 1896; Pseudorasbora altipinna Nichols, 1925; Pseudorasbora depressirostris Nichols, 1925; Pseudorasbora fowleri Nichols, 1925; Pseudorasbora monstrosa Nichols, 1925; Pseudorasbora parva parvula Nichols, 1929; Pseudorasbora parva tenuis Nichols, 1929; Pseudorasbora parvus (Temminck & Schlegel, 1846);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kínai razbóra témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai razbóra témájú médiaállományokat és Kínai razbóra témájú kategóriát.

A kínai razbóra (Pseudorasbora parva) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj. Az európai édesvizekben egyre gyakoribb ez a kisméretű halfaj. További elnevezése még a fűzfalevél-hal és a gyöngyös razbóra.

Gazdasági szempontból jelentéktelen, sőt inkább kárt okoz, hiszen tömeges jelenléte esetén az ivadéknevelő gazdaságokban a természetes táplálékot és a takarmányt is elfogyasztja, így csökkenti a haszonhalak gyarapodását.

Előfordulása

A kínai razbóra Ázsiából származik, de Európába is betelepítették, ahol ma már inváziós fajnak számít. A halat először a romániai Dâmbovița megye Nucet nevű község tavacskáiba telepítették be. Ez az 1960-as években történt, de azóta a kínai razbóra a tavakból kiszabadulva már a Dunába is eljutott. Az első példánya alapján előfordulását 1963-ban jelezték a paksi tógazdaságból. Terjeszkedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik, mert jó alkalmazkodó képességének köszönhetően napjainkra meghódította egész Európát és Magyarországon közönségessé vált.^[1]

A sebes hegyi patakok kivételével szinte mindenütt előfordulhat, így folyókban, holtágakban, tavakban, öntöző csatornákban, sőt még a szennyvizes csatornákban is. Élőhelyein, rajhalként tömegesen lehet találkozni ezzel a rendkívül igénytelen az oxigénhiányt és a vízszennyezést is jól tűrő fajjal. Kedvenc része a könnyen felmelegedő sekély állóvíz, mely gazdag vízi növényzetben és algásodik, hiszen itt könnyedén jut táplálékhoz.^[2]

Hasonló fajok

A Magyarországon megtalálható halfajokkal nehéz összetéveszteni. Alakra azonban az amur (Ctenopharyngodon idella) ivadékokhoz hasonlít és tulajdonképpen ez a hasonlóság eredményezte, hogy Európába került, hiszen az amur és a busa honosításakor összekeveredtek az ivadékaik. Fölső állású szája miatt még a kurta bainggal lehetne összetéveszteni, de annak farkalatti úszója hosszabb. Hasonlít még hozzá a Hévízi-tóban megtalálható szúnyogirtó fogasponty, de ezek barnás színűek és farokúszójuk lekerekített.^[3]

Megjelenése

Kis méretű halfaj, mely nem nő 10 centiméternél nagyobbra. Teste nyújtott, oldalról lapított és a faroknyél viszonylag magas. A nyúlánkabb fiatal egyedei miatt kapta a „fűzfalevél-hal” nevet. A kifejlett és jól táplált idősebb példányok kikerekedhetnek. Feje kicsi, szája felső állású, mely a kúpszerűen kihegyesedő fej csúcsán helyezkedik el. A pikkelyei jól fejlettek az oldalvonala mentén 34–38 darab helyezkedik el. A pikkelyek hátsó széle sötét árnyalatú, így azt a látszatot keltik, mintha a bőrből kidomborodnának. Hát- és farkalatti úszója domború szegélyű, és 7 illetve 6 elágazó sugár van bennük. Oldalukon egy sötétebb csík húzódik végig, a szemtől egészen a farkúszóig. Háti része sötétzöld, a hasi oldala pedig világosabb, sárgás színben játszik. A hímek általában sötétebb színűek, főleg a nász ideje alatt, amikor lilás-feketés színben pompáznak. A nászruhás hímeken fehér nászkiütések, dorozsmák is megjelennek. Éppen ezért még nevezik gyöngyös razbórának is a fajt.^[2]

Életmódja

Fiatalabb korában a vízben lebegő algákkal táplálkozik. Felnőtt korában a vízben úszó és lebegő rovarlárvákat, a vízben lévő szerves anyagokat például a növényeken kialakuló élőbevonatot fogyasztja. Nem válogatós táplálék szempontjából, mindent elfogyaszt és azt tartják róla, hogy jelentős kárt okoz a más értékesebb halfajok ikráinak felfalásával.^[2]

