Ugrás a tartalomhoz

Gyarmat utca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pallor (vitalap | szerkesztései) 2020. október 24., 12:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Épületei: linkjav.)
Gyarmat utca
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest, XIV. kerület
VárosrészHerminamező, Alsórákos
Irányítószám
  • 1145
  • 1147
Földrajzi adatok
Hossza1,8 km
Elhelyezkedése
Gyarmat utca (Budapest)
Gyarmat utca
Gyarmat utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 06′ 24″47.520167°N 19.106778°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 13″, k. h. 19° 06′ 24″47.520167°N 19.106778°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyarmat utca témájú médiaállományokat.

A Gyarmat utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. A Mexikói út és a Rákospatak utca között húzódik. Nevét 1879-ben kapta valószínűleg Balassagyarmat után.

Története

Eredetileg ez az utca jelentette a határvonalat a herminamezei nyaralóházak és a törökőri szántóföldek között, majd ahogy újabb villák épületek a későbbi Thököly út irányába ez a terület is Herminamező része lett. 1871-ben már Gyarmat utcaként említik, de hivatalosan csak 1879-ben kapta ezt a nevet valószínűleg Balassagyarmat után.[1]

1873-ban Budapest létrejöttekor a VII. kerülethez tartozott. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. A Mexikói út és a Nagy Lajos király útja között Herminamező, a Rákospatak utcáig Alsórákos városrészhez tartozik.

1916-ban a 37. szám alatt kezdte meg működését a Corvin Filmgyár, majd annak csődje után az 1930-as években a Hunnia Filmgyár.

A Mexikóit út sarkán a 2. szám alatt működött 1930 és 1936 között a Gyenes Irodalmi Szalon, ahol rendszeresen megfordult Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos és József Attila 1936-tól a szalon az Amerikai út 74. szám alatt folytatta tevékenységét.

Híres lakói

Épületei

2. – Gyenes irodalmi szalon

A házban működött Wallesz Jenő (1871–1943) és Gyenes Gitta (1887–1960) irodalmi szalonja. Rendszeresen megfordult itt Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos illetve József Attila, aki 1930 és 1933 között gyakran időzött itt ugyanis szerelmes volt Gyenes Gittába, majd lányába Wenesz Lucába, akihez szerelmes verseket is írt. 1936-tól a szalon az Amerikai út 74. szám alatt folytatta tevékenységét.[2]

5/b – Villa

Az 1920-as évek elején feltehetőleg Weisz János megbízásából épült szecessziós stílusjegyeket mutató villa. Helyi védettségű.[2][3]

7/a – Villa

Az 1880-as évek végén épült Czipper Nándor tervei alapján Kirchberger Károly MÁV-hivatalnok részére.[2][4]

7/b – Villa

Az 1910-es években épült Végh Gyula építész, az Állatkert átépítését vezető mérnök számára.[2][5]

7/c – Villa

1922 és 1924 között épült Sattler Mihály tervei alapján saját magának és Apor József mérnöknek. 1935-ben Sattler átalakíttatta villát. Az 1920-as években a házban élt Asboth Oszkár aviatikus.[2][6]

14. – Norvég Evangélikus Misszió Imaháza

1922-től működik hazánkban a Norvég Evangélikus Misszió, amelynek a zsidó felekezetűek a kereszténységgel történő megismertetése a célja. Első magyarországi lelkésze Gisle Johnson volt, aki ebben a házban lakott. Napjainkban a Budapest–Zuglói Evangélikus Egyházközség tart istentisztelet minden vasárnap az épületben.[2][7]

30. – Családi ház

1912-ben épült családi ház a Lindwurm testvérek tervei Berkes Béla és neje számára. 1940-ben az akkori tulajdonos, Harsányi Károly gyógyszerész átépítette. Ebben a házban élt fia is, Harsányi János (1920–2000) a későbbi Nobel-díjas közgazdász.[2][8]

37. – egykori Corvin Filmgyár

1916 október 16-án alakult a Corvin Filmgyár. Európa egyik legmodernebb filmműterme volt akkoriban, amely a korábbi Polgári Lövészegyesület területén épült fel. Alapítója Janovics Jenő (1872–1945), a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója volt. A magyar filmgyártás egyik legjelentősebb vállalata volt. A gyár azonban 1926-ban csődbe ment és 1927-ben a Filmipari Alap megvásárolta. Ebben az időszakban a műtermét más gyártó cégek, külföldi produkciók bérelték. Később Hunnia Filmgyár néven a magyar hangosfilmgyártás fontos helyszíne lett.[9]

42. – egykori Schrettner vendéglő

Itt működött az 1920-as évektől Schrettner Márton vendéglője kerthelyiséggel.[10][11]

47–49. Kislakásos bérház

1927-ben a Bácskai utcai rész épült meg Bauer Gyula és Schmitterer Jenő tervei alapján a Gyarmat – Varsó – Bácskai – Cinka Panna utcák által határolt tömbben, majd 1940-ben fejezték Árvay József tervei szerint.[12]

52. – Családi ház

Az 1900-es évek elején eredetileg sgrafitto-díszes homlokzatú családi ház, melyben Lohr Ferenc (1871–1946) templomi festő, freskófestő, restaurátor élt családjával.[2]

54. – Családi ház

A telket 1910-ben vásárolta meg Bártfai Szabó László (1880–1964) történész. 1914-ben készült el családi ház, melyben haláláig élt.[13]

96 – Családi ház

A ház része annak az egykori telepnek, amely 1911–12-ben épült a Magyar Posta tisztviselőinek Neuschloss Kornél tervei alapján a Gervay utcában illetve a Gyarmat utca páros oldalán, a Lőcsei út és a Rákospatak utca közötti szakaszon.[12][14]

Jegyzetek

  1. Buza Péter: Herminamező: Fejezetek egy városrész történetéből. Budapest: Herminamező Polgári Köre. 1992. 156. o. ISBN 963-04-1698-0  
  2. a b c d e f g h szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 52–53. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  3. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  4. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  6. Villa. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  7. Evangélikus név- és címtár - intézmény adatok. evangelikus.hu. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. Lakóépület. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  9. Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.. hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)
  10. Schrettner Márton vendéglője, Budapest, VII., Gyarmat u. 42.. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  11. Schrettner Márton vendéglője, Budapest, VII., Gyarmat u. 42.. mutargy.com. (Hozzáférés: 2020. június 3.)
  12. a b szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 118. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  13. szerk.: Fodor Béla: Zuglói lexikon. Budapest: Dinasztia Kiadó, 183. o.. 963-657-214-3 (1998) 
  14. Lakóház. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)

Források