Schmitterer Jenő
Schmitterer Jenő (Budapest, 1885-1965) műépítész, kormányfőtanácsos.
Tartalomjegyzék |
Életpályája [szerkesztés]
1908-ban szerzett diplomát a királyi József Műegyetemen. Egy évig Schmall Henrik, 1910-1914 között Dvorzsák Ede budapesti építészeti irodájában dolgozott s művezető építésze volt a városligeti Széchenyi fürdőnek. Az I. világháborúban négy és fél évig teljesített frontszolgálatot s a bronz- és ezüst "Singnum Laudis" és a Károly csapatkereszt kitüntetésével mint a 13. tábori tüzérezred tartalékos századosa szerelt le. 1919-ben a Honvédelmi Minisztérium építési osztályának előadója volt, de már 1920-ban átvette társas építési irodájának vezetését, melyet Czigler Győző műegyetemi tanár alapított 51 évvel korábban. 1919-1922 között a Magyar Mérnök- és Építész Egylet titkára volt. 1930-ban a Mérnöki Kamara választmányi tagjának, 1933-ban alelnökének választották. 1931 és 1936 között a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége építész-szakosztályának elnöke volt. Számos építészeti pályadíjat nyert. A főváros számára több tervet készített. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület és az OKH műszaki tanácsadója volt. 1965-ben hunyt el.
Irodája a belvárosban, a Kecskeméti u. 14. sz. alatt volt.
Emlékezete [szerkesztés]
A Fővárosi Farkasréti Temetőben nyugszik, ún. templomi urnasírok (kolumbárium), jobb oldali fal, 215. fülke. [1]
Munkái (1936-ig) [szerkesztés]
- csongrádi templom és apácazárda
- Belvárosi Takarékpénztár épülete a Ferenciek terén (ma: az IBUSz Rt. székháza; Schmahl Henrik vezetésével, 1913) [2]
- gróf Károlyi László füzérradvány gyártelepének építése és kastélyának átépítése
- Pesti Hazai Takarékpénztár két háza (az ún. bankházak) a Váci út – Madarász Viktor utca – Faludi utca sarkán (Bauer Emillel, 1927) [2]
- a bajai Raktárház építése
- Klebersberg Kunó miniszter 1925. évi nagykanizsai látogatása nyomán, a kiskanizsai városrészben található Nagyrác utca 26. szám alatti [köznyelvben Vánsi, Vánsa, Váncsa téri] területen iskolaépület (Bauer Gyulával), 1928
- az újpesti Károlyi Kórház átépítése
- a fóti templom 1930. évi külső renoválásának felügyelője Bauer Emillel. [3]
- a rákospalotai (istvántelki) „Stephaneum” Menhely (idősotthon) 1932. évi átépítése [4][5]
- gr. Károlyi Lászlóné zebegényi nyaralótelepének tervezése
- gr. Almásy Imre és Milos György kastélyának átépítése
- Nemzeti Stadion (1934. évi országos pályázatra; nem épült meg) [2]
Munkái (1936-tól) [szerkesztés]
- Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank alkalmazottai Nyugdíjintézetének bérháza: Bpest VI., Bajcsy Zsilinszky út 19/a (épült: 1939/40-ben, modern stílusban; az Ó utca és a Lázár utca közt).[2][6]
- Épületcsoport: Bpest VI., Városligeti fasor 8/a-b-c. (Bauer Gyulával) [7]
- A volt OTI debreceni bérháza. (Szontágh Pállal)[8]
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Budapesti Negyed, 2003. évi 2-3-4. összevont szám.
- ^ a b c d Zeidler: A Nemzeti Stadiontól a Népstadionig ( http://www.szochalo.hu/szochalo/upload/zeidler_1.doc )
- ↑ Thury Károly plébános feljegyzése a Historia Domus-ban: "1930. augusztus 4-én hozzáfogtak a templom külső renoválásához. (…) A munkáit Sorg Antal (…) végezte, igen dicséretes alapossággal, Bauer és Schmidterer (sic!) grófi műépítészek felügyelete mellett. A munka egész október végéig tartott." Idézi: Károlyi István fóti temploma (Fót, 2001), p. 71.
- ↑ Újpesti Helytörténeti Értesítő 2003. szeptember ( http://www.ujpest.hu/helytortenet/2003_X_3_06-09.oldal.pdf )
- ↑ Új Ember, 2006. január ( http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.01.08/0402.html )
- ↑ Építészeti kalauz; Budapest építészete a századfordulótól napjainkig (Bpest, 1997.), 53. old., "O 72"
- ↑ http://www.terezvaros.hu/tartalom/webterkep/lista.phtml?op=reszletes&epulet_id=1944
- ↑ Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 469. o.
Irodalom [szerkesztés]
- Ki kicsoda? Kortársak Lexikona (Budapest, 1936.), p. 722-723.
 |
Ez az építészről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