A kínai razbóra veszélyt jelent több őshonos fajra például a szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) vagy a kurta baing (Leucaspius delineatus) számára. A kurta baingra például azért mert a Sphaerothecum destruens élősködő hordozója.^[4] Ez az élősködő nem árt a kínai razbórának, viszont a kurta baingot meggátolja az ikrák lerakásában. A Sphaerothecum destruens-szal fertőzött kurta baing állományokban nagyobb a halálozási arány.^[5]

Szaporodása

Ivarérettségét egyéves korára éri el és tavasztól egészen ősz végéig folyamatosan ikrázik. A hímek gondos apaként készítik elő a nászt. Ennek keretében kiválasztanak egy követ, kagylóhéjat, vagy más fenéken lévő keményebb tárgyat, melyen egy kis foltot megtisztogat az algáktól. A nőstény szemrevételezi a helyet és ha tetszik neki, akkor hajlandó a násztáncra. Ilyenkor a pár szorosan egymás mellett, egymással párhuzamosan lebeg a vízben, majd a testük egyszerre remegni kezd. Ezt elismétlik párszor, majd a nőstény a megtisztított rész fölé úszik és egy hirtelen mozdulattal, féloldalasan a folthoz súrolja testét, miközben egy ikra-láncot tapaszt a kőre. A hím követi őt, megismétli a nőstény mozgását és megtermékenyíti az ikrákat. Ezután a nőstény távozik, a hím pedig az ikrákkal marad és őrzi őket egészen az ivadékok kikeléséig. A lerakott ikra sárga színű, ovális alakú, 1,3-1,6 x 1,1-1,3 milliméter nagyságú és 50-560 darab közötti szemű. A hím kitartóan védelmezi a lerakott ikrákat a betolakodókkal szemben, védekező fegyverként fejét használja. Valószínűleg a hímek eredményének lehet elkönyvelni, hogy szaporodás szempontjából rendkívül sikeres a faj.^[1]^[2]^[3]

Galéria

A képeken jól látható, hogy ez a kis méretű hal meghódította Európát.

Jegyzetek

↑ ^a ^b Györe K.: Kínai razbóra
↑ ^a ^b ^c ^d Falka I.: Hívatlan vendég
↑ ^a ^b Tankönyvtár: Razbóra
↑ Deadly Parasite Could Endanger Salmon And Trout Populations In U.K. Science Daily June 20, 2009
↑ "The Gudgeon and the Sunbleak", The New York Times 2005. június 28.

Források

↑ Falka I.: Hívatlan vendég: Falka István: Hívatlan vendégünk, a kínai razbóra. erdelyinimrod.ro. [2008. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
↑ Györe K.: Kínai razbóra: Dr. Györe Károly: Kínai razbóra - Pseudorasbora parva Schlegel, 1842. HAKI. [2014. április 29-i dátummal az razbóra eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
↑ Tankönyvtár: Razbóra: Razbóra - Pseudorasbora parva Schlegel, 1842. Tankönyvtár. (Hozzáférés: 2011. október 9.)

További információk

Kovács Róbert: A kínai razbóra (Pseudorasbora parva S.) területhasználatának vizsgálata a Babati I-es tóban (magyar nyelven). hakinapok.haki.hu. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
Kínai razbóra (magyar nyelven). terra.hu. [2011. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
Kínai vagy gyöngyös razbóra (magyar nyelven). kaloistvan.atw.hu. [2010. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
Kínai razbóra raj etetése videó (magyar nyelven). videa.hu. [2009. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)

Internetes leírások a kínai razbóráról

A faj adatlapja a FishBase oldalán. FishBase. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
Pseudorasbora parva (angol nyelven). Encyclopedia of Life. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
Pseudorasbora parva (angol nyelven). uBio. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
La pseudorasbora, Pseudorasbora parva (Temminck & Schlegel, 1842) (olasz nyelven). ittiofauna.org. [2011. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Györe_K.:_Kínai_razbóra_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--1] Györe K.: Kínai razbóra

[Falka_I.:_Hívatlan_vendég_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Falka I.: Hívatlan vendég

[Tankönyvtár:_Razbóra_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] Tankönyvtár: Razbóra

[4] Deadly Parasite Could Endanger Salmon And Trout Populations In U.K. Science Daily June 20, 2009

[5] "The Gudgeon and the Sunbleak", The New York Times 2005. június 28.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]